Amikor a miniszter példája a követendő

Decemberben írja ki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium azt a pályázatot, amely a hagyományos építésű lakások és családi házak energiahatékonyságát hivatott javítani. „A tender célja a kimutatható széndioxid-kibocsátás csökkentése" - hangoztatta Szabó Imre, a tárca vezetője, aki a saját otthonában mutatta be, milyen fejlesztésekre lehet pályázni.

A pályázat részeként számos munkára kérhető támogatás, így például a nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítására, vagy cseréjére, a födémek hőszigetelésére (e kettő az 1994 előtt épült lakóingatlanokra érvényes), az épületek loggiáinak beüvegezésére a szoláris nyereségek passzív hasznosítására, az épületek nyári hővédelmének javítására, árnyékoló, vagy árnyékvető szerkezetek beépítésére, fűtés- és használati melegvíz-ellátás korszerűsítésre. A jövő héten megjelenő kiírás ugyancsak támogatja a megújuló energiafelhasználás növelését, a hagyományos energiahordozók megújulókkal való helyettesítését, illetve az épületekhez kapcsolható megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia-, vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítését is - ilyen lehet például a napkollektoros és napelemes rendszerek, biomassza tüzelésű kazánok, geotermikus hőszivattyúk, vagy szélenergia hasznosítása.


A miniszter otthona előtt- fotó: KVVM

60 százalék és 3,24 millió forint

Saját példán keresztül
Szabó Imre a házában ismertette az új pályázat részleteit, egyúttal bemutatva, miképp működik otthona energiaellátása. A közlése szerinti hatmillió forintos beruházás során kiemelt figyelmet fordítottak például az ablakok elhelyezésére, amelyek így „a napot követik”, hogy minél többet érje fény az épületet. A lakóingatlanban automatikus árnyékolás is van, amely túlzott napsugárzás esetén bekapcsol és árnyékával hűti a házat. Az ingatlanban ezen kívül szolárrendszer és téli kert is gondoskodik a megfelelő hőmérsékletről. A tárcavezető saját bevallása szerint állami támogatást nem vett fel a munkálatokra, mivel „akkoriban csak százezer forintot kaphattam volna, ráadásul ennek megszerzése túl bürokratikus lett volna”. Szabó elmondta azt is, hogy a beruházás az ő esetében mintegy hat év alatt térül meg.

A pályázat két részből áll: egyrészt egy 30 százalékos alaptámogatásból, illetve egy hatékonyságarányos, úgynevezett KlímaBónusz támogatásból. Az alaptámogatás során 555 ezer és 1,47 millió forintot lehet kapni, míg a kiegészítéssel, akár az egész beruházás 60 százalékára is kaphatunk támogatást. Ez utóbbi esetben komplex felújítást kell végezni, úgy, hogy az épület elérje a „C" feletti energetikai kategóriát. Fontos tudnivaló, hogy a maximális pályázati összeg 3,24 millió forint lehet.

A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) részeként kidolgozott projekt körülbelül 16 milliárdos keretösszeggel rendelkezik, ám ez „felülről nyitott", tehát nagy érdeklődés esetén további pénzösszegekkel is ki lehet pótolni - közölte a szakminiszter. A tenderre magánszemélyek, lakásszövetkezetek és társasházak is pályázhatnak.

Kiemelendő, hogy a pályázat utófinanszírozású, tehát először önerőből kell elvégezni a szükséges munkálatokat, majd az energiahatékonyságot igazoló dokumentumokkal igazolni, hogy jogosultak vagyunk a támogatásra. Akinek az önerő előállítása problémát jelent, az akár kedvezményes hitelt, vagy önkormányzati és uniós támogatást is igényelhet. Szabó Imre szerint a beérkező pályázatok átfutási ideje egy-két hónap lesz. A tender során az utólagos ellenőrzésre komoly hangsúlyt fektetnek: az Energia Központ ugyanis öt éven át monitorozza a kibocsátási mutatókat.

Jellemzően a minimumot teljesítjük

"Egy biztos: az országnak óriási szüksége van az ilyen, és ehhez hasonló programokra" - nyilatkozta a Piac és Profitnak Király Zsuzsanna, az Energia Klub projektvezetője. Szerinte energetikai szempontból kifejezetten rossz állapotnak vannak a hazai épületek, mindössze a töredékük felel meg a szigorúbb elvárásoknak.
(Jelenleg az épületekhez kapcsolódik a teljes hazai széndioxid-kibocsátás egyharmada.) A legnagyobb gond az 1960-as években épült családi házakkal van, mivel akkoriban az energiahatékonyság nem volt szempont az építkezések során - közölte a szakember.

Bár a helyzet kétségtelenül jobb az új építésű házaknál, szakértőnk ebben az esetben sem elégedett maximálisan: „a követelmények továbbra sem elég szigorúak, így bár a piacon elérhető lenne egy, a mostani szabályozásnál hatékonyabb technológia, az építtetők leggyakrabban éppen csak teljesítik a normákat". Éppen ezért Király Zsuzsanna a szigorúbb szabályozásban látná a megoldást, ám ez véleménye szerint - néhány éven belül - csak EU-s nyomásra valósulhat meg.

Energiamegtakarítás ingyen
Az Energia Klub által működtetett lakcimke.hu weboldalon minden érdeklődő találhat egyszerű ötleteket arra nézve, hogyan tudná otthona kiadásait csökkenteni. Így hasznos tippeket tudhatunk meg többek között a fűtés, a hideg és melegvíz, a mosás, a hűtés, vagy akár a világítás témakörében. Hogy a kiadvány ahhoz is eljusson, akinek nincs internete, a szervezet vállalja, hogy igénylés esetén, bárkinek ingyen eljutatnak egy ingyenes példányt.

Az igény megvan

A lakosságnak mindenesetre szüksége van az ilyen típusú ösztönzésre, hiszen saját magától nehezen szánja el magát a felújításra - emelte ki a projektvezető. Példaként említette, hogy gyakran már az gondot okoz, hogy a számlákat kifizessük, így ilyen körülmények között nehéz elvárni az önálló - támogatások nélküli - cselekvést. Pedig a lakosságban megvan az igény az újításra, amit jól bizonyít a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) pénzeit egy hónap alatt szétkapkodták, de ugyancsak hamar elfogyott a Panelprogramra szánt összeg is.

A lakosság szándékát támasztja alá egy idei felmérés is, amelyet Knauf Insulation Kft. és az Energia Klub készített. Eszerint az ingatlanjaikat az elmúlt 3 évben nem szigetelő tulajdonosok 46%-a a következendő 5 éven belül tervez ilyen munkálatokat. A több, mint 500 család megkérdezésével elkészült kutatásból kiderül, hogy az új, téglaépítésű lakások 72%-a, a felújított téglaépítésű lakások 68%-a, a panellakások 57%-a, az újépítésű családi- és ikerházak 53%-a, a felújított családi- és ikerházaknak pedig 52%-a nem szigetelt, vagyis pazarolja a télen fűtésre, nyáron pedig hűtésre felhasznált energiát.

Az otthonaikat szigetelni tervező ingatlantulajdonosok 63%-a homlokzat, 43%-a tető, 19%-a padló utólagos szigetelésével, 14%-a pedig a nyílászárók cseréjével tervezi csökkenteni a családi kassza forintjainak „elpárolgását". Az otthonok energiahatékonysági fejlesztése során az ingatlantulajdonosok elsősorban a szigetelőanyag minőségét (81%) és árát (55%) tartják szem előtt, de egyre többen (48%) vannak azok, akik környezet-, illetve természetbarát szigetelőanyagot választanak.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo