Az állások háromnegyede a víztől függ

Hajlamosak vagyunk az ivóvízre, mint fizikai létszükségletre gondolni, de a gazdaságnak is alapeleme. Ahol nincs víz, ott munkalehetőség sincs. Ahol gyakori a vízhiány, onnan az üzletek és a vállalkozások is menekülnek.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Világszerte 3 milliárd ember dolgozik. Közel 1,5 milliárdnak van olyan iparágban az állása, melyek nagy vízfogyasztók, derült ki az ENSZ 2016-os World Water Development Report nevű tanulmányából. Az ivóvízhálózat létesítésébe történő befektetés, elsősorban kis projektek esetében járhat a legnagyobb termelésnövelő hatással. Ha Afrikában ilyen beruházásokkal biztosítanának ivóvizet a lakosságnak, az 5 %-kal növelné a földrészt GDP-jét. Az USA-ban is serkenti a gazdaságot az ilyen jellegű befektetés: a vízinfrastruktúrára költött 1 milliárd dollár 10-20 új munkahelyet teremt, legyen az akár a termőföld locsolására szolgáló berendezések beszerzése vagy az ivóvízhálózat felújítása és bővítése. Nem véletlen, hogy az amerikai az Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság (DNI) a vízhiányt a terrorizmus mellett az egyik legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette.

Cseppenként növekszik a gazdaság
(fotók: freeimages.com)

Magas vízárak

Világszerte 650 millió embernek nincs hozzáférése vezetékes ivóvízhez. Akiknek pedig van, azok nem feltétlenül "megengedhető" árú vizet kapnak. Sok országban ugyanis az tartja a szegénységben a lakosságot és fékezi meg a vállalkozói szektort, hogy túl drága a vezetékes víz.

Az ENSZ Világegészségügyi Szervezete (WHO) szerint 50 liter a napi minimum ahhoz, hogy életvitelében fenn tudjon tartani egy alapvető higiéniát és egészségi szintet. Az alábbi adatok napi 50 liter vízre értendők:

  • Öt probléma, amivel szembe kell néznünk 2050-ben
    Alapvetően megváltozik ma ismert világunk néhány évtizeden belül: még megjósolni sem lehet, hogy technika milyen forradalmi változásokat hoz az életünkbe, de néhány veszély már most látható. Néhány globális probléma, amikről tudunk, de nem igazán foglalkozunk velük.
    Pápua Új-Guinea szegény polgárainak a napi jövedelmük 54 %-át kell víz beszerzésére költeniük. Mert ilyen keveset keresnek és ahhoz képest ennyire drága a víz.
  • Angliában még a minimálbért keresők is jövedelmüknek csak a 0,1 %-át költik vízre.
  • Madagaszkárban a napi keresmény 45 %-át fordítják vízre.
  • Ghanában ez az arány 25 %.
  • Mozambikban a fekete piacon a kereskedők százszor magasabb árat kérnek a vízért, mint ami a kormány által támogatott csapokból folyik.
  • Pápua Új-Guineában, Egyenlítői Guineában és Angolában a legalacsonyabb a lakosság körében azok aránya, akik háztartásában vezetékes víz van.
  • 16 országban nem kap ivóvizet a lakosságnak legalább 40 %-a.
  • A vízvezetékek fejlesztésében Kambodzsa, Mali, Laosz és Etiópia ért el nagy eredményeket az elmúlt években.
2050-re -a jelenlegi 7,2 milliárdról- 9 milliárd létszámúra nő az emberiség, s az ilyen mértékű népességgyarapodás 70 %-kal fogja növelni civilizációnk élelmiszerigényét. Ez természetesen nagyobb mértékű vízfogyasztással is jár majd. Már most az élelmiszertermelés és a mezőgazdálkodás számít a legtöbb vizet fogyasztó ágazatnak.

Van akiknek túl drága a víz

A szegény országok másik nagy hiányossága, hogy az árvizek ellen védő gátak sincsenek felépítve, így ha a folyók kiáradnak, nagyobb pusztítást vonnak maguk után, mintha medrüket és partjaikat szabályozták volna.

Az árvíz nem ivóvíz

2050-re az emberek 75 %-a fog olyan régióban élni, ahol rendszeresek lesznek az ivóvízhiányok, vagy a tengerszint emelkedése, vagy az aszály, vagy az árvizek miatt. Az árvíz csak látszólag vízbőség, csak éppen nem a fogyasztási szempontból: a kiáradó folyók nem ivóvizek, sőt mivel gyakran hullákat és állattetemeket is magukkal sodornak, a fertőzés melegágyainak számítanak.)

A heves esőzések már ma is egyre nagyobb régiókat érintenek, furcsa módon időnként a csapadékszegény területeket is, s ez a tendencia 1950 óta tart, derült ki a Sydney-ben működő University of New South Wales kutatói által publikált új tanulmányból. A kutatás a Föld leginkább csapadékszegény területeinek 30 %-át és a legcsapadékosabb régiók 30 %-át vizsgálta. A tudósok szerint a felhőszakadások és szélsőséges viharok előfordulásának gyakorisága az évszázad hátralévő részében továbbra is nőni fog.

A legtöbb vállalat nem foglalkozik a vízhasználatával
A cégek nem tartják fontosnak, hogy a CSR jelentéseikben beszámoljanak a vízhasználattal kapcsolatos stratégiájukról ami rosszabb esetben arra utal, hogy nem ismerik fel a vízhiány potenciális hatását a vállalatukra.
 

Véleményvezér

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata 

Orbán Viktor egyre nagyobbakat lódít egyre kevesebb sikerrel.
Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen

Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen 

Az ügyészség döntött Orbán Viktor feljelentése ügyében.
Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta

Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta 

Az új pápa előbb fogadta az ukrán elnököt, mint Orbán Viktort.
Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.
A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo