Az energiahatékonysági irányelv bevezetése először talán a rengeteg felesleges adminisztrációt juttatja a vállalatok vezetőinek eszébe és – bár még nem tudjuk pontosan, hogy a hazai előírások mit írnak majd elő – valószínűleg a legtöbb érintett (250 főnél nagyobb /50 m € árbevételt meghaladó) vállalat gyorsan túl akar majd esni a kötelező energia auditon, és az ezzel járó kötelezettségeken.
Pedig az energiahatékony szemlélet nem az ördögtől való, ráadásul - amellett, hogy a felelős energiapolitika mindnyájunk érdekét szolgálja - az energia-tudatos vállalatok jelentős költségcsökkenést érhetnek el működésük során, és rengeteg pénzt spórolhatnak.
Miért van rá szükség?
Az utóbbi években az Európai Unió eddig soha nem tapasztalt kihívásokkal szembesült: megnőtt az energiaimporttól való függése, az energiaforrások korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, vissza kell szorítani az éghajlatváltozás mértékét, s mindeközben rendezni kell a gazdasági válság utáni helyzetet is. A tudatos, hatékony energiagazdálkodásra való átállás pedig hatékony eszköz e problémák kezelésére. Nem véletlenül tűzték ki az energiafogyasztás 2020-ig történő 20 százalékkal való csökkentését - olvasható a direktívában. A projekt azonban egyelőre nem halad megfelelő léptékben: az unió a múlt héten ezért helyezett kilátásba napi ötmillió forintnak megfelelő büntetést Magyarországnak.
Mit vár el az EU?
Az irányelv szerint az uniós üzleti vállalkozások többsége kkv, ami hatalmas energia megtakarítási potenciált jelent: ezért a tagállamoknak a kkv-kat energetikai audit elvégeztetésére ösztönző programokat kell kidolgozniuk. Kimondja, hogy az energetikai audit rendszeres elvégeztetését kötelezővé kell tenni a nagyvállalatok számára is, mivel ezzel jelentős energia megtakarítás érhető el.
A települési önkormányzatoknak és más közintézményeknek fenntartható, egyértelmű célkitűzéseken alapuló energiahatékonysági terveket kell elfogadniuk, valamint szem előtt kell tartaniuk a beszerzések energiahatékonyságát.
Mivel az Unió végsőenergia- fogyasztásának 40 %-át az épületek teszik ki, a tagállamoknak 2020-on túlmutató, hosszú távú stratégiát kell kidolgozniuk a lakó- és kereskedelmi célú épületek felújítását célzó beruházások ösztönzésére. Növelni kell az épületek felújítási arányát, mivel a meglévő épületállomány rendelkezik messze a legnagyobb energia megtakarítási potenciállal: 2050-re 1990-hez képest 80-95 %-kal szeretnék csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
Az energiaaudit önmagában nem minden
A 2012/27/EU VI. melléklet 8. cikkében felsorakoztatott követelmények megegyeznek az ISO 50001-es szabvány szerinti energiairányítási rendszer előírásaival.
„A szabványnak megfelelően működő vállalatoknak nem tartogat változást és újdonságot az idén érvénybe lépő kötelezettség, ugyanis az irányelv és a szabvány előírásai átfedésben vannak egymással” - hívja fel a cégvezetők figyelmét a direktíváról tartott előadásában Kohl Zsuzsanna, a Framework Hungary Kft. szakértője. Ezen túlmenően a szabvány célja nem csak az energiaaudit (energia-állapot felmérés) elvégeztetése, hanem biztosítja a szisztematikus, folyamatos fejlődést, szabályozza az energiahatékonyságot, felülvizsgálatok vagy az auditok alapján tett intézkedéseket generál, valamint a cégen belüli energiatudatos szemlélet kialakítását célozza.
Az unió elvárásait az említett ISO 50001 szabvány foglalja magában, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a környezetirányítási rendszerrel (ISO 14001) rendelkező cégek számára az ISO 50001 bevezetése már csak kevés energia és erőforrás ráfordítással jár. Hosszútávon, egy következetesen kialakított energiairányítási rendszer pedig - jogszabályok és kötelezettségek ide vagy oda- nem csak környezetvédelmi szempontból teremt értéket, hanem szó szerint - a költségek szintjén is.
