A megújuló energiaforrások, az energiahatékony technológiákkal még esély van arra, hogy a légkör szén-dioxid-koncentrációjának emelkedése 2015-ig tetőzzön, majd csökkenve a globális felmelegedés üteme lassuljon - közölte a Nobel-békedíjas testület elnöke. Ha késlekedünk, és a mindennapokban továbbra is a jelentős szén-dioxid-kibocsátással járó technológiákon marad a hangsúly, akkor az elkövetkező évtizedekre további légköri szén-dioxid- dúsulást programozunk be a légkörbe, és egyre inkább ellehetetlenedik a védekezés - állította a vezető. Hozzátette: ha holnap sikerülne megállítani a világ jelenleg növekvő üvegházhatású gázkibocsátását, akkor is 20 éven át évi 0,1 Celsius fokkal növekedne a globális átlaghőmérséklet.

Szerinte a klímavédelem szempontjából tiszta technológiák révén a világ fejlett országainak 2020-ig 10-40 százalékkal, 2050-ig pedig 40-95 százalékkal kell lecsökkenteniük kibocsátásaikat ahhoz, hogy a légköri szén-dioxid-koncentráció mielőbb tetőzhessen. Ennek eléréséhez a fejlődő országokra is szükség van, számukra az előrevetített kibocsátás-növekedés ütemének mérséklése a feladat - tette hozzá. (Néhány esetben szigorítani, néhány esetben pedig enyhíteni kellene a jogszabályokon, hogy hazánk teljesítse a kibocsátásra vonatkozó uniós elvárásokat.)

3 százalékpont környezetbarát technológiákra

Rajendra Pachauri kitért arra, hogy a klímaváltozás féken tartásának költségei már akkor kigazdálkodhatóak, ha a világ országai 2030-ig lemondanak egy évnyi GDP-növekedésről. Ez az ára az úgynevezett alacsony karbonintenzitású gazdaságnak, azaz a fosszilis energiahordozókban és energiapazarlásban szegény, ám megújuló energiaforrásokban, illetve energiahatékonysági intézkedésekben gazdag jövőnek.

Az IPPC számítását arra alapozza, hogy az elkövetkező 22 évben 80 százalékkal nő a világ GDP-je. A testület kalkulációja szerint csupán 3 százalékpontnyit kellene áldozni olyan környezetbarát technológiákra, amelyek már most elérhetőek a piacon, de a hagyományos megfelelőikhez képest drágábbak.

Az elnök hangoztatta: a szükséges anyagi áldozat a fokozódó globális felmelegedés megállításán kívül számos egyéb előnnyel jár. A tisztább környezet miatt az emberek egészségesebb életet élhetnek, a takarékosság pedig a gazdaság hatékonyságával jár. (A globális klímahatásoknál akár 30-40 százalékkal is nagyobb hőemelkedésre lehet számítani a Kárpát-medencében. Amennyiben nem teszünk semmit, az évszázad végére akár 250 százalékkal nőhet a forró napok száma.)