Tesznek-e lakatot az 1200 megawattnyi kapacitást jelentő hazai kiserőművek kapujára? -kérdezik az elmúlt három-négy hónap energiapolitikai jogalkotását aggódva figyelő energetikai vállalkozásoknál. A Magyar Kapcsolt Energia Társaságnál azt remélik, hogy legfeljebb 200-300 megawattnyi kapacitás esik áldozatul. Bercsi Gábor, a társaság elnöke emlékeztet: április elején egyeztetésre került sor a szakmai szervezetek és a szaktárca képviselői között. Ott az körvonalazódott, hogy a kiserőművek egy csoportja még rendelkezik kötelező áramátvételi szerződéssel, esetükben még nem térült meg az energetikai beruházás, s támogatást kapnak majd a kapcsoltan termelt hőenergián keresztül. A másik nagy csoportba a már megtérült erőművek sorolhatók, s az áprilisi minisztériumi egyeztetéskor kérdéses volt, hogy nekik adnak-e bármiféle dotációt. A kötelező átvételi támogatás (KÁT) összesen 1200 megawattnyi kapacitásra vonatkozik, ezt azonban nagyon sok 1-2 megawattos erőmű állítja elő. Csak néhány nagyobb tartozik ebbe a körbe, így a Budapesti Erőmű Zrt. erőművei és a Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű.

A kapcsolt energiatermelés - amikor áram mellett hőt is előállít az erőmű - előnyökkel jár, hiszen kevesebb szén-dioxid kerül ki a levegőbe, kevesebb primer energia szükséges. Egy tavalyi elemzés szerint az oroszországi földgázimport-függőség 6 százalékkal csökkent a kapcsolt energiatermelés következtében.

A múlt évben még bizakodó volt a szakma, kivált, mert akkor is párbeszédet folytathattak a kormányzattal, például arról, hogy a magyarországi földgázár jóval magasabb, mint a nyugati piacokon beszerezhető, a villamos energia azonban pár filléres eltéréssel, de precízen követi a nyugat-európai ármozgásokat. A drága gázból olcsó villamos energiát előállítani természetesen nem lehet, egy-egy erőmű összköltségének 60-70 százalékát is kiteszi a gáz költsége. A Magyar Kapcsolt Energia Társaság is elfogadta, hogy normális ár- és piaci feltételek szükségesek, s a támogatásokat sem lehet irreális célokra felhasználni. Ilyen alapon születtek meg az első megállapodások a szaktárcánál, komoly kompromisszumok árán alakult ki a törvénymódosítás terve is. Ebben az szerepelt, hogy a kötelező átvételből kiesett erőműveket egy két évig tartó moratóriummal visszaengedik a kötelező átvétel szabályai közé, ugyanakkor minden ilyen áramtermelő vállalkozásnál - a még meg nem térült erőműveknél is - az állam 15 százalékkal csökkenti az átvételi árat. Ez azt jelenthette volna, hogy bár számos beruházás megtérülése lényegesen rosszabbodik, de a felvett hiteleket még vissza lehet fizetni. Összességében: az állam úgy vonul ki a kötelező átvétel intézményéből, hogy nem teszi tönkre az érintett energetikai vállalkozásokat.

Nem sokkal a decemberi egyezség után Lázár János, a Fidesz frakcióvezetőjének indítványa az átvételi ár jóval nagyobb arányú csökkentését és a szabályozás további átalakítását kezdeményezte. Majd döntött a kormányzat is, nem engedve az egy-két évnyi moratóriumot, s előírva azt, hogy 2011 közepén szűnjön meg a kötelező átvétel intézménye. Csupán annyi engedményt fogalmaztak meg, hogy vélhetően lesz hőártámogatás, a hőt és áramot termelő erőművek azonban nem az áram átvételi árán keresztül kaphatnának segítséget, hanem a gőz, a meleg víz dotációjára számíthatnának. A hőártámogatás jogi feltételeit még nem dolgozták ki, ezért a bevezetésre legkorábban ősszel kerülhetne sor, ha az Európai Unió is áldását adja a dotációhoz. Bercsi Gábor kifejtette, legalább három hónapos átmeneti időszak lesz, amikor már megszűnik a kötelező áramátvétel alapján adott támogatás, de még nem lesz hőártámogatás. A pauzát túlélnék a cégek, ha tudnák, mivel számolhatnak az új támogatási rendszer alapján, ilyen információik azonban nincsenek.

