Mielőtt bemutatnánk a hazánkban létező ilyen típusú kezdeményezéseket, tisztázzuk az ökofalu és élőfalu közötti különbségeket. Ökofalvakat hazánkban általában zöldmezős beruházásként indítanak, egy olyan földterületen, réten vagy kaszálón, ami egyáltalán nincs beépítve, nincs rajta infrastruktúra.Az ökofalu stratégiája gyakran egy üres zöldterület bekebelezésére és felvirágoztatására, vagy egy túlhasznált mezőgazdasági terület újraélesztésére irányul. Az ökofalvak iránt érdeklődők száma folyamatosan növekszik. Sokan csak látogatóba mennek, de szép számmal akadnak olyanok is, akik új életet akarnak kezdeni egy meglévő faluban, vagy éppen alapítanának egy újat.Az ökofalvak további vonzereje a közösségi összefogás ígérete: Az ember nem egyedül küzd meg a mindennapi kihívásokkal, hanem együttes erővel, szervezetten tud érvényesülni a hétköznapokban.
Talán a leghíresebb hazai ökofalu az 1993-ban indult Krisna-völgy, ahol az alapítók több mint 170 mezőgazdasági hektárhoz jutottak hozzá és arra építettek fel lakó- és egyéb gazdasági épületeket és kialakították a falu működéséhez szüksége infrastruktúrát a több mint száz fős közösség számára.
Az Élőfalu mozgalom más irányból közelít, egy már meglévő és kiépített, de hanyatlásnak indult falun alapul. Sokszor teljesen kihalt falvakat népesítenek be újra, így hozva őket vissza a települések véráramába.Az élőfalvak egyik első példái a baranya-megyei Gyűrűfű és Visnyeszéplak. Visnyeszéplak a Zselicség dél-nyugati szélén helyezkedik el, ami természeti adottságokban kiváló, viszont mindig is szegényes volt infrastruktúrában, úgy mint vezetékes víz, szilárd útburkolat, orvos, iskola, így idővel a lakosság elhagyta és lassan elnéptelenedett. A 90-es években talált rá erre a helyre fiatal családok egy csoportja, akik beköltöztek a faluba és így újra elindult az élet. A visnyeszéplaki kezdeményezés fő irányvonala a népi hagyományok újraélesztése, ötvözve a természettel harmóniában lévő fenntartható életvitellel.
További példákat talál a kétféle modellre az ecolounge.hu oldalon.
