Magyarország 2005-ig gyakorlatilag már megfizette a kibocsátás-csökkentés árát: új, sokkal környezetbarátabb iparágak és technológiák jöttek létre, továbbá mindennek társadalmi ára is volt, nőtt az infláció, és csökkent a hazai össztermék, fejtette ki az ülés szünetében az MTI tudósítójának telefonon nyilatkozva.

- Úgy gondoljuk, úgy méltányos és igazságos, ha ezt az időszakot beleszámítjuk a kibocsátás-csökkentési erőfeszítésbe - mondtat Oláh Lajos.

A magyar delegáció vezetője a vitában leszögezte, hogy Magyarország az éghajlatváltozás elleni küzdelmet az EU elsődleges politikai prioritásának tartja. Azt is szeretné, ha a politikai vitát a témában még idén le lehetne zárni, és döntésre lehetne jutni.

Az Európai Bizottság elképzeléseinek néhány pontjával kapcsolatban azonban Magyarország más metodológiát javasol - jelentette be Oláh Lajos a miniszterek előtt. Ezek közül kiemelte azt, hogy míg az előzetes anyagok 2005-öt jelölték meg a kötelezettségvállalások alapjául, Magyarország azt szeretné, ha az 1990-es évet vennék alapul.

Budapest nem akarja megtorpedózni az EU-nak azt a vállalását, hogy uniós szinten 2020-ra csökkentsék 20 százalékkal a szennyezőanyagok kibocsátását. Az elmúlt közel 20 év eseményeit azonban figyelembe kell venni - szögezte le nyilatkozatában az államtitkár.

Magyarország hat másik EU-tagállammal együtt nyújtotta be javaslatát. Korábbi közlések szerint Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia csatlakozott Budapesthez. Oláh Lajos azt is elmondta: Magyarország a sajátján kívül másféle javaslatot is el tud fogadni, amely magában foglalja az említett probléma megoldását. Lengyelországnak is van például egy hasonló felvetése, amelyet hazánk is támogatni tudna.

Nyitottak a javaslatra

Az Európai Bizottságot képviselő Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos a luxembourgi találkozón azt jelezte: a végrehajtó testületnél megvizsgálják, hogy milyen megoldást lehet találni a felvetett magyar javaslatokra.

Mint Oláh Lajos elmondta, több régi EU-tagállam is jelezte, hogy értik a problémát, és nyitottak annak megoldása érdekében.

Az ülést megelőzően több magyarországi és nemzetközi környezetvédő civil szervezet - a Magyar Természetvédők Szövetsége, az E-misszió Egyesület,a Reflex Környezetvédő Egyesület, a WWF Magyarország, a Greenpeace - jelezte, hogy szerintük fontos szempontok hiányoznak az ülésen megvitatandó uniós tehermegosztási és kibocsátás-kereskedelmi irányelvből. Sürgetik az uniót, hogy a 20 százalék helyett legalább 30 százalékos uniós szintű üvegházgáz-kibocsátás csökkentést irányozzon elő 2020-ig.

A Greenpeace-nek az MTI-hez is eljuttatott álláspontjában szerepelt a magyar javaslat elvetése is. Oláh Lajos ezzel kapcsolatban most arra mutatott rá: a Luxembourgban képviselt kormányálláspont számos elemében egyezik a Greenpeace elképzeléseivel. Beszédében ő maga is sürgette például, hogy az EU a 30 százalékos csökkentést teljesítse, ha sikerül általános nemzetközi megállapodást kötni. Ugyancsak kiemelte annak fontosságát, hogy az unión belüli tárgyalások mielőbb fejeződjenek be.(Egy új módszer segítségével a cégek úgy csökkenthetik a széndioxid-kibocsátásukat, hogy közben fenntartják üzleti növekedésüket.)