hirdetés

Ha a döntéseket ugyanúgy hozzuk, nem változik semmi

Csak az a vég! - Csak azt tudnám feledni! – panaszolja Ádám az Úrnak Madách Imre: Az ember tragédiájának végén. Ezzel a gondolattal is indíthatta volna előadását Farkas István, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke, az MTVSZ ügyvezető elnöke, aki arról beszélt a Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2016 konferencián, hogy vajon van-e értelme az egyéni akcióknak a globális elszennyeződés katasztrofális helyzetében?

Van kiút az értékválságból? Megállítható az akkugyárak terjedése itthon?
Van még jövőnk az EU-ban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Donáth Annával, a Momentum EP-képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. október 4. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

hirdetés

Farkas István
Kép.Hatlaczki Balázs

Igen, van értelme – szögezte le már az elején a szakértő. A WWF legfrissebb adatait elemezve úgy vélte, feltétlenül optimistáknak kell lennünk, mert törekvéseinknek igenis van értelme!

Jelenleg átlagban 60 százalékkal nagyobb az ökolábnyomunk, mint kellene. Vagyis 60 százalékkal kevesebbet kellene ennünk, ruhát vennünk, világítanunk, autóznunk, locsolnunk… Az adatok nyilván eltérőek a különböző gazdasági szinten élő országokban: a szegényebbekben a legtöbb pénzt ennivalóra és lakásfenntartásra fordítják az emberek.

Érdekes tendenciára hívta fel a figyelmet Farkas István, amikor Kína és Németország elmúlt 50 évét vetette össze. Mint kiderült, az ázsiai ország – erőteljes gazdasági felemelkedésével együtt - mára megháromszorozta ökolábnyomát, és most érte el az egykori Német Szövetségi Köztársaság 1960-as szintjét. Ugyanakkor csak csekély mértékben csökkent Németországé a Riói Konferencia után! Hiába veszik elvben ott nagyon komolyan a környezettudatos életvitelt, vált kiemelt kormányzati feladattá a megújuló energiákkal kapcsolatos kutatások támogatása.

A szakértő szerint a célhoz vezető utat három szinten lehet elérni. Az első maga az egyén, akit meg győzni, hogy éljen takarékosabban: kevesebb villanyt égessen, fürdés helyett tusoljon, gyűjtse szelektíven a hulladékot. A második szint a települési közösségeké. Számtalan jó kezdeményezéssel találkozhatunk a biogazdálkodástól, a természetes anyagok újrahasznosításán keresztül a közösségi terek használatának ésszerűsítéséig. A harmadik az állami szint. Adókkal, rendeletekkel, jogszabályokkal, nemzetközi egyezmények megkötésével, azok betartásával és betartatásával léphet előre.

Ha a döntéseket ugyanúgy hozzuk, nem változik semmi, a fenntarthatatlan társadalmak pedig újratermelik önmagukat.
A globális trendek azt mutatják, hogy a különböző szuper- és hipermarketek, diszkont áruházak folyamatosan terjednek – nem így Magyarországon! Az állam ugyanis igyekezett beleavatkozni: meghirdette például a plázastoppot, a vasárnapi zárva tartást, a vásárlóközönséget pedig a kisebb üzletek felé igyekezett terelni. A döntésekkel azt ugyan elérték, hogy nálunk nem érvényesült a globális trend, de megfordítani nem tudták azt! A szemléletmód nem egyezett a lakosságéval. A tervnek tehát sok értelme nem volt – tette hozzá Farkas István. A tanulság pedig nem más, mint hogy újra kell gondolni a mostani kapitalizmust. Ha a döntéseket ugyanúgy hozzuk, nem változik semmi, a fenntarthatatlan társadalmak pedig újratermelik önmagukat.

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke szerint szemléletváltásra van szükség hit, erkölcs és filozófia terén , hogy a fenntarthatóság érdekében új döntések születhessenek. Vissza kell vezetni az erkölcsöt a gazdaságba, a közéletbe! Bizonyságul két vallástörténeti eseményt említett az előadó, miszerint Zeusz nem azért tiltotta el a tüzet Prometheusztól, aki az embereknek akarta azt adni, hogy nekik rossz legyen! Az Úr pedig nem azért vette el a tudás almáját az első emberpártól, mert nem akart volna jót nekik! Éppen ellenkezőleg! Mindkét istenség meg akarta óvni az emberiséget attól a tudástól, ami nem párosul az erkölcsösséggel, a bölcsességgel.

Farkas István hisz abban, hogy az útkeresés a boldog családoknál kezdődik. Számos történelmi esemény bizonyítja, hogy az emberek a legelkeserítőbb, a legnehezebb pillanatokban hihetetlen erővel tudják kutatni, és megtalálni az igazi boldogságot! És kik a boldogok? Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a Földet! – zárta gondolatait az eladó!

hirdetés

Véleményvezér

Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból

Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból 

Tényleg egészen elképesztő, hogy a magyar vasút mennyire képtelen megfelelni a kor elvárásainak.
A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye

A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye 

Érdekes az állami kommunikáció. Miközben folyamatosan az infláció elleni harc hőseként mutatja magát be a kormány az élelmiszer áremelkedés felét a kabinet generálta.
Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban

Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban 

Igazságtalan, hogy külügyminiszterünk nem kapott lehetőséget a legújabb, nézőszámot döntögető reality showban. Pont ugyanúgy él és gondolkodik, mint az ott szereplők.
A magyar kutatók is kárvallottjai ez egyetemi modellváltásnak

A magyar kutatók is kárvallottjai ez egyetemi modellváltásnak 

A nyilvánosság előtt nagy hangsúlyt kapott, hogy az Európai Unió kizárta a hallgatóknak szóló Erasmus programból a modellváltó magyar egyetemeket. Kevesebben tudják, hogy a kutatók is bajba kerültek.
Tíz százalékra csökkent az orosz gáz szerepe Európában

Tíz százalékra csökkent az orosz gáz szerepe Európában 

Orbán Viktor szerint nem jó, hogy Európa megszabadult az orosz energiahordozóktól. A miniszterelnök erről tegnap, napirend előtt az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján beszélt.
Van ingyen ebéd

Van ingyen ebéd 

Szerencsések azok, akik a román határ mellett laknak. Kedvelt élelmiszereiket ugyanannál a multinál jóval olcsóbban kapják meg a szomszédoknál.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo