A karbonpiacon a legfőbb információs forrásként szolgáló brit Point Carbon legfrissebb jelentése szerint különféle szén-dioxid- kibocsátási egységekkel 2007-ben a világon 40 milliárd euró értékben kereskedtek, ez 80 százalékos növekedés a megelőző évihez képest.
Ez mennyiségben 2,7 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő kvóta adás-vételét jelenti, ehhez képest a forgalom 2006-ban 1,6 milliárd tonna volt. A Point Carbon becslése szerint 2008-ban a kibocsátási forgalom elérheti a 4,2 milliárd tonnát.
A magyarországi szén-dioxiddal 2006-ban pár millió tonna erejéig kereskedtek, ami jelentősen nőtt ugyan 2007-ben, de a 10 milliót biztosan nem haladta meg - közölte Szabó Gergely, a Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Zrt. elemzője.
Egymástól vásárló cégek
A Point Carbon jelentése szerint tavaly az értékesített szén-dioxid legnagyobb része az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszerén (ETS) belül cserélt gazdát. Az úgynevezett EUA egységek 2007-es forgalma 1,6 milliárd tonna, illetve 28 milliárd euró volt, ez volumenben 62 százalékos, értékben 55 százalékos emelkedés.
Ezeket a kibocsátási egységeket az EU legkevésbé klímabarát mintegy 4 ezer cégének több mint 12 ezer létesítménye kapja, Magyarországról 200 létesítmény. A forgalmat a kvótában szűkölködő cégek kereslete generálja, akiknek a kvótafelesleggel rendelkező társaiktól kell vásárolniuk kibocsátási jogosultságot. Ha azt drágállják, akkor termelésüket vissza kell fogniuk, vagy kibocsátás-csökkentési beruházásokat kell végezniük. Ez utóbbi kikényszerítése a klímavédelmet szolgáló ETS pénzügyi rendszer lényege. (Kialakultak az európai uniós emisszió-kereskedelem (ETS) érvényes feltételei, amelyek a várakozásoktól eltérően kevésbé környezetvédelmi, inkább ipari érdekeknek megfelelően véglegesedtek.)
Kína, mint fő partner
A másik legnagyobb piaci szegmenst azoknak az egységeknek a kereskedelme jelenti, amelyeket fejlődő országokban végzett környezetbarát beruházások után kapnak befektetők az ENSZ-től. Ezeknek a CER egységeknek a forgalma 947 millió tonna, 12 milliárd euró volt 2007-ben, 68 százalékos növekedés mennyiségben, és 199 százalék értékben.
Az értékbeli megugrás mögött az áll, hogy az ETS alá tartozó uniós cégek közül sokan vásároltak ilyen egységeket az idei évre készülve, ugyanis 2008-tól az EUA egységek egy részét ki lehet váltani 10-15 százalékkal olcsóbb CER egységekkel.
CER egységeket nemcsak ETS-cégek, hanem országok kormányai és pénzügyi alapok is vásárolnak. A kibocsátási egységek "keletkeztetése" legnagyobb részt Kínában finanszírozott megújuló energia-projektekből adódik. A beruházók népszerű célországai között szerepel Indonézia, Brazília, India és Mexikó, ahol az alternatív energiára alapozotton kívül az energiahatékonysági és a hulladékgazdálkodási fejlesztések számítanak slágernek. (Kína bocsátja ki tavaly óta a legtöbb szén-dioxidot.)
CSR-el is lehet
A piac harmadik legnagyobb részét az ERU egységek forgalma adja, amelyeket ugyancsak a Kiotói jegyzőkönyv szabályai alapján bocsát ki az ENSZ, mégpedig fejlett országokban végzett, üvegházhatású gázkibocsátást megelőző beruházások után. ERU-kból 38 millió tonnányival kereskedtek tavaly 326 millió euró értékben, ami forgalomban duplázódást, értékben triplázódást jelent, ugyancsak az EUA helyettesíthetőségük miatt.
A szén-dioxid-forgalmon belül mintegy 75 millió tonnát tett ki 2007-ben azoknak a nehezen megbecsülhető kibocsátási egységeknek a forgalma, amelyeknek beszerzése önkéntes kibocsátás-csökkentési vállalásokon alapulnak. Ilyen egységekkel, leggyakrabban VER típusú kvótákkal 2006-ban még csupán 20 millió tonna értékben kereskedtek.
Az önkéntes kibocsátás-csökkentésben olyan cégek, sőt akár személyek érdekeltek, akik legtöbbször társadalmi felelősségvállalási, illetve egyszerűen környezetvédelmi megfontolásból ilyet vásárolnak, ezzel lényegében üvegházhatással járó tevékenységük éghajlatra gyakorolt hatását zöld projektek támogatásával ellensúlyozzák. (Az EU széndioxid kibocsátás-kereskedésének harmadik szakasza valószínűsíthetően 2013-tól 2020-ig tart majd.)
Összeomló gazdaság miatt csökkenő kibocsátás
A legtöbb kibocsátási egységhez fedezetül a Kiotói Jegyzőkönyv alapján fejlett országoknak járó AAU egységek szolgálnak, ezért a legnagyobb számban ezek állnak rendelkezésre, és így a legnagyobb forgalmi potenciál is ebben rejlik.
Mindezek ellenére ilyen üzletekre a Point Carbon tudomása szerint eddig még nem került sor, és várhatóan a jövőben is csupán töredékével, mintegy 1 milliárd tonnányi mértékben várható kereskedés. Jelentős mennyiségű felesleges AAU-egységekkel ugyanis olyan országok rendelkeznek, amelyek a kibocsátás-csökkentése nem környezetbarát beruházásoknak köszönhetően, hanem gazdaságuk összeomlása miatt következtek be. Ilyen országoktól a hiánnyal rendelkező más országok azért nem vesznek szívesen kvótát, mert ezzel hitelességük romlana a nemzetközi klímavédelmi törekvések megítélésekor.
Mi is eladunk
Magyarország is 90-es években leépült nehézipara miatt áll jól kiotói vállalásaival, és rendelkezik kvótafelesleggel. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium korábbi közlése szerint Magyarország mintegy 100 millió tonna értékesíthető, vagy akár későbbi időkre tartalékolható AAU-val rendelkezik.
Ez a mennyiség több más, hasonló cipőben járó állammal ellentétben azért adható el, mert Magyarország bevezette az úgynevezett zöld beruházási rendszert, ami garanciát ad az AAU-kból befolyó bevétel klímavédelmi célokra fordítására.
