Erőművek végveszélyben

Jelentős problémák vannak az energiahatékonyság terén - bár az üzleti szektorban némiképp javul a helyzet -, s mindezt bonyolítják még a szabályozás tisztázatlanságai, a támogatások körüli bizonytalanság és a finanszírozás gondjai. Megoldásra egyre kevesebb az idő.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Tesznek-e lakatot az 1200 megawattnyi kapacitást jelentő hazai kiserőművek kapujára? -kérdezik az elmúlt három-négy hónap energiapolitikai jogalkotását aggódva figyelő energetikai vállalkozásoknál. A Magyar Kapcsolt Energia Társaságnál azt remélik, hogy legfeljebb 200-300 megawattnyi kapacitás esik áldozatul. Bercsi Gábor, a társaság elnöke emlékeztet: április elején egyeztetésre került sor a szakmai szervezetek és a szaktárca képviselői között. Ott az körvonalazódott, hogy a kiserőművek egy csoportja még rendelkezik kötelező áramátvételi szerződéssel, esetükben még nem térült meg az energetikai beruházás, s támogatást kapnak majd a kapcsoltan termelt hőenergián keresztül. A másik nagy csoportba a már megtérült erőművek sorolhatók, s az áprilisi minisztériumi egyeztetéskor kérdéses volt, hogy nekik adnak-e bármiféle dotációt. A kötelező átvételi támogatás (KÁT) összesen 1200 megawattnyi kapacitásra vonatkozik, ezt azonban nagyon sok 1-2 megawattos erőmű állítja elő. Csak néhány nagyobb tartozik ebbe a körbe, így a Budapesti Erőmű Zrt. erőművei és a Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű.

A kapcsolt energiatermelés - amikor áram mellett hőt is előállít az erőmű - előnyökkel jár, hiszen kevesebb szén-dioxid kerül ki a levegőbe, kevesebb primer energia szükséges. Egy tavalyi elemzés szerint az oroszországi földgázimport-függőség 6 százalékkal csökkent a kapcsolt energiatermelés következtében.

A múlt évben még bizakodó volt a szakma, kivált, mert akkor is párbeszédet folytathattak a kormányzattal, például arról, hogy a magyarországi földgázár jóval magasabb, mint a nyugati piacokon beszerezhető, a villamos energia azonban pár filléres eltéréssel, de precízen követi a nyugat-európai ármozgásokat. A drága gázból olcsó villamos energiát előállítani természetesen nem lehet, egy-egy erőmű összköltségének 60-70 százalékát is kiteszi a gáz költsége. A Magyar Kapcsolt Energia Társaság is elfogadta, hogy normális ár- és piaci feltételek szükségesek, s a támogatásokat sem lehet irreális célokra felhasználni. Ilyen alapon születtek meg az első megállapodások a szaktárcánál, komoly kompromisszumok árán alakult ki a törvénymódosítás terve is. Ebben az szerepelt, hogy a kötelező átvételből kiesett erőműveket egy két évig tartó moratóriummal visszaengedik a kötelező átvétel szabályai közé, ugyanakkor minden ilyen áramtermelő vállalkozásnál - a még meg nem térült erőműveknél is - az állam 15 százalékkal csökkenti az átvételi árat. Ez azt jelenthette volna, hogy bár számos beruházás megtérülése lényegesen rosszabbodik, de a felvett hiteleket még vissza lehet fizetni. Összességében: az állam úgy vonul ki a kötelező átvétel intézményéből, hogy nem teszi tönkre az érintett energetikai vállalkozásokat.

Tárca-előrejelzés
A jelenlegi szétszabdalt, átláthatatlan, pazarló távhő-szolgáltatási rendszer gyökeres átalakítására van szükség ahhoz, hogy a lakossági terhek növekedését meg lehessen akadályozni, ezért is vonta be a kormány a távhőárak megállapítását az állam hatósági jogkörébe - idézi a fejlesztési tárca sajtóközleménye Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkárt. A kormány megkezdte a KÁT-rendszer átalakítását is. Azon földgáz alapú kapcsolt energiatermelőknek, amelyeknek nem térült még meg a beruházása, átmeneti segítséget nyújtanak, és közülük azok, amelyek lakossági felhasználókat látnak el hőenergiával, ezenfelül - kizárólag a hasznos hőtermelés után - átvételi támogatásban részesülhetnek. Az 50 megawatt teljesítményt nem meghaladó engedélyesektől piaci alapon működő áramátvételre kerül sor. A hőoldali támogatott átvétel lehetősége a megtérült földgáz alapú kapcsolt termelők esetében még kidolgozás alatt áll. A biomassza alapú energiatermelők körében teljesítménykorlát és szigorú fenntarthatósági követelményrendszer bevezetése várható.

