Az Európai Bizottság január 23-án Brüsszelben, az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén mutatta be éghajlatváltozással kapcsolatos jogszabálycsomag-tervezetét. Az elképzelések szerint 2020-ig húsz százalékkal kell csökkenteni a szövetség területén belül az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, ezzel párhuzamosan pedig ugyancsak 20-20 százalékkal javítani kell energiahatékonyságot, illetve a megújuló energiák felhasználási arányát. Az akkori bejelentés szerint már most el kell kezdeni a munkát annak érdekében, hogy 2050-re felére csökkenhessen a globális kibocsátás. 

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szinte azonnal üdvözölte a Bizottság döntését, Fodor Gábor pedig megerősítette Magyarország elkötelezettségét az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben. Ennek egyik lépéseként a szakminisztérium "Szén-dioxid kibocsátás-csökkentési lehetőségek és költségek a magyarországi lakossági szektorban" címmel készített egy tanulmányt, hogy felmérje melyek azok a területek, ahol viszonylag rövid időn belül is eredményeket tudunk elérni. 

Családi házak a legrosszabb állapotban

Az anyag első, és talán legfontosabb megállapítása, hogy az egész országot tekintve a lakossági szektorban van a legnagyobb CO2-kibocsátás-csökkentési potenciál. Ezzel egyetértett Fritz Péter épületgépész, a Magyar Ingatlanszövetség és az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal korábbi energetikai szakértője, aki lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy ez a szektor adja az össznemzeti energiafelhasználás negyven százalékát. Ennek felét a fűtési energia teszi ki, így kiemelt figyelmet igényelnek azok az épületek, amelyek nem távfűtéssel működnek, hiszen az energiahatékonyság és a CO2 kibocsátás szempontjából ezek leggyengébbek, ráadásul jóval költségesebbek a távfűtésnél.

A legnagyobb problémát - ebben Fritz Péter és a KVVM is egyetért - a családi házak okozzák, amelyek az összlakásállomány mintegy 55 százalékát teszik ki. Mivel ezeknek mindössze az öt százaléka jó minőségű, így a lakásállomány felénél van szükség energetikai felújításra, a régi tüzelőberendezések (köztük a kémény) cseréjére, de legalább ugyanilyen fontos lenne a tüzelőanyag megváltoztatása is - állítja Fritz Péter. Szerinte, ha mindez megváltozna, akkor országos szinten tíz százalékkal lehetne csökkenteni az energiafelhasználást, ami a széndioxid-kibocsátáson is megmutatkozna.

Ezekre a felújításokra a tanulmány szerint is szükség van, hiszen a jelentésben szereplő CO2-csökkentési intézkedések listája a kiválasztott típusú épületek hőgazdálkodásának javítását, magas hatékonyságú és alacsony karbonfelhasználású fűtési megoldások bevezetését, fűtésszabályozás és egyedi mérés bevezetését, a vízmelegítő berendezések felváltását kombinált fűtési és vízmelegítési megoldásokkal, víztakarékos szerelvények felszerelését, továbbá az elektromos eszközök és világítótestek hatékonyabbra cserélését is tartalmazza. A kisebb energiafelhasználás a magyar energia-importigényt is mérsékelné a tanulmány szerint, így növekedne az ország energiabiztonsága, a gazdaságilag is megtérülő beruházások pedig 2025-re mintegy évi 6 millió tonna szén-dioxid kibocsátás csökkenést eredményezhetnének.

Amit mi tehetünk

Mindez azonban mit sem ér, ha nem változik a lakosság hozzáállása a témához, nem kezdenek el felelősen gondolkodni - jelentette ki a szakember. Példaként említette, hogy csak a készenléti energiával - tehát amikor az elektronikai berendezéseket használat után nem húzzuk ki az áramból - annyit pazarlunk, ami egy erőmű éves kapacitását is kiteszi. Márpedig az erőművek fosszilis tüzelőanyagokkal működnek, így ezen a területen jelentős CO2 kibocsátást lehetne spórolni - magyarázta Fritz Péter.

Ugyancsak nagyon fontos, hogy energiahatékony berendezéseket (pl. hűtő, mosógép, bojler) vásároljunk otthonunkba, mivel régebben sokkal kevesebb elektronikus szerkezet volt a lakásokban, így bár csökkenti egyelőre nem tudjuk az energiafelhasználást, a gazdaságosabb gépeknek köszönhetően szinten tartani igen.

Fritz Péter kiemelte a légkondicionálók szerepét, példaként említve, hogy néhány éve Kaliforniában éppen nekik köszönhetően omlott össze az áramellátás. A globális felmelegedés hatásainak köszönhetően a klímaberendezések egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, itthon is mindig arról olvasni, hogy újabb rekordot döntöttek az értékesítők. Márpedig a légkondicionálók szerepét ki lehet váltani a szakember szerint: megfelelő árnyékolással, szellőztetéssel és növényzettel ugyanolyan hatást tudunk elérni, mint egy klímaberendezéssel. Példaként említette, hogy ha olyan fát telepítünk, ami nyáron a lobjaival eltakarja a napot, télen pedig lombhullatás után odaengedi a fényt, akkor máris sokat tettünk azért, hogy elviselhetőbbé váljon az időjárás. (A klímaváltozás fékentartásának költségei kigazdálkodhatók, ha a világ országai 2030-ig lemondanak mindössze egy évnyi GDP-növekedésről.)

Amit a kormány tehet(ne)

A gondot a felelős gondolkodás hiányán kívül az okozza, hogy az állam nem megfelelő módon segíti az ingatlantulajdonosok ilyen irányú terveit, hiszen a nemsokára megjelenő pályázatokon maximum 15 százalékos, illetve 265 ezer forintos támogatást nyújtanak - állította Fritz Péter. Ez több okból sem megfelelő: korábban harminc százalékos volt a támogatás mértéke, amit szinte pillanatok alatt elkapkodtak, a 15 százalék viszont nem fogja ösztönözni az ingatlantulajdonosokat.

Ennél is nagyobb gondot okoz azonban, hogy a 15 százalékos támogatás alacsonyabb az áfa mértékénél, így olcsóbban jön ki a felújítás, ha valaki nem az állami támogatást, hanem feketemunkásokat vesz fel. Éppen ezért Fritz Péter szerint a támogatást mértékét legalább annyira meg kellene emelni, hogy az elérje az áfa mértékét, így jobban megérje legálisan dolgoztatni.

Bár 2006 szeptembere óta csak olyan épületet lehet építeni, amely megfelel a modern kor energetikai elvárásainak, illetve a nagyobb felújításoknál is van egy ilyen kritérium, a szakember szerint állandó jelenség, hogy bár úgy tervezik az ingatlant, a munkálatok során mégsem eszerint alakítják ki. Ennek meggátolására szigorúbb és gyakoribb ellenőrzésekben reménykedik a szakember. Ebben van is remény, hiszen a kormány nemrég jelentette be, hogy növelik a felügyelőmérnökök számát, így régiónként 6, tehát összesen 42 tevékenykedne.