A légkondicionálók használata jelentősen növeli az energiafelhasználást, elég csak azt megemlíteni, hogy néhány éve Kaliforniában éppen nekik köszönhetően omlott össze az áramellátás - közölte a Piac és Profit érdeklődésére Fritz Péter épületgépész, a Magyar Ingatlanszövetség és az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal korábbi energetikai szakértője.

A klímaberendezések használata tíz-húsz, de néhány esetben akár harminc százalékkal is növelheti az adott lakás, vagy iroda energiaéhségét - tette hozzá Vályi Zsuzsa a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET) projektvezetője. Elmondása szerint a világ energiafelhasználásának mintegy negyven százalékát adják az irodai berendezések, amibe bár minden eszköz beletartozik - például a nyomtatók és a számítógépek -, így is jelentős rész jut a légkondicionálókra. 

Külföldön ennek megfelelően már egyre nagyobb figyelmet kap az a kérdés, hogy milyen megoldásokkal lehet kiváltani a klímaberendezéseket. Ennek azonban nem csak pénzbeli okai vannak, sokkal inkább a negatív egészségügyi hatásokat akarják kikerülni, hiszen nem ritka, hogy légúti megbetegedés, vagy irritáció lép fel azok körében, akik túl sokat vannak klimatizált környezetben - állítja Vályi Zsuzsa.

A veszély reális, hiszen az Európai Kockázatkutató Központ (ERO) tavaly novemberi jelentése szerint is számos munkahelyen nem megfelelő a biológiai kockázatok megelőzése. Az anyag külön foglalkozik a légkondicionálók használatával és megállapítja, hogy a nem megfelelően karbantartott klímaberendezések miatt a penészgombák minden beltéri munkahelyen előfordulhatnak és asztmát valamint különféle allergiákat okozhatnak.

Alapvetően az épületek sem jók

A magyarországi éghajlat alkalmas arra, hogy tudatos építkezéssel ki lehessen váltani a légkondicionálók szerepét - állítja Fritz Péter. Az ingatlanok építésénél például fontos szempont, hogy megfelelő tömegű és szerkezetű alapanyagot használjanak, olyat, ami akkor engedi be a hőt, amikor hideg van. Ilyenek voltak régen a vályogházak, illetve a "vastag" épületek, ahol a szerkezeti felépítésnek köszönhetően sikerült egyenletes hőmérsékletet kialakítani.

A mai modern technikákkal természetesen a könnyűszerkezetű épületeket is ki lehet így alakítani, vannak is jó példák, ám ha körülnézünk máig gyakran találni elrettentő példákat - emelte ki a szakember. Szerinte az sem jó megoldás, ha egy épületen sok egyedi berendezés található, ilyenkor jobb lenne, ha egy darab központi klímarendszer szabályozná a hőmérsékletet.

Bár a szemléletmóddal valóban vannak problémák és kevésbé figyelnek az építetők ezekre a megoldásokra, de nem szabad elfelejteni azt sem, hogy számos nagy irodaházban nincs választási lehetősége a bérlőnek - emelte ki Vályi Zsuzsa. Valamivel kell hűteni, így ha a központi gép van bekapcsolva, akkor hiába spórolna többet az adott cég, egyszerűen képtelen rá, mivel ők maximum egy-két fokot tudnak az irodai hőmérsékleten állítani.

Ezekre a problémákra valamennyire megoldást jelenthet a január elsejétől életbe lépő új energiatanúsítvány, amelyet minden épületre el kell készíteni. Ez már nem csak azt fogja figyelni, hogy télen mennyire hőtartó az épület, hanem azt is, hogy nyáron milyen tulajdonságokkal rendelkezik - közölte Fritz Péter. Így például, ha a nyári időszakban szükség van a klímaberendezésekre, mert különben elviselhetetlenné válik a hőmérséklet, akkor a tanúsítvány erősen leminősítheti az adott épületet, amelyet így nehezebb lesz eladnia a beruházónak.

Ugyancsak fontos változás lesz, hogy az elektromos energiával véghezvitt hőmérsékletváltozás két és félszeres szorzót kap a földgázhoz képest - mondta el a szakember, hozzátéve, hogy "azt senki sem akarná, hogy télen elektromos árammal fűtsenek, míg érdekes módon azt mindenki természetesnek veszi, hogy nyáron azzal hűtsön". Ez azonban meglehetősen drága szemlélet, hiszen így nem ritka, hogy nyáron többet költünk a hőmérséklet kézbentartására, mint télen.

Tippek, jó tanácsok

Márpedig a légkondicionálók szerepét gyakran ki lehet váltani, ráadásul a megoldások sokszor nem kerülnek plusz költségbe sem - állítja egybehangzóan mindkét megszólalónk.

Új ingatlan építésénél például érdemes odafigyelni a tájolásra és az árnyékolásra is, így például a déli oldalra kis nyílászárókat rakjunk, ne délre nyíljon a nagyablak - adott pár tippet Fritz Péter. Ha már építkezünk érdemes előre gondolkodni és lombhullató fákat telepíteni az épület környékére, amelyek nyáron a lombjaikkal eltakarják a napfényt, míg télen, amikor lehullatják a leveleiket, átengedik a hőt.

Akkor sincs minden veszve, ha nincs lehetőségünk ültetni, hiszen ma már számos példát látunk arra, hogy az irodaházak tetején rácsokat helyeznek el, amelyek pont az ablakokra vetik az árnyékukat - tette hozzá Vályi Zsuzsa. Amennyiben mégis van légkondicionáló, akkor nagyon fontos, hogy csak akkor kapcsoljuk be amikor kell, emellett ne nyitogassuk állandóan az ajtót és az ablakokat, mert akkor csak az energiát pazaroljuk. "Ezek alapvető dolgoknak tűnnek, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek többsége erre sem figyel oda, márpedig a felmérések azt mutatják, hogy csak a szokásaink megváltoztatásával tíz százaléknyi energiafelhasználást tudnánk spórolni" - hangsúlyozta a KÖVET projektvezetője. Ezzel egyetért Fritz Péter is, aki szerint is jellemző túlhűtöttség, hiszen "bőven elegendő lenne a maximum öt fokos hőmérsékletváltozás, ha ennél jobban hűtünk, akkor az már egészségkárosodást is okozhat".

Az egyik legegyszerűbb, mégis talán leghasznosabb megoldás az, hogy ahol lehetőség van, akár egész estére nyitva kell hagyni az ablakokat, hiszen az intenzív szellőztetés lehűti a falakat, amit kétség kívül honorálni fognak reggel a dolgozók - állítja Fritz Péter.