Nem sokkal a decemberi egyezség után Lázár János, a Fidesz frakcióvezetőjének indítványa az átvételi ár jóval nagyobb arányú csökkentését és a szabályozás további átalakítását kezdeményezte. Majd döntött a kormányzat is, nem engedve az egy-két évnyi moratóriumot, s előírva azt, hogy 2011 közepén szűnjön meg a kötelező átvétel intézménye. Csupán annyi engedményt fogalmaztak meg, hogy vélhetően lesz hőártámogatás, a hőt és áramot termelő erőművek azonban nem az áram átvételi árán keresztül kaphatnának segítséget, hanem a gőz, a meleg víz dotációjára számíthatnának. A hőártámogatás jogi feltételeit még nem dolgozták ki, ezért a bevezetésre legkorábban ősszel kerülhetne sor, ha az Európai Unió is áldását adja a dotációhoz. Bercsi Gábor kifejtette, legalább három hónapos átmeneti időszak lesz, amikor már megszűnik a kötelező áramátvétel alapján adott támogatás, de még nem lesz hőártámogatás. A pauzát túlélnék a cégek, ha tudnák, mivel számolhatnak az új támogatási rendszer alapján, ilyen információik azonban nincsenek.

A tipikusan lakótelepeken, lakóparkokban elterjedt távhőszolgáltatás helyzete is hasonló lesz, hiszen azok a kisebb-nagyobb erőművek, amelyek a meleg vizet előállítják, áramot is termelnek.

Csakhogy a KÁT-rendszer megszüntetésén felül a kormányzat már bevezetett egy távhőár-moratóriumot is, amelyet addig tart fenn, amíg a szaktárca ki nem dolgozza az új szabályozást. A távhőszolgáltató társaságok közül nem is egy 2009 közepe óta nem emelte a díjakat - akkor még olcsóbb volt a gáz -, most viszont azzal számolhatnak, hogy megszűnnek a kötelező átvétel támogatásai, de ősznél korábban nem lesz hőártámogatás, az ármoratórium pedig nem teszi lehetővé, hogy a piaci árakat érvényesítsék. Nagyon könnyen csődbe jutnak ezek a szolgáltatók.

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság még mindig hisz abban, hogy a szakmai kormányzat, miközben eléri célját, és minél jobban kontrollálni tudja a rezsiköltségeket, lehetővé teszi egy olyan rendszer kialakítását, amely mind a kapcsolt energiatermelők, mind a távhőszolgáltatók létét biztosítja. Ha ez megtörténik, akkor - átmeneti időszak után - konszolidálódni képes a ma még feszültségektől terhes rendszer. De legalább ennyi az esélye egy másik forgatókönyvnek is: valamennyi erőmű kénytelen lesz leállni, komoly zavarokat okozva a távhőszolgáltatásnak, sőt a bankszférának is. Sok erőmű-beruházás esetében ugyanis még javában törlesztik a felvett hiteleket, amelyek összege elérheti a 150 milliárd forintot.

Kivonulnak?

Komoly hőellátási problémákat és a megújuló energiákat alkalmazó projektek visszaesését vizionálja a szakma a KÁT (kötelező áramátvételi törvény) megváltoztatása miatt - áll az OGH Hírügynökség jelentésében. Kérdésre válaszolva a piacon levő több beruházó is megerősítette: mielőbbi konkrét törvényrendezést várnak, ellenkező esetben megfontolják kivonulásukat Magyarországról. Igaz, 2010 első félévben a KÁT 67 százalékát nem alternatív projektre használták, hanem földgáz felhasználásával termeltek dotált áramot, így jogosan vetődik fel a törvény megváltoztatása. Ám a KÁT megszűnése miatt biogázüzemek létesítését tervező befektetők is elbizonytalanodtak, mivel idén már nem várható a biogázra vonatkozó törvényi környezet érdemi változása. A hírügynökségnek nyilatkozó szakemberek szerint a tervezett törvényváltoztatás iránya jó, de a jelenlegi KÁT július 1-jével való megszűnése miatt egyelőre a bankok nem, vagy csak minimális részben hajlandók a projekteket finanszírozni. Egyikük a KÁT körüli bizonytalanságokra hivatkozva már induló biogázprojektek finanszírozását vonta vissza nemrég. A biomassza- és a biogázüzemek nem gyorsan jövedelmező üzletágak, viszont pozitív vonzata a trágya szakszerű elhelyezése, a hulladékfeldolgozás révén nyerhető energia s a beruházások általi munkahely-teremtés, ösztönzően hatva a mezőgazdaság és az állattenyésztés megújulására is.

Véleményvezér

A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott

A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott 

Bindzsisztán működik, ahogy kell.
Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo