Magyarországon a 90 években szinte egyáltalán nem ismerték az energiahatékonyságot, mint fogalmat és bár azóta változott a helyzet, az továbbra sem nevezhető ideálisnak - nyitotta beszédét Ámon Ada, az Energia Klub vezetője. A szakember szerint az állandó jogszabályi változtatás nem segít az alternatív energia magyarországi terjedésének, hiszen ettől "teljes a bizonytalanság" a befektetők részéről, akik így inkább Romániába, vagy Szlovákiába mennek fejleszteni.
Nem volt azonban mindig ilyen a jogszabályi környezet: Magyarország a 2001-es villamosenergia-törvénynek (VET) köszönhetően helyzeti előnyben volt a régióban. Az azóta eltelt időszakban meghozott döntéseknek köszönhetően viszont már inkább hátrányban vagyunk - véli Ámon Ada.
A bizonytalanságnak köszönhetően nem lehet hosszú távon, akár 8-15 éves távlatban gondolkodni, márpedig az alternatív energiát használó beruházásoknál kell valamennyi megtérülési idő - tette hozzá Berta Zsolt, a TóPARK fejlesztőjének, a Walker and Williams Hungary Zrt. vezérigazgatója. Ez már csak azért is gondot okoz, mert "biztonságos piac híján sokkal nehezebb egy ingatlanfejlesztőnek összehangolni a munkáját egy energiaipari szereplővel."
Az sem segít a helyzeten, hogy jelenleg nem a valós árak szerepelnek a világpiacokon, így például az olaj hordójának a mostani 30-40 dollár helyett 100 dollár feletti összeget kellene érnie - vélte Berta Zsolt. Ez az alternatív energiaiparnak is fontos lenne, hiszen amíg a 40 dolláros benzinnel 20-25 év lehet a megtérülési idő, 100 dollárossal ez már leredukálódik 10 évre.
A kereslet megvan, az összefogás hiányzik
Ahhoz, hogy a megújuló energiák jobban elterjedjenek, a szabályozás mellett szükség van a szemléletváltásra is, arra, hogy a vásárlótól, a boltoson át az ingatlanfejlesztőig mindenki magáénak érezze ezeket az értékeket - közölte Baross Pál, az ING Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója. Egy másik ingatlanfejlesztő cég, a ProFactum Kft. igazgatója szerint már érezhető a változás, az, hogy egy iroda megvásárlásánál egyre többen ügyelnek a fenntartási költségekre. "Bár a kezdeti költségek nagyobbak, a fizetőképes kereslet még a válság közepén is megvan" - vélte Répay András.
A szemléletváltáshoz szükség van a több információra is, hiszen egyelőre csak töredezett, részleges tudással rendelkezik a lakosság, illetve a cégek többsége - közölte Ámon Ada. Szerinte az alternatív energiát foglalkozó szakembereknek is jobban össze kellene fogniuk, hiszen nem ritka, hogy a szakemberek csak a saját szektoruknak - nap-, szélenergia, biomassza - fontosságát hangsúlyozzák. Márpedig Ámon Ada szerint a legjobb eredményeket összefogva lehet elérni, így "inkább a tortát kellene növelni, mintsem a szeleteket elenni egymás elől. Bár az utóbbi időben látszanak lépések ebbe az irányba, sok még a tennivaló."
Még mindig sok a tévhit
Magyarországnak 2020-ra 13 százalékra kell feltornásznia a megújuló energia arányát, de nem lenne elérhetetlen a 20 százalék sem - hangsúlyozta az Energia Klub vezetője. Szerinte az így nyert különbözetet akár más országoknak is eladhatnánk, majd az így nyert összeget ismét az alternatív energia szektorba fektetve komolyabb fejlődést is el lehetne érni.
Nem mindegy azonban hogyan, hiszen egyelőre sok a tévhit: "az nem megoldás, ha fát kivágva, betonból építenek egy víztározós erőművet" - véli Ámon Ada, hozzátéve, hogy erre is volt példa az utóbbi időszakban. Szerinte fontos lenne mindenki számára világossá tenni, hogy hazánkban a geotermiánál jelentősebb potenciálok vannak a szélenergiában, vagy, hogy a napenergia a termális alkalmazásokban juthat igazán fontos szerephez, nem pedig a villamosenergia termelésben.
