A költségek emelkedéséhez és az értékesítés csökkenéséhez is vezethetnek az időjárás által okozott károk - derül ki az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb tanulmányából. A hat ország 600 vállalatának bevonásával készült felmérés a klímaváltozás és az extrém időjárási körülmények üzleti működésre gyakorolt hatását vizsgálta.
A tanulmányból kiderül, hogy a cégek már rendelkeznek negatív tapasztalatokkal: a német cégek 60 százalékának eddig leginkább a viharkárok okoztak gondot, míg Franciaországban és Olaszországban a hőség volt az üzleti veszteségek fő oka. Az európai vállalatok a jövőt illetően sem derűlátóak. Közel 40 százalékuk úgy gondolja, hogy a szélsőséges időjárás által okozott károk az elkövetkező tíz évben őket is érinteni fogják, és a klímaváltozás negatívan befolyásolja üzletmenetüket.
A Stern-jelentés óra tény, hogy a klímaváltozás a világpiac átalakulását is magával hordozza - közölte a Piac és Profit érdeklődésére Mózes Szabina, a Greenpeace Magyarország sajtószóvivője. Elmondása szerint a dokumentum pénzben mérve mutatja ki, hogy milyen hatásokra lehet számítani: foglalkozott például a(z) - akár több millió -klímamenekülttel, illetve azzal is, hogy Hollandiának, milyen problémákkal kell szembenéznie a vízszint emelkedésével.
(Tony Blair brit miniszterelnök felkérésére Sir Nicholas Stern, a Világbank volt vezető közgazdásza, az angol kormány pénzügyi tanácsadója elemzést készített a klímaváltozásról, annak lehetséges gazdasági hatásairól. A Stern-jelentés 27 oldalas angol nyelvű összefoglalóját innen letölthetik az érdeklődő olvasók.)
Növekvő energiaigény = több költség
A globális felmelegedés legkézzelfoghatóbb eredménye a cégek számára a növekvő energiaéhség lesz, aminek köszönhetően - akár drasztikusan - emelkedő árakra lehet számítani - jelentette ki Mózes Szabina. Éppen ezért egyre többen fordítanak figyelmet arra, hogy megfelelő-e az általuk használt ingatlanban a szigetelés, illetve, hogy mennyire energiahatékony az épület.
Csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását minden lehetséges eszközzel: a termelésben, a közlekedésben, az irodai energiahasználat során - sorolta a teendőket Kapusy Pál, a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület ügyvezető igazgatója. Ezen kívül szerinte szükség van az olyan programokra, melyek a szén-dioxid megkötését, vagy kibocsátásának megelőzését hajtják végre, így többek közt az erdők ökológiai restaurációjára, vagy a megújuló energia projektek támogatására. "Magyarországon egyelőre kevesen tudnak például arról, hogy a repülőutak által okozott akár tonnányi nagyságrendű szén-dioxid "semlegesítésére" számos lehetőségünk van, akár magánemberi szinten is" - emelte ki a vezető.
Ugyancsak fontos tudnivaló, hogy a légkondicionáló berendezések rohamosan növekvő használata egyre nagyobb energiafelhasználással párosul. Az energia előállítása pedig ma vagy üvegházhatású, tehát a felmelegedésért felelős gázok kibocsátásával jár, vagy pedig atomerőművek üzemeltetésével, annak minden kockázatával és veszélyével együtt - figyelmeztet Kapusy Pál.
Pénzt csinálni a klímaváltozásból
A globális felmelegedésnél a leggyakrabban említett hatások a viharok intenzitásának és gyakoriságának növekedése, az árvizek, valamint az extrém meleg illetve hőmérsékletingadozás - jelentette ki lapunknak az ügyvezető igazgató. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy amennyiben az elhárítás és helyreállítás költségei nagyobbak az okozott termeléskiesésnél, a vihar- és árvízkárok abszurd módon akár növelhetik is Magyarország GDP-ét.
Nemcsak az államok, hanem egyes vállalatok is profitálhatnak a klímaváltozásból, hiszen megfelelő célkitűzéssel, például zöld részvények vásárlásával hosszú távon akár nyereséget is termelhetnek - állítja Mózes Szabina. Szerinte több cég már előre készül az "energiaforradalomra", így egyre bátrabban nyitnak a megújuló energiák felé.
Ki foglalkozik ezzel?
Tapasztalataink szerint a legtöbb cég sem a felkészüléssel (adaptáció), sem a klímaváltozás elleni küzdelemmel (mitigáció) nem foglalkozik egyelőre tudatosan, rendszerbe foglaltan a problémával - közölte Kapusy Pál. Az ezzel kapcsolatos tudatosság azonban jelentősen megnőtt az elmúlt években: "míg öt évvel ezelőtt, ha képzést tartottunk, részletesen ismertetnünk kellett a globális környezeti problémák jelentőségét. Ma már elég, ha utalunk egy friss hírre a témával kapcsolatban, hiszen a média minden héten foglalkozik az üggyel."
A nagyvállalatok, elsősorban a multinacionális cégek anyavállalati nyomásra, egyre nagyobb számban indítanak kezdeményezéseket a klímaváltozással kapcsolatban - állítja Kapusy Pál és ezzel egyetért Mózes Szabina is: "ahol az anyacég deklaráltan foglalkozik ezzel, ott a hazai leányvállalat is kiemelt témaként foglalkozik a problémával". Szerinte általában ezeknél a cégeknél jellemző, hogy akár a munkatársaiknak is képzéseket tartanak, hogy például mindig oltsák le a villanyt, kapcsolják ki a számítógépet.
A KÖVET és a Greenpeace ugyancsak egybehangzóan állítja, hogy a kkv-szektorban jóval kevesebben foglalkoznak ezzel a problémával. Kapusy Pál szerint ez annak is köszönhető, hogy "általában egészen más jellegű, közvetlen és rövid távú problémákat kell megoldaniuk". Mózes Szabina szerint a leggyakoribb hiba, hogy úgy látják a kicsik: "a környezettudatosság a drága". Márpedig a Greenpeace szerint a legtöbb beruházás idővel megtérül: "hosszútávon kell gondolkozni, hiszen lehet, hogy az energiatakarékos izzó drágább, de jóval tovább eltart, és ugyanez a helyzet a legtöbb zöld beruházásnál is: idővel csökkenni fog az áram, a gáz és a vízszámla" - emelte ki Mózes Szabina. Ide kapcsolódó szomorú adat, hogy az európai kkv-k hetven százaléka saját bevallása szerint semmilyen lépést nem tett a környezetvédelem érdekében, pedig szükség lenne rá, hiszen az ipari szennyezés hetven százalékát ők adják. (A KÖVET az elmúlt hat év során 56 szervezet 262 beruházását, vagy beruházást nem igénylő fejlesztését gyűjtötte össze, amik összesen 14,7 milliárd forint megtakarítást hoztak.)
