A hazai épületek energiafelhasználása rendkívüli mértékben pazarló, az energiaéhség csökkentése éppen ezért kiemelkedő feladata az országnak - jelentette ki Magyar Zoltán, az Építéstudományi Egyesület (ÉTE) alelnöke, a Pécsi Egyetem Pollack Mihály Műszaki Kar tanszékvezetője a témában tartott sajtóbeszélgetésen. Véleménye szerint ezt a célt nem lehet a megújuló energiák kikerülésével elérni, így ha komoly eredményt szeretnénk, akkor mindenképpen használni kell a szél, a nap, a víz és a talaj energiáit.
Ha energiahatékonyabbá szeretnénk tenni az adott ingatlant, akkor érdemes egy energetikai auditot elvégezni, ami után tisztában lehetünk azzal, hogy jelenleg mennyire energiapazarló az épület, illetve azzal is, hogy milyen intézkedéseket kell tenni a hatékonyság növelése érdekében - adott egy jó tanácsot Magyar Zoltán. Elmondása szerint az intézkedések együttes hatását kell nézni, így figyelembe kell venni, hogy egy adott beruházás más-más részterületekre milyen hatással van. Ugyancsak nem mindegy, hogy milyen sorrendben végezzük a modernizálást, hiszen a minél nagyobb eredményesség - és kevesebb költség - érdekében érdemes a szakemberek által ajánlott sorrendet tartani - az audit ezt is tartalmazza.
Az ingatlanoknál nem csak akkor érdemes a különböző berendezések cseréjén gondolkodni, ha az elromlott, a váltás akkor is szükséges lehet, ha papíron jól működik a rendszer - állítja az ÉTE alelnöke. A hatékonyabb berendezések vásárlása - pályázati támogatás nélkül, a mai energiaárakkal számolva - általában 5-8 év alatt térül meg, így, mivel az ilyen gépek élettartama ennél jóval több, érdemes előre tervezni. "Nincs olyan épület, ahol ne lehetne legalább tíz százalékot spórolni az energiaköltségeken, de a 30 százalék is könnyedén teljesíthető, sőt néhány esetben ennél akár jóval magasabb arányokat is el lehet érni" - hangoztatta Magyar Zoltán. (Magyarországon a családi házaknak a legrosszabb az energetikai állapota, ha ezen sikerülne javítani, akkor 10 százaléknyi energiát spórolhatna az ország.)
Komplexebb gondolkodásra van szükség
Bár itthon megvan a technikai háttér és a megfelelő szakembergárda, a megújuló energiák, azon belül a hőszivattyús rendszerek lassan terjednek - jelentette ki Ádám Béla, az ÉTE Hőszivattyús Szakosztály vezetője, a HGD Kft. ügyvezetője. Elmondása szerint bár az utóbbi években jelentősen nőtt az ilyen irányú megkeresések száma, az EU-tól - közte néhány régióbeli országtól, például Csehországtól, illetve Ausztriától - még jelentősen le vagyunk maradva.
A terjedéshez arra is szükség lenne, hogy az üzemeltetők komplexen gondolkozzanak, a termálfürdők például ne a patakba eresszék a vizet, hanem hasznosítsák azt, amivel hosszabb távon akár hőszolgáltatóvá is válhatnak - vélekedett Ádám Béla. De a hozzáálláson a ingatlanberuházók is változtathatnának: az energiahatékony, megújuló energiákat használó kialakítás 10-15 százalékkal kerül többe, mint a "hagyományos" módszer, ám mivel a piacon túl erős a verseny, nem mernek bevállalni ekkora árnövekedést. Ezzel szemben Ádám Béla szerint megvan az a fizetőképes réteg, amely hajlana arra, hogy valamivel több pénzt fizessen a lakásért, ha az a "zöld" szempontok figyelembevételével épült.
Ugyancsak nagy lehetőség van szerinte az önkormányzati szektorban, ahol a középületeknél akár a fele energiaigényt is el lehetne érni. További előny a számukra, hogy igen jelentős pályázati támogatást is kaphatnak ezen célokra: a szakember példaként említette, hogy egy fővárosi iskolában 85 százalékos állami támogatást sikerült elérni.
Gondok a finanszírozással
Az előző példánál maradva felmerülhet a kérdés, hogy sok iskolának akár a 15 százalék előállítása is gondokat okozhat, ám erre is van megoldás: a beruházást végző cég kifizeti az önrészt, majd az iskola egy hosszú távú szerződés keretében törleszt. Ez sem kerül azonban plusz költségekbe, hiszen a részleteket a megspórolt energiából ki lehet fizetni, így a beruházás jóval hamarabb, akár egy-két év alatt megtérülhet. Ez a modell az Egyesült Államokban, Németországban, Ausztriában, vagy akár Franciaországban már évek óta sikeresen működik.
Ha viszont hitelt szeretnénk felvenni, akkor gyakran gondot okoz, hogy a bankok nem szívesen finanszírozzák a projekteket, mivel nem látják a referenciákat, azt hogy nekik is megéri ebbe a szektorba pénzt fektetni - állította Rebek László, az Élőenergia Kft tulajdonosa. Elmondása szerint bár az utóbbi időben érzékelhető volt egyfajta javulás - főleg azoknál a pénzintézeteknél, ahol a külföldi anyacég is foglalkozik ezzel -, még van hova fejlődnünk.
Az állam hozzáállásával, illetve a támogatási rendszerrel sem voltak megelégedve a szakemberek, akik szerint bár a kormány meghozza a szükséges rendeleteket, és szóban hangzatos ígéreteket tesz, megfelelő mennyiségű pénzt nem társít hozzá. A helyzeten az is segítene, ha létrehoznának egy megújuló energia törvény, amely jelentős serkentést jelentene a szektornak - állítja Ádám Béla.
Azt is kritizálták a szakemberek, hogy a kezdetekben a Közép-Magyarországi régió ki volt zárva a pályázati rendszerből. Ádám Béla szerint ez egy "érdekes dolog" volt, hiszen éppen ott vetették vissza a fejlődést, ahol a legnagyobb növekedési potenciál van, a legtöbb tőke mozog.
Pozitívum viszont, hogy nőni fog a lakossági szektor támogatási aránya, hiszen - április közepétől - maximum egymillió forintos, 25 százalékos támogatásra lehet pályázni. A jelenlegi információk szerint, ha minden dokumentum rendben van, akkor majdhogynem automatikus lesz az elbírálás.
A vissza nem térítendő támogatások kerete 1,6 milliárd forint, ám ha ez elfogy, akkor kamattámogatott hitelt is fel lehet venni. Bár ez is fejlődés, hiszen tavaly például csak 15 százalékos támogatást lehetett felvenni, a növekedés már nem annyi lenyűgöző, ha tudjuk, hogy például Olaszországban 55 százalékos támogatást lehet kérni a napenergia előállítására.
