Az Erőművekkel a klimakatasztrófa megelőzéséért című tanácskozáson Hatvani György hangsúlyozta, hogy a szén-dioxid-kvóta miatt a szén és a lignit tüzelési erőmű beruházások nem térülnek meg, a földgáz használata pedig a forrástól való függőség miatt jelenthet problémát. A múlt év, 2007 végén a beépített áramtermelő kapacitás 8.925 megawatt volt és az erőművi blokkok átlagos életkora valamivel meghaladta a 20 évet, miközben az élettartamuk általában 25 év.
Jacques Pithois, az EdF magyarországi képviselője, a Démász Zrt. elnök-vezérigazgatója az EdF céljának nevezte, hogy a világ nukleáris energia termelője legyen. Külön hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az integrált áramcégek tudnak a leghatékonyabban tenni a klíma változása ellen.
Az EdF magyarországi tevékenységéről Jacques Pithois elmondta, hogy az áramkereskedelem és hálózati elosztási tevékenység a Démász csoportban folyik, a Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) pedig kapcsolt termelést végez, áramot és hőt állít elő. Pithois a legnagyobb magyarországi távhőtermelőként jellemezte a BERT-et.
A konferenciát követő sajtótájékoztatón Jacques Pithois az MTI kérdésére nem árulta el a 2007. év gazdálkodási eredményeit, az előadásából annyi derült ki, hogy a Démász az elosztó hálózatba mintegy 10 milliárd forintot ruházott be az elmúlt évben. A Budapesti Erőmű a budapesti távfűtéses lakások 65 százalékát látja el, és e társaság biztosítja a budapesti áramfogyasztás 10 százalékát. A Démász elnök-vezérigazgatója fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az áram ára nem a liberalizáció, hanem a nemzetközi helyzet miatt emelkedik.
Szén-dioxid-kvóta és megújuló energiák
Csapó Róbert, a BERT kereskedelmi igazgatója a hő- és villamosenergia kapcsolt termelés nagy "kihívásának" nevezte, hogy a korszerű, nagy hatékonyságú erőművi berendezések esetében is ugyanannyi a szén-dioxid-kvóta, mint az alacsony hatékonyságú, elavult berendezéseknél. Figyelmeztetett arra, hogy 2013-tól gyakorlatilag minden áramtermelőnek meg kell vásárolnia a szén-dioxid-kvótát, amelynek ára természetesen beépül az áram árába. (Magyarország számára a kiotói jegyzőkönyvben megfogalmazott kibocsátáscsökkentési kötelezettségek könnyen teljesíthetők.)
Bohoczky Ferenc, a volt gazdasági és közlekedési minisztérium nyugalmazott vezető főtanácsosa, a Magyar Tudományos Akadémia ezzel a témával foglalkozó albizottságának tagja a megújuló energiaforrások közül Magyarországon a biomassza alapú és a geotermikus energiatermelésben lát lehetőségeket. A faalapú biomassza szerinte - a közvélekedéssel ellentétben - nem öli meg a magyar erdőket. Jelenleg Magyarország területének több mint 21 százaléka az erdő. Az élő fakészlet eléri a 340 millió köbmétert és az éves növekmény négy százalék. Ugyanakkor az éves fakitermelés a készletnek mindössze a két százalékát teszi ki. A geotermikus energiával az a probléma - magyarázta a szakértő -, hogy a geológiai adottságok kedvezőtlenek a víz visszasajtolására, ezt pedig a jogszabályok kötelezővé teszik. (Az Európai Szocialista Párt parlamenti frakciója több napos vitában alakította ki álláspontját a megújuló energiaforrásokról.)
