Az elmúlt hét nap talán legfontosabb eseménye az volt, hogy Ausztria, Magyarország, Románia, Bulgária és Törökország aláírta a kormányközi megállapodást a Nabucco földgázvezetékről. Az egyezség előtt Gurbanguly Berdimukhammedov türkmén elnök gyorsan leszögezte, hogy országa kész gázt elkülöníteni a Nabucco-gázvezeték számára, hiszen rendelkezik a megfelelő készletekkel.
Nem mindenki örült a megállapodásnak, hiszen a Greenpeace környezetvédő szervezet egyből heves bírálatba fogott, mondván „okosabb lenne megújuló energiaforrásokba ruházni be, mert a szél és a nap nem bocsát ki széndioxidot és nem kerül semmibe, sem most, sem a jövőben".
A magyar állam a héten nemcsak a Nabucco ügyét erőltette: a visegrádi négyek ülésén hosszan tartó vita alakult ki a nagyvárosokban tapasztalható légszennyezettség csökkentésének üteméről. A V4-ek végül azt állapították meg, hogy a térség országai nem lesznek képesek az Európai Unió által előírt gyorsasággal határérték alá csökkenteni városaik szállópor koncentrációját. A négy ország továbbá közös kérést fogalmazott meg az Európai Bizottsággal szemben, annak érdekében, hogy a testület nagyobb nyomást gyakoroljon a hulladékukat illegálisan külföldre szállító fejlett tagállamokkal szemben
Amennyiben követték a Klímablogot, azt is megtudhatták, hogy elavult, talán lobbiérdekeket is szolgáló szabályok alakítják a mai energiapolitikát, nemcsak a megújuló energiával való áramtermelést akadályozva, hanem a helyi, közösségi önellátást is.
Hazai rövidhírek
Jó hír a hulladéklerakók közelében élőknek: a lakossági hulladékot csütörtöktől kizárólag a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő hulladéklerakókban lehet elhelyezni, míg az emberi egészségre és a környezetre is ártalmas szeméttelepeket be kell zárni az Európai Unió szemétgazdálkodási irányelveivel összhangban. Ugyancsak örömmel számoltunk be arról, hogy uniós támogatással, 615 millió forint költségvetésű természetbarát szennyvízkezelési beruházás indul Derekegyházon.
A héten beszámoltunk a Zöld Kommandó júniusi akcióiról is, mely alatt összesen 88 illegális autóbontót ellenőriztek, és a helyszíni szemle során közel 21 millió forint bírságot szabtak ki.
Ugyancsak Magyarországhoz kapcsolódó hír, hogy hazánkra alapozza közép-európai stratégiáját a fenntartható környezeti és energetikai megoldásokban érdekelt, washingtoni székhelyű Global Environment Fund (GEF) kockázati tőke társaság. A Financial Times, brit gazdasági napilap az idén „Sustainable Investor of the Year" díjjal ismerte el a társaság tevékenységét, köszönhetően a természeti környezet és az emberi egészség megóvása érdekében, az elmúlt 20 évben világszerte tett fenntartható befektetéseinek. A GEF hazai és regionális fejlesztéseinek elsődleges célterülete a hulladékgazdálkodás és a környezettudatos energiatermelés.
Eltűnő szigetek
Nem nyújtanak elegendő védelmet a kis szigetországoknak a világ vezető hatalmai által elfogadott klímavédelmi célkitűzések - állította az Aosis. Az érintett kis államokat tömörítő szervezet szerint a 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés elfogadhatatlan, mert ilyen mértékű felmelegedés mellett már nem lehetne garantálni a kis szigetországok túlélését.
Az ő túlélésüket is segítheti az Európai Bizottság és az MTV zenecsatorna közös kampánysorozata, mely a klímaváltozás következményeire hívja fel a fiatalok figyelmét. A „Play to Stop - Europe for Climate" elnevezésű kampány a decemberben megrendezésre kerülő koppenhágai klímakonferencia kísérőprogramja is egyben.
Erősödőben a magyar CSR
A CSR 24/7 nevű regionális CSR értékelés a magyar vállalatok a vezető pozícióját mutatja, átlagos 33 százalékos teljesítménnyel. Magyarországot a lengyel cégek követik, amelyek után a román és a bolgár vállalatok következnek. A hazai lista első helyét a Magyar Telekom szerezte meg 79 százalékos eredménnyel, de jól szerepelt a MOL és az OTP is.
Ezeket az eredményeket látszik alátámasztani a GKI kutatása is, mely szerint egyre több hazai vállalat költ a társadalmi felelősségvállalásra, a 20 fő feletti vállalkozások évente mintegy 330 milliárdot. A költés több mint háromnegyedét a hazai vállalatok elsősorban belső CSR célokra fordítják - derült ki az 1500 magyar vállalat bevonásával készített felméréséből.
Akár 500 ezer svájci frankot is kaphat a Nestlé Közös Értékteremtés Díj pályázat révén az a személy, akinek a programja konkrét előremutató megoldást kínál a tiszta ivóvízhez való hozzáférés, a vidékfejlesztés, vagy az élelmezési problémák megoldása valamely területén.
A Pannon pedig az erdeinket védi, hiszen a cég partnereivel együtt felújította a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének különböző helyszíneit.
