Az Európai Bizottság január 23-án Brüsszelben, az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén mutatta be éghajlatváltozással kapcsolatos jogszabálycsomag-tervezetét. A célkitűzések: 20 százalékos energiahatékonyság-javítás, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentése, valamint a megújuló energiák felhasználási arányának 20 százalékra történő növelése. A bioüzemanyagok arányát pedig 10 százalékra emelnék. Mindezt 2020-ig.
Azóta számos szervezet, szakember emelte fel a hangját a bioüzemanyagok ilyen mértékű növelése ellen. Januárban például 17 civil szervezet - köztük az Oxfam és a Friends of the Earth - levélben kérték Andris Piebalgs energiaügyi biztost, hogy a Bizottság vezessen be jóval szigorúbb normákat a bioüzemanyagok termelésére vagy mondjon le a kijelölt célokról. A szervezetek szerint ugyanis a jogszabálytervezet nem biztosít elegendő védelmet például a szavannáknak vagy a füves területeknek, amelyeket nagyban veszélyeztetne a mezőgazdasági termelés kiterjesztése. Az indoklás szerint ugyanis amennyiben e széndioxid elnyelő területek csökkennének, nőne az üvegházhatású gázok az atmoszférába történő bekerülése, s így a bioüzemanyagok használata semmilyen előnnyel nem járna.
Erre reagálva Stavros Dimas környezetvédelmi biztos elmondta, hogy a kijelölt célokat meg kellene változtatni, mert még mindig jobb, ha az EU nem teljesíti a bioüzemanyagok előállítására kitűzött célokat, mint, hogy környezeti károkat okoz és a szegényebb rétegeket veszélybe sodorja. Dimas a BBC-nek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy "látjuk, hogy a bioüzemanyagok által okozott környezeti és szociális problémák nagyobbak, mint gondoltuk. Ezért nagyon óvatosnak kell lennünk."
Áprilisban Claude Turmes, az Európai Parlament ipari, kutatási és energiaügyi szakbizottsága által felkért témafelelős illette bírálattal a Bizottságot, amelynek nem volt bátorsága ejteni a bioüzemanyagok használatára vonatkozó 10 százalékos célkitűzést, hozzátéve "nekünk lesz bátorságunk" ahhoz, hogy ehhez megszerezzük az EP teljes támogatását. A jelentéstevő úgy véli, tudományos kutatások igazolják, hogy a cukorrépa vagy a gabona évi hozamának nagyon rossz a széndioxidmérlege.
Nem sokkal később az Európai Környezeti Ügynökség tudományos tanácsadó testülete figyelmeztetett arra, hogy nincs annyi föld Európában, amely elegendő lenne az EU által előírt 10 százalékos bioüzemanyag-kvóta betartásához. "Ezt az uniós direktívát a környezeti károk elkerülése a talaj, a vízkészletek és a biodiverzitás megóvása érdekében fel kell függeszteni" - hívta fel a figyelmet Dr. Somlyódy László akadémikus, a testület magyar elnöke. Szerinte mielőtt komoly lépésekre szánnánk el magunkat, átfogó tudományos elemzésére van szükség a kockázatok és a hasznok megállapítására, és csak ezután az új fenntartható középtávú célok meghatározására.
A cáfolatok
Bár valóban szaporodtak a támadások a bioüzemanyagok ellen, nem szabad elfelejteni azt sem, hogy sokan továbbra is kitartanak mellettük, így többek közt az EU miniszterelnöki tanácsa és Andris Piebalgs energiaügyi biztos is támogatásáról biztosította a tervezetet - nyilatkozta a Piac és Profitnak Zsemberi László, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke. Szerinte nem igaz, hogy nincsen átfogó tudományos vizsgálat a témában, hiszen több kutatás bebizonyította, hogy "megfelelő rendszer bevezetése esetén a kitűzött célok teljesíthetők, amik így nem okoznak sem környezeti, sem egyéb károkat".
