A szerzők megállapították, hogy a legkevésbé fejlett országok lakóinak esetében több mint kétszer nagyobb a valószínűsége, hogy nem férnek hozzá az alapvető ivóvíz- és szennyvízelvezetési szolgáltatásokhoz, mint más országokban, és több mint háromszoros a valószínűsége, hogy nincsenek otthonukban alapvető higiéniai szolgáltatások.

A szegény országokban a biztonságosan kezelt ivóvízzel való ellátottság 38 százalékponttal alacsonyabb más országokhoz viszonyítva.

A vidéken élők esetében történt előrelépés, de még mindig rosszabb helyzetben vannak, mint a városi lakosság. A biztonságosan kezelt ivóvízzel való ellátottság 2015 és 2024 között 50 százalékról 60 százalékra, az alapvető higiéniai ellátás pedig 52 százalékról 71 százalékra nőtt, miközben a városi területeken az ivóvízzel való ellátottság és a higiéniai ellátás nem változott – írták a jelentésben.

Hetven ország adatai alapján azt állapították meg, hogy miközben a legtöbb nő és serdülő lány hozzájut menstruációs termékekhez, és van olyan helyiség, ahol rendbe szedheti magát, de sokan vannak, akik ezt nem tehetik a szükséges gyakorisággal.

A 15-19 éves lányok esetében az adatok szerint kevésbé valószínű, hogy menstruációjuk alatt iskolai, munkahelyi vagy szabadidős tevékenységekben vegyenek rész, mint a felnőtt nők.

Az adatközlő országok közül a legtöbb régióban elsősorban a nők és lányok feladata a víz beszerzése, a legtöbb szubszaharai, valamint közép- és dél-ázsiai országban naponta több mint fél órát töltenek vízgyűjtéssel.