A Magyar Biomassza Társaság konferencián értékelte a biomassza-bázisú és más megújulók hasznosításának hazai helyzetét, tendenciáit. Az összegyűlt szakemberek szerint jelenleg még nincs pontosan kijelölve az az irány, hogy a megújuló energiaforrások mely területeit, milyen mértékben támogatják - tudtuk meg Marosvölgyi Béla professzortól. A Nyugat-Magyarországi Egyetem tizenhat vállalkozással és intézménnyel alapított Környezeti erőforrás-gazdálkodási és -védelmi Kooperációs Kutatási Központ konzorciumának -amely társrendezője volt az összejövetelnek - Ökoenergetika K+F vezetője lapunknak elmondta, hogy támogatásnak számítana az is, ha a jogszabályok nem bonyolítják túl a rendszer működését.
A konferencián kiemelt szerepet kaptak az energetikai ültetvények, a hagyományos faenergetika, a hozzájuk kapcsolódó pelletálás, a biomassza-tüzelés valamint a biogáz-termelés és hasznosítás. Ez utóbbi elterjesztése azért is hasznos, mert energia-előállítással párhuzamosan hulladékfeldolgozás is megvalósul. A jelenlegi tendenciákkal az a gond, hogy leginkább külföldi beruházás keretében épülnek biogáz üzemek, így a haszon is külföldre távozik.
Fűben, fában és nádban is energia
Eközben már itthon is van két-három olyan cég, amelyek agri-pellet (mezőgazdasági növényekből készült tüzelőanyag) előállítással és forgalmazással, valamint az ehhez kapcsolódó tüzelők értékesítésével foglalkoznak.
Kérdésünkre, hogy várható-e az energiafű robbanásszerű elterjedése (egyes vélemények szerint az ország földgáz-felhasználásának egyharmadát kiválthatná ez) a professzor nemleges választ adott. Ezt az előállított pellet gyengébb minőségével és a jelenlegi vetőmag értékesítés és termékfelvásárlás merev szabályozásával magyarázta. (A fűmag vásárlója nem birtokolja azt, és a megtermelt szalmát.
Nagyobb lehetőség van szerinte az energianádban, melyből jó minőségű, a fához hasonló tulajdonságú pellet állítható elő. Persze mindkét alternatív energiahordozó elterjedését gátolja az ültetvények ellentmondásos támogatása és a természetvédő szervezetek rosszállása a nem őshonos növényi kultúrák ellen.
Pedig az energianövények termesztése és tüzelőanyagnak történő feldolgozása megoldás lehet a földalapú támogatás átalakítása után rosszul járó gazdák számára - véli Marosvölgyi. Elterjedésük jó hatással lenne a külkereskedelmi mérlegre is, hiszen fosszilis energiahordozókat válthatunk ki velük, amelyekből importra szorulunk. Mivel hasznosításukhoz komoly kutatási és fejlesztési tevékenység társul, a hazai egyetemek is jól járhatnak.