A tipikusan lakótelepeken, lakóparkokban elterjedt távhőszolgáltatás helyzete is hasonló lesz, hiszen azok a kisebb-nagyobb erőművek, amelyek a meleg vizet előállítják, áramot is termelnek.

Csakhogy a KÁT-rendszer megszüntetésén felül a kormányzat már bevezetett egy távhőár-moratóriumot is, amelyet addig tart fenn, amíg a szaktárca ki nem dolgozza az új szabályozást. A távhőszolgáltató társaságok közül nem is egy 2009 közepe óta nem emelte a díjakat - akkor még olcsóbb volt a gáz -, most viszont azzal számolhatnak, hogy megszűnnek a kötelező átvétel támogatásai, de ősznél korábban nem lesz hőártámogatás, az ármoratórium pedig nem teszi lehetővé, hogy a piaci árakat érvényesítsék. Nagyon könnyen csődbe jutnak ezek a szolgáltatók.

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság még mindig hisz abban, hogy a szakmai kormányzat, miközben eléri célját, és minél jobban kontrollálni tudja a rezsiköltségeket, lehetővé teszi egy olyan rendszer kialakítását, amely mind a kapcsolt energiatermelők, mind a távhőszolgáltatók létét biztosítja. Ha ez megtörténik, akkor - átmeneti időszak után - konszolidálódni képes a ma még feszültségektől terhes rendszer. De legalább ennyi az esélye egy másik forgatókönyvnek is: valamennyi erőmű kénytelen lesz leállni, komoly zavarokat okozva a távhőszolgáltatásnak, sőt a bankszférának is. Sok erőmű-beruházás esetében ugyanis még javában törlesztik a felvett hiteleket, amelyek összege elérheti a 150 milliárd forintot.

Kivonulnak?

Komoly hőellátási problémákat és a megújuló energiákat alkalmazó projektek visszaesését vizionálja a szakma a KÁT (kötelező áramátvételi törvény) megváltoztatása miatt - áll az OGH Hírügynökség jelentésében. Kérdésre válaszolva a piacon levő több beruházó is megerősítette: mielőbbi konkrét törvényrendezést várnak, ellenkező esetben megfontolják kivonulásukat Magyarországról. Igaz, 2010 első félévben a KÁT 67 százalékát nem alternatív projektre használták, hanem földgáz felhasználásával termeltek dotált áramot, így jogosan vetődik fel a törvény megváltoztatása. Ám a KÁT megszűnése miatt biogázüzemek létesítését tervező befektetők is elbizonytalanodtak, mivel idén már nem várható a biogázra vonatkozó törvényi környezet érdemi változása. A hírügynökségnek nyilatkozó szakemberek szerint a tervezett törvényváltoztatás iránya jó, de a jelenlegi KÁT július 1-jével való megszűnése miatt egyelőre a bankok nem, vagy csak minimális részben hajlandók a projekteket finanszírozni. Egyikük a KÁT körüli bizonytalanságokra hivatkozva már induló biogázprojektek finanszírozását vonta vissza nemrég. A biomassza- és a biogázüzemek nem gyorsan jövedelmező üzletágak, viszont pozitív vonzata a trágya szakszerű elhelyezése, a hulladékfeldolgozás révén nyerhető energia s a beruházások általi munkahely-teremtés, ösztönzően hatva a mezőgazdaság és az állattenyésztés megújulására is.