A pályázat részeként számos munkára kérhető támogatás, így például a nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítására, vagy cseréjére, a födémek hőszigetelésére (e kettő az 1994 előtt épült lakóingatlanokra érvényes), az épületek loggiáinak beüvegezésére a szoláris nyereségek passzív hasznosítására, az épületek nyári hővédelmének javítására, árnyékoló, vagy árnyékvető szerkezetek beépítésére, fűtés- és használati melegvíz-ellátás korszerűsítésre. A jövő héten megjelenő kiírás ugyancsak támogatja a megújuló energiafelhasználás növelését, a hagyományos energiahordozók megújulókkal való helyettesítését, illetve az épületekhez kapcsolható megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia-, vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítését is - ilyen lehet például a napkollektoros és napelemes rendszerek, biomassza tüzelésű kazánok, geotermikus hőszivattyúk, vagy szélenergia hasznosítása.
60 százalék és 3,24 millió forint
A pályázat két részből áll: egyrészt egy 30 százalékos alaptámogatásból, illetve egy hatékonyságarányos, úgynevezett KlímaBónusz támogatásból. Az alaptámogatás során 555 ezer és 1,47 millió forintot lehet kapni, míg a kiegészítéssel, akár az egész beruházás 60 százalékára is kaphatunk támogatást. Ez utóbbi esetben komplex felújítást kell végezni, úgy, hogy az épület elérje a „C" feletti energetikai kategóriát. Fontos tudnivaló, hogy a maximális pályázati összeg 3,24 millió forint lehet.
A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) részeként kidolgozott projekt körülbelül 16 milliárdos keretösszeggel rendelkezik, ám ez „felülről nyitott", tehát nagy érdeklődés esetén további pénzösszegekkel is ki lehet pótolni - közölte a szakminiszter. A tenderre magánszemélyek, lakásszövetkezetek és társasházak is pályázhatnak.
Kiemelendő, hogy a pályázat utófinanszírozású, tehát először önerőből kell elvégezni a szükséges munkálatokat, majd az energiahatékonyságot igazoló dokumentumokkal igazolni, hogy jogosultak vagyunk a támogatásra. Akinek az önerő előállítása problémát jelent, az akár kedvezményes hitelt, vagy önkormányzati és uniós támogatást is igényelhet. Szabó Imre szerint a beérkező pályázatok átfutási ideje egy-két hónap lesz. A tender során az utólagos ellenőrzésre komoly hangsúlyt fektetnek: az Energia Központ ugyanis öt éven át monitorozza a kibocsátási mutatókat.
Jellemzően a minimumot teljesítjük
"Egy biztos: az országnak óriási szüksége van az ilyen, és ehhez hasonló programokra" - nyilatkozta a Piac és Profitnak Király Zsuzsanna, az Energia Klub projektvezetője. Szerinte energetikai szempontból kifejezetten rossz állapotnak vannak a hazai épületek, mindössze a töredékük felel meg a szigorