A dokumentum szerint a pályázati forrásból az 1992 júliusa előtt, "iparosított technológiával" épült lakásszövetkezetek, társasházak és önkormányzati bérházak kaphatnak támogatást szén-dioxid-kibocsátás csökkentést és energiamegtakarítást eredményező felújításokra. A támogatás a lakóépületek energia-megtakarítást eredményező felújítása mellett vonatkozik az ingatlanok gépészeti rendszereinek és berendezéseinek korszerűsítése, valamint a megújuló energiafelhasználás növelését célzó berendezések telepítésére is. A pályázat szempontjából iparosított technológiával épült lakóépületnek az "előregyártott technológiával" épített lakóépület.
A KvVM felhívása alapján minden olyan energiahatékonysági intézkedés támogatható, amelynek szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mérhető, illetve igazolható energetikai hatékonyságjavítással jár. A zöldtárca így támogatást nyújt a nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítására vagy cseréjére, a homlokzatok és födémek hőszigetelésére, az épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, felújítására, a megújuló energiafelhasználás növelésére, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére, továbbá az épületek nyári hővédelmének javítására, árnyékoló, vagy árnyékvető szerkezetek beépítésére, valamint az épületek lodzsáinak beüvegezésére.
Többszintű a támogatási rendszer
Az alaptámogatás költségarányos állami hozzájárulást takar. Ennek mértéke a támogatás szempontjából elismerhető költségek egyharmada, de lakásonként legfeljebb 500 ezer forint lehet. A hatékonyság arányos támogatást a KlímaBÓNUSZ nevű hozzájárulás jelenti, amelyre akkor jogosultak az épületek, amennyiben az a felújítás eredményeképpen eléri legalább a "C" energetikai kategóriát. A támogatás mértéke az elért kategóriától függ, mértéke a beruházási költség mintegy 10-27 százaléka lehet.
A pályázatokra 2009. október 30-án 24 óráig, illetve a forrás rendelkezésre állásának függvényében a miniszter döntéséig lehet jelentkezni.
Több százmilliárdról van szó
Magyarországnak összesen 28,2 milliárd forintos bevétele származott 2008-ban a Belgiumnak és Spanyolországnak értékesített, mintegy 8 millió tonna károsanyag-kibocsátásnak megfelelő kvóta értékesítéséből. Elemzők korábbi számításai szerint Magyarország 2008-2012. között 270-350 milliárd forint bevételre számíthat a Kiotóban szabályozott kereskedelemből, míg az Európai Unió hasonló rendszere további 250-1.000 milliárd forintos forrást jelenthet az országnak 2013-2020. között. További becslések szerint az ETS-ben érintett magyar cégek 13,5 millió tonnás szén-dioxid kvótát értékesítettek 2005-2007 között, amiből mintegy 12-25 milliárd forintos bevételük származott. A legnagyobb hasznot azonban az ES bevezetése jelentheti Magyarországnak, mintegy 250-1.000 milliárd forintos bevétellel.
Számos magyarországi környezetvédelmi szervezet korábban többször is sürgette a KvVM-et a kvóta-bevételekből finanszírozott pályázatok kiírására, mivel szerintük a további halogatással veszélybe kerülhettek volna az ország jövőbeni kvóta-eladási lehetőségei.
