Az utóbbi évtizedek technológiai fejlődése új helyzetet teremtett, így szükség van arra, hogy egyre több energiát állítsunk elő a biomasszából - jelentette ki Prof. Dr. Sinoros Szabó Botond, a Károly Róbert Főiskola egyetemi tanára egy, a témában tartott sajtóbeszélgetésen. Elmondása szerint a megújuló energiák iránti növekvő igényt indokolja az is, hogy a következő évtizedekben várhatóan nőni fog az energiaéhség, amit a jelenlegi tervek szerint mind Európa, mind Magyarország egyre nagyobb mértékben az importból kíván biztosítani. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a hagyományos és a megújuló energiát használó ipar nem ellensége egymásnak, a cél az lenne, hogy egymást kiegészítve nyújtsanak megnyugtató megoldást.
Márpedig Magyarországnak minden képessége megvan ahhoz, hogy jelentős mennyiségű energiát állítson elő biomasszából, mindezt úgy, hogy annak az élelmiszertermelés sem látná kárát - állítja a professzor. Ennek alátámasztására elmondta, hogy a technológia fejlődésének köszönhetően egy ember élelmiszerellátásához 0,18 hektárnyi szántóföldre van szükség: Magyarországon egy főre 0,48 hektárnyi termőföld jut, de az EU 15-ök között is 0,22 ez az arány. Így véleménye szerint megvan az a termékfelesleg, amivel el lehetne kerülni a leggyakrabban emlegetett hátrányt, azaz az élelmiszerár-növekedést. (A Magyar Bioetanol Szövetség szerint a bioetanolt mintha csak Magyarországra találták volna ki, a természetvédők szerint az öngyilkosságba rohannánk.)
A váltással hazánk amellett, hogy vezető megújuló energiagyártó lehetne, azért is jól jár, mert a magyar mezőgazdaság eddig 100 százalékig energiafelhasználó volt, ám most akár termelővé is válhatna - állítja Sinoros Szabó Botond. Fontos ugyanakkor, hogy az ilyen terveket szövögetők már az első lépésnél a hogyan továbbon gondolkodjanak, ne fordulhasson elő, hogy a pályázati ciklus végére leálljon a termelés. (Jelentősen növelni lehetne a biogáztermelést az EU-ban, aminek érdekében a hatékonyságon alapuló támogatási rendszert vezetnének be a képviselők, és lebontanák a fejlesztéseknek útját álló tagállami jogi és adminisztratív akadályokat.)
Így is lehet
Ennek egyik példája a Gyöngyösön 2005-ben létrejött Bioenergetikai Innovációs Központ, melynek fő célja egy olyan centrum és arra épülő klaszter működtetésének elindítása, amely K+F szolgáltatással támogatja a régióban és országosan is meglévő szellemi-infrastrukturális erőforrások összefogását a biomassza energetikai célú előállítása, hasznosítása érdekében.
Az innovációs központban például már működik egy laboratórium, amellyel különböző vizsgálatokat (talaj, bioüzemanyag, olaj, bor) lehet elvégezni, ezzel a központ önfenntartóvá tenné magát. Ezen kívül természetesen energia előállításával is foglalkoznak, aminek előnyeit reményeik szerint hamarosan a környékbeliek is élvezhetik olcsóbb energia formájában.
A legfontosabb, hogy a megújuló energiaiparban tevékenykedők összedolgozzanak, mivel csak így lehet elérni a maximális hatékonyságot - közölte ezzel kapcsolatban Sinoros Szabó Botond. "Egyszerre legyünk képesek hasznosítani az egyes vegyi folyamatok során felszabaduló hőenergiát, vegyi anyagokat, amelyek révén többek között további, jelentős energiát hordozó anyagok (például: bioethanol, biodízel, stb.) jönnek létre, illetve a maradék energiát: a hulladékhő hasznosítása révén például kommunális fűtési, szennyvízkezelési, és egyéb feladatok láthatóak el." (Hazánk 360 millió unióból érkező euróval számolhat, amikor a megújítható energia részesedés növelését tervezi.)
Új tüzelőanyag a láthatáron?
A két év alatt az innovációs központ számos tüzelőanyagot tesztelt, az egyik legnagyobb hatásfokot egy hazai fűzfatípussal érték el - közölte Gerencsér Albert erdőmérnök. A tesztidőszak azonban még nem ért a véget, ám már most valószínűsíthető, hogy kérni fogják a típus akkreditációját, mivel pályázati támogatást csak ezután lehet az államtól kapni.
Ezzel kapcsolatban Holló Ervin, a Károly Róbert Főiskola kutatási referense lapunknak elmondta, hogy energiaültetvények telepítésére - negyven százalékos támogatással - tavaly december óta lehet pályázni az FVM-nél. Pályázati pénzt azonban csak akkor kaphatnak a termelők, ha korábban többféle (például talaj)vizsgálattal bizonyítják, hogy a növényt jó helyre akarják telepíteni. (A hazai energiafelhasználási mértékek és szokások terén van még tennivalónk, nem is kevés.)
A lakosság támogatja az ez irányú célokat
Egy 2006-os felmérés szerint a magyar lakosság 59 százaléka támogatja a biomassza energia célú alkalmazását, az EU 25-knél 55 százalékos ez az arány - közölte Tóvári Péter, a Földművelésügyi és Vízügyi Minisztérium, Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének energetikai osztályvezetője. Nem meglepő módon, amikor azt kérdezték a lakosságtól, hogy mi élvezzen prioritást az energiapolitikában, elsöprő többséggel a garantált alacsony felhasználói árak nyertek (54% itthon, 45% EU), de ugyancsak sokan szeretnék, ha javulna az ellátásbiztonság (43 és 35 %), míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokán a környezetvédelem szerepel (23 és 29 %).
A megújuló energiák közül hazánkban egyértelműen a biomassza viszi a prímet, amely a hőtermelésre fordított megújuló energiaforrások 89,7 százalékát teszi ki. A maradékon a geotermikus energia (10,1 %) és a napenergia osztozik (0,2 %). (A bioenergia-termelés gazdaságosságát segítő pályázatot ír ki az FVM. A bejelentéssel egy időben Taspusztán kísérleti biomassza fűtőművet avattak.)
