A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) legfrissebb tanulmánya szerint a magyarországi erőművek 2005-2006-ban mintegy 32,5 milliárd forint állami támogatást kaptak a kiosztás során többletként kapott széndioxid kvóta értékesítésével. Mezősi András, "a 2005 és a 2006-os európai és magyar EU-ETS kibocsátási adatok elemzése" kutatási projekt vezetője elmondta, hogy az első kiosztási időszakban négy hazai áramtermelő kapott kvóta többletet a szennyezőanyag kibocsátásához képest. A kvóta ugyan állami tulajdon, de azt a vállalkozások kapták meg, hogy ösztönözzék a környezeti terhelés csökkentésére.
Az áramtermelők kibocsátásukhoz képest keletkezett többletüket a kereslet hatására nyilván értékesítették, és a világpiaci árakat figyelembe véve 32,5 milliárd forint bevételt értek el ezzel. A 2005-2007-es időszakra ugyanis az Európai Unió számítások alapján osztotta ki a kvótát, így a magyar nemzeti kiosztás is eszerint készült. Az első tényadatokat 2006 tavaszán kellett közölni, aminek alapján döntöttek a második, 2008-2012-es időszakra szóló kiosztásáról. Ha az áramtermelők beépítik a villamos energia árába a kapott kvótatöbbletet, akkor 0,5 forinttal csökken a kilowattóránkénti ár - mondta Mezősi András.
A kvóta többletallokációjának legnagyobb haszonélvezője 2006-ban a svájci Tractabel tulajdonában lévő Dunamenti Erőmű volt, mintegy nyolc milliárd forint extraprofittal. Ugyancsak jól járt a német RWE-EnBW többségi tulajdonában lévő Mátrai Erőmű, a kalkulációk szerint hat milliárd forint bevétellel és az amerikai AES tulajdonában lévő erőműtársaság is 4,6 milliárd forinttal. A következő, 2008-2012-re szóló időszakra kapott és várhatóan a villamosenergia iparra leosztandó széndioxi kvóta-mennyiség lényegében a villamosenergia ipar kibocsátásának megfelelő nagyságú - tette hozzá a kutató.
A REKK másik új kutatása a villamosenergia nagykereskedelmi árának 2008-ban várható alakulásával foglalkozik. Kaderják Péter a REKK igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy "vagy mesterséges áramhiány van, vagy az nem igaz, hogy magasak a regionális áramárak". Magyarországon van elegendő termelő kapacitás, kérdés, hogy ezek mikor és milyen áron hajlandók termelni a birtokukban lévő, és a Magyar Villamos Művek Zrt.-vel lényegében még a privatizáció idején kötött hosszú távú áramszerződések (htm-ek) miatt.
Ugyanakkor tévhit a dél-európai magas piaci ár. Kaderják Péter példaként Szerbiát említette, ahol a fogyasztás 90 százaléka hatósági áras termék és a mennyiségnek mindössze 10 százaléka az, aminek ára 100 euró felé közelít megawattóránként. Az igazgató, aki korábban a Magyar Energia Hivatal elnöke is volt, emlékeztetett arra, hogy a határkeresztező kapacitások szűkössége miatt sem lehet korlátlan az export.
