A hazai energiakoncepcióból kihagyhatatlan a bioetanol, mivel az hazánkat az EU nagy bioüzemanyag termelőjévé tehetné, amely stabilizálná a hazai gazdaságot - jelentette ki Zsemberi László, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke, a bioüzemanyagok előnyeit bemutató sajtótájékoztatón. Elhangzott, hogy ezt az üzletágat mintha Magyarországra szabták volna, itthon minden adott ahhoz, hogy ilyen területen jelentős sikereket érjünk el. (Az is előny lehet, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb a globális kereslet a bioüzemanyagok iránt)

Ennek alapja a kukoricatermelés lehetne, hiszen a nyolcvanas évek közepén stabilan hozta az évi hat-nyolcmillió tonna kukoricát az ország, amiből bőven jutna mind az élelmiszerekre, mind az bioüzemanyagokra - közölte Czepó Mihály, az MBSZ Alapanyag-ellátó Szekciójának vezetője. A dolog ott hibádzik, hogy mostanra már eléggé kiszámíthatatlan lett a termés, idén, főleg az aszálykároknak köszönhetően feleannyi kukorica termett, mint tavaly. Ezek a problémák idén mintegy 220 milliárdos kiesést okoztak ennek a szektornak, annyit, amennyiből a komplett hazai bioüzemanyag-iparágat fel lehetne építeni - emelte ki a szekcióvezető.

Pedig a nyolcvanas évekbeli termelőátlagot egyszerű technológiai fejlesztéssel könnyen hozhatnánk, így az aszálykárok gyakoribb öntézéssel, míg a kártevők permetezéssel könnyedén elkerülhetőek lennének - jelentette ki Czepó Mihály. A problémát az okozza, hogy amíg a termelők nem látják, hogy van kereslet a többlettermény után, addig nem szívesen ruháznak be. (Az eddigi felesleget az EU vásárolta fel, ám a jövőben már nem fogják) Ezt oldaná fel a MBSZ szerint a bioetanol iparág, amely biztos alapot teremtene a termelőknek.

További előny, hogy az unióban két ország képes kukoricafelesleget termelni, az egyik Franciaország, a másik Magyarország, így pár éven belül mi lehetünk Európa egyik vezető bioetanol-termelője - hangzott el az előadáson. Ennek előnyei lehetnének, hogy 2020-ig a bioetanol fedezhetné az ország energiafelhasználásának öt százalékát, a külkereskedelmi mérleget mintegy 140 milliárd forinttal javíthatná, továbbá 2300-2800 új munkahelyet is létrehozna.

Hogy ezeket a célokat el lehessen érni a MBSZ szerint egységes kormányzati stratégiára lenne szükség, hiszen még a minisztériumok között is van különbség ki mennyire támogatja ezt - panaszkodott Zsemberi László. Erre már csak azért is szükség van, mert a világon sehol sem jött létre magától ez az iparág, mindenhol szükség volt segítségnyújtásra. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy ha beindulnak a folyamatok, tehát épülnek a gyárak és a kormány is elhatározza magát, akkor reálisan 2010-re létre lehet hozni azt a 10-12 üzemet, amely a megfelelő mennyiségű termelést végezné.

"Az emberiség egyik legnagyobb öngyilkossági kísérlete"

Nem mindenki látja azonban ilyen pozitívan a jövőt, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint mind környezetvédelmi, mind társadalmi okok miatt aggasztó a bioüzemanyagok terjedése. A legalapvetőbb probléma, hogy egyszerűen nincs elegendő terület a bolygón, hogy az autók üzemanyag-ellátását növényekből biztosítsuk - nyilatkozta a Piac és Profitnak Fidrich Róbert, az MTVSZ programvezetője.

Szerinte számos szakértő bizonyította, hogy az ennek következtében fellépő termékhiány miatt nőnek az élelmiszerárak, amit jól bizonyít egy tavaszi mexikói tüntetés is. Akkor a közép-amerikai ország lakói azért elégedetlenkedtek, mert az USA túl sok kukoricát vásárolt ilyen célra, ami az árak drasztikus emeléséhez vezetett. Ezzel szemben a MBSZ szerint van elég terület, hiszen az EU is arra ösztönöz, hogy ne termeljenek annyit a gazdák, ezért a jelenlegi árakat inkább a spekuláció hajtja fel, mintsem a terményhiány.

További probléma a bioüzemanyagokkal, hogy a szükséges alapanyagokat Dél-Amerikából és Indonéziából szerzi be az unió, aminek következtében egyre több esőerdőt pusztítanak el - folytatta a problémák sorolását Fidrich Róbert. Ez már odáig jutott, hogy mára Indonézia lett a harmadik legnagyobb üvegházhatású anyagkibocsátó a világon, ráadásul az élővilágot is veszélyezteti, hiszen ha ilyen ütemben folytatódik a fejlődés, akkor tíz éven belül kihallhat az ott őshonos orángután.

Ha figyelembe veszünk minden tényezőt akkor látszik, hogy a bioüzemanyagoknál több energiát fordítunk az előállításra, mint amennyit nyerünk, ráadásul egy Nobel-díjas kémikus szerint a termelés során rengeteg dinnitrogén-oxid termelődik, ami sokkal károsabb a környezetünkre, mint a széndioxid - magyarázta a programvezető. Szerinte inkább az okoz problémát, hogy sokkal több energiát használunk, mint amennyire szükségünk lenne, így inkább az energiahatékonyságot kellene támogatni. (Erre a célra 24 milliárd forint áll rendelkezésre 2008- végéig)

Az ilyen számítások azért jöhetnek ki, mert nem számolnak azzal, hogy a termelés után megmaradt DDGS-t állati takarmányként is lehet hasznosítani, így jelentősen nőhet a hasznosítás - állítja a MBSZ. Szerintük ráadásul a fosszilis üzemanyagokkal szemben akár nyolcvan százalékos széndioxid kibocsátást lehet megspórolni, így a globális felmelegedés szempontjából nélkülözhetetlen, hogy elterjedjenek a bioüzemanyagok.

A vita tehát nem zárult le, egyelőre még nem tudni elmozdulunk-e abba az irányba, hogy vezető bioüzemanyag termelők legyünk. Ez az egyik álláspont szerint hatalmas lehetőség az országnak, míg Fidrich Róbert egy bioüzemanyaggal foglalkozó szakértő idézetével zárta mondanivalóját: "a biomassza az emberiség egyik legnagyobb öngyilkossági kísérlete".