A svéd környezetvédelmi miniszter, Andreas Carlgren a tagállamok környezetvédelmi minisztereinek találkozója után beszélt erről. A politikus elmondta, hogy az unió felkészült az anyagi segítségnyújtásra, de konkrét összegek megnevezése még korai lenne a Kiotói Egyezmény megújításáról szóló nemzetközi tárgyalások előtt.

Osztrák kollégája, Nikolaus Berlakovich véleménye szerint sem kellene az európai országoknak ajánlatukat a decemberi konferencia előtt nyilvánosságra hozniuk. Ezzel szemben a brit Energiai és Klímaváltozási Minisztérium államtitkára abbéli reményének adott hangot, hogy még a konferencia előtt sikerül valamilyen megállapodást tető alá hozniuk. Gordon Brown brit kormányfő szerint a fejlődő államoknak megközelítőleg 100 milliárd eurós segítségre van szükségük évente a klímaváltozás elleni hatékony küzdelemhez, ezzel szemben a bizottsági javaslat jóval kevesebbel, 30 milliárddal számol.

Kemény alkudozás kezdődhet az unió 27 tagállama és a támogatás célországai között, mivel a fejlett államok világos stratégiát várnak utóbbiaktól gazdaságaik „zöldebbé" tételére. Amennyiben a decemberi konferencián megállapodás születik, úgy az unió vállalja, hogy 2020-ig 30 százalékkal csökkenti szén-dioxid kibocsátását. Ha nem születik új nemzetközi egyezmény, marad a 20 százalékos célkitűzés.

Megakadályozhatják az egységes fellépést

A fejlődő országok támogatása mellett az uniós tagállamok közötti tárgyalások témáját képezi a klímaváltozás elleni küzdelem terheinek egymás közötti elosztása. Sztavrosz Dimasz uniós környezetvédelmi biztos reményének adott hangot, miszerint sikerül egyezséget kialakítani a következő hónapokban, még Koppenhága előtt. Egyes hivatalnokok azonban attól tartanak, hogy az intenzív alkudozás megakadályozza az egységes fellépést decemberben, ezért jobbnak látnák, ha az uniós megállapodás a klímakonferencia utánra halasztódna, ezzel elkerülve, hogy az olyan országok, mint Lengyelország, megakadályozhassák az egységes nemzetközi fellépést.

Mint ismeretes, Lengyelország energiaellátásának jelentős hányadát adják a szénerőművek, és egy esetleges megállapodás az energiaárak növekedését és a gazdasági növekedés lassulását eredményezheti számára.