Gyurcsány Ferenc miniszterelnök figyelmét hívta fel a Magyar Megújuló Energia Szövetség energetikai, ezen belül különösen a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kérdésekre, problémákra. Balogh László elnök a levélben kitért arra, hogy kusza viszonyok jellemzik a mostani helyzetet. A szabályozás ellentmondásai miatt nagyon problematikus engedélyeztetni az úgynevezett kiserőműveket, amelyek megújuló energiából biztosíthatják az ország villamos- és hőenergia igényének egy részét.

Nincs meg az összhang

Jelenleg a magasabb szintű jogszabályok több eleme (ilyen a villamos energiáról szóló törvény) nincsen összhangban az alacsonyabb szintűekkel. De horizontálisan is egymásnak ellentmondó szabályozások készülnek a különböző tárcáknál, illetve hivatalokban, amelyre már maguk a jogalkotók is felfigyeltek. A Szövetség ellentmondásosnak látja a támogatások elosztásának módját.

Ma Magyarországon a villamos energia kötelező átvételének támogatását mintegy 90 százalékban a kapcsolt üzemmódban működő gázmotorok, és a fát szénnel keverve eltüzelő hagyományos erőművek kapják. Eközben a valóban megújuló forrásokat alkalmazó kiserőművek kevesebb, mint tíz százalékban részesülnek ebből a forrásból.

További gondot jelent majd a tervezett nagy teljesítményű - 40-50 megawattos, szalmatüzelésű biomassza erőművek fűtőanyaggal történő ellátása esetleges logisztikai anomáliák miatt. Egyes nagy egységek alapanyaggal történő ellátása - különböző energetikai létesítmények egymást átfedő körzeteket is érintő telepítésük miatt - bizonyos mértékig bizonytalanná válhat.

Pazarolva megújuló

A miniszterelnöknek eljuttatott levélben megemlítik, hogy a szalmatüzelésű, ötven megawattos villamos teljesítménnyel rendelkező erőművek igen pazarlóan működtethetőek, mivel a megtermelt villamos energia közel kétszerese veszik el hő formájában, tudtuk meg Balogh Lászlótól. A nagyságrend érzékeltetésére álljon itt, hogy ennyi energiával egy Debrecen nagyságú város jelentős részének fűtését, melegvíz ellátását meg lehetne oldani. Jelenleg mintegy tíz, ilyen nagyságrendben áramot termelő, szalmatüzelésű erőművet terveznek elindítani szerte az országban, amelyek a kéményeiken keresztül egyszerűen elengedik a hő jelentős részét.

Nem véletlen, hogy tőlünk nyugatabbra jóval kisebb, 1-2 megawattos erőművek sokaságát találjuk, amelyben egy-egy falu fejleszt hő-és villamos energiát a felgyülemlett szerves hulladékából. Ott a "mellékesen" keletkezett hővel iskolákat, rendelőket és a köz szolgálatában álló intézményeket fűtenek. A jól működő rendszer fontos eleme az is, hogy a helyben termelt biogázt a termelés helyén használják fel a helyi közösség hőigényének kielégítésére, miközben villamos energiát is termelnek. Azaz megteremtik a megújuló energia gazdaságos hasznosításának feltételét.

Jelenleg hazánkban kevésbé preferáltak a hasonló rendszerek - emelte ki Balogh László. Az ilyen kicsi, gyakorlatilag egy településre épülő erőmű néhány kilométeres sugarú körből, helyben be tudja szerezni a működéséhez szükséges alapanyagot, ellentétben a Magyarországra tervezett ötven megawattos erőművekkel, ahová már igen messziről, több mint ötven kilométerről is be kell szállítani a szalmát. A fűtőanyag szállításakor is keletkezett légszennyezéssel együtt - beszámítva a kondenzációs üzemmód miatti hősszennyezést - kétségesség válhatnak a környezetvédelmi szempontok is.