A megújuló energiák területén nem könnyű eligazodni, hiszen minden évben más körülményekre kell felkészülniük a szektorban dolgozóknak - közölte Varga István, a REECO ügyvezetője. Szerinte 2007 a felbuzdulás, 2008 pedig az elbizonytalanodás éve volt, hiszen míg két éve mindenki reménykedett a pályázati pénzek tömegében, addig tavaly kiderült, hogy nem olyan könnyű ezekhez hozzájutni.
Az idei év egyelőre a válságról szól, ám ebben a helyzetben talán még fontosabb szerephez juthatnak a megújuló energiák, hiszen számos vállalkozás számára ez lehet a megoldás, a kiugrási pont - közölte a szakember. Gondot jelent viszont, hogy bár egyre többen ismerik a témát, amellyel a hatóság is foglalkozik, eredményt mégis keveset tudunk felmutatni. Varga szerint ez részben annak köszönhető, hogy számos minisztérium és hatóság foglalkozik a megújuló energiákkal, és bár egyenként nézve általában jól végzik a feladatukat, nincs meg a szükséges koordináció a programok között. Ugyancsak problémát okoz, hogy a „szakhatóságok tevékenységének eredménye elsősorban abban nyilvánul meg, hogy az egymással párhuzamosan kialakított terveket és állásfoglalásokat kiteszik az internetre", míg a további lépések nem vagy alig láthatóak a szakember szerint. (A magyar lakosság a környezettudatossági lépések közül azokat keresi, amelyeknek azonnali gazdasági eredménye is van - derül ki egy felmérésből.)
Változtatások nélkül nehéz lesz
A magyar hozzáállásra jellemző, hogy amíg a paksi atomerőmű kapacitásának megduplázása körül teljes az egyetértés, addig a Megújuló Energia Akció Program kialakításáról semmit sem hallani - fűzte hozzá Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója. A szakember a szabályozáson is változtatna: a szeles beruházásoknál - mivel nem volt hatáselemzés - meglepte az államot a mintegy 1000 MW-os kapacitásra beadott engedélyezési papír, így válaszként elrettentő intézkedés született és mindössze 330 MW-ban korlátozták a kiadható engedélyeket. A további szabályozási anomáliák miatt azonban ebből is csak 130 MW épült meg máig.
Az sem segíti a megújuló energiák hazai terjedését, hogy nálunk még igencsak gyerekcipőben jár az energiahatékonyság - vélte Ámon Ada. Szerinte ennek köszönhetően Magyarországon kétszer annyi idő, amíg megtérül egy napkollektor felépítése, mint Ausztriában. „Márpedig a legnagyobb potenciál a napenergiában van, ezt kellene minél inkább elterjeszteni" - hangsúlyozta az Energia Klub vezetője, hozzátéve, hogy amíg az itthoni „szakemberek" egy része a legalapvetőbb dolgokkal sincs tisztában, addig hiába várjuk a fejlődést.
Abban tehát minden szakértő egyetért, hogy számos területen szükség van a változtatásra. Az elhangzott igények közül kiemelkedik a stabil jogszabályi környezet és a hosszú távon is kiszámítható piaci feltételek megteremtése, de a hitelfelvételnél és a pályázatok engedélyezésénél is jelentős egyszerűsítésre lenne szükség. Utóbbi fontosságát jól jelzi, hogy egy jelentősebb hőszivattyús beruházásnál 17(!) hivatal engedélyét kell kikérni. (Karcag felkérésére elkészítették a térség geotermális energiafelhasználási lehetőségeire vonatkozó (elemző) tanulmányt.)
Eladhatnánk a kvótáinkat is
Magyarország - akárcsak a többi volt szocialista állam - jóval kevesebb széndioxidot bocsát ki, mint amennyit a Kiotói jegyzőkönyvben engedélyeztek a számára, így a különbözetet jó pénzért értékesíteni is lehetne - vélte Gémesi Zsolt, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. projektmenedzsere. Az állami tulajdonú cég szakembere szerint mintegy 100 millió tonnát tudnánk azonnal értékesíteni, további előny, hogy a megtakarításból származó, görgetett többletet bármikor, még a 2012-ig tartó kereskedési időszak után is értékesíthetjük.
A kulcsszó a gyorsaság, hiszen az elmúlt időszakban jelentősen csökkent ezeknek a kvótáknak az ára: amíg tavaly 20 euró körül volt a tonnánkénti ár, addig mára ez a felére csökkent. Ráadásul, mivel a régió többi országa is Magyarországhoz hasonló helyzetben van, ezért mindenki megpróbálja minél hamarabb értékesíteni ezt a vagyont is: Csehország és Ukrajna Japánnak ad el 40, illetve 30 millió tonnányi kvótát.
Gémesi szerint a hazai kvótából mai árfolyamon mintegy 480 milliárd forintnyi bevételhez juthatna Magyarország. A szakember állítja, hogy ha ezt a bevételt a megújuló energia szektorba fektetnénk, akkor két-három éven belül újból eladhatnánk ezt a mennyiséget. Az ilyesfajta fejlődés már csak azért is szükséges lehetne szerinte, mivel hazánk „egyelőre nincs fent a megújuló energia térképén", ám egy ekkora kerettel már felkerülhetnénk rá.