A legújabb vád, hogy a bioüzemanyagok növelik az üvegházhatást, mert például elpusztítják az őserdőket, hogy a helyükön a bioüzemanyagok alapjait termeljék. Ez sem igaz Zsemberi László szerint, mivel "ezt senki sem akarja", így az EU a fenntarthatóság érdekében megtiltotta azoknak a bioüzemanyagoknak a piacra jutását, amelyek ilyen területről származnak. Ugyancsak a klímamegtakarítás céljait szolgálja, hogy csak azok a technológiák alkalmazhatóak, amelyeknél legalább 35 százalékos üvegházhatású kibocsátás csökkentést biztosítanak.
Azt is tagadja a szakember, hogy nem lenne elegendő terület a bioüzemanyagok alapjainak előállítására. Példaként említette, hogy az unió máig komoly pénzeket fizet, hogy egyes földeken ne termeljenek haszonnövényeket. Jelenleg az EU27-ek termőterületének 3 százalékán állítanak elő bioüzemanyag alapanyagokat, a 10 százalékos ráta eléréséhez 15 százalék kellene.
Bioüzemanyagot azonban nem csak növényekből lehet előállítani. Az Európai Energia Ügynökség (EEA) adatai szerint 2020-ban 236 millió tonna olajegyenértékű biomassza fog létrejönni az erdészeti, termelési, illetve egyéb, városi hulladékokból, márpedig a tíz százalékos arányhoz elegendő lenne mindössze 32 millió tonna olajegyenértékű alapanyag. Éppen ezért a feltételek adottak Zsemberi László szerint, csak a technológiát kell mögé állítani, ahogy azt az Egyesült Államokban már megtették. Európa jelenleg még K+F hátrányban van az USA-val szemben.
Hatalmas lehetőség
Magyarország természeti adottságainak köszönhetően könnyedén teljesítheti a 10 százalékos határt, ám ennél nem szabadna leállni, hiszen a magasabb arány elérése sem lehetetlen - állítja az MBSZ vezetője. Állítása szerint a körülbelül három-négyévente előforduló aszály kivételével - amit öntözéssel is lehetne kezelni - itthon könnyedén lehetne 8-9 millió tonna kukoricát termelni, amiből bőven futná a bioüzemanyagok előállítására is. "Exportálni ezt a mennyiséget nem tudjuk, így érdemes lenne felhasználni, hiszen 2,5 millió tonna nyersanyagból 800 ezer tonna etanolt állíthatnánk elő" - közölte a szakember.
A problémát nem is ez okozza, hanem a politikai, gazdasági támogatás hiánya. Így hiába van már meg több gyár engedélye, előkészítése, a beruházások ebben a bizonytalan helyzetben nem kezdődtek meg. Gondot okoz az is, hogy pályázati forrást egyelőre nem biztosítanak ilyen projektekhez, így a több mint 20 milliárdos beruházásokat mindenhol magántőkével kellene finanszírozni. A helyzeten az sem segít, hogy a legutóbbi kormánytervezet 2007 és 2013 között 10 milliárd forintot költene erre a célra, ami mindössze egy gyár előállítási költségének fele. Zsemberi László szerint itthon mintegy 6-8 gyárra lenne szükség, hogy a megfelelő mennyiségű etanolt előállítsák.
Ha ezek a beruházások megvalósulnának, akkor Magyarország akár a nagytermelők közé is tartozhatna, ami hatalmas lehetőség hazánknak - állítja az MBSZ vezetője. Kiemelte azonban, hogy gyorsan kell lépni, mert bár egyelőre nem állunk rosszabbul, mint régióbeli társaink, azonban ha nem lépünk, akkor végleg lemaradhat erről a lehetőségről hazánk. (Míg az EU tagállamai közül többen előrehaladottak a bioetanol használatával kapcsolatban, addig Magyarországon összesen négy darab ilyen kút nyílt.)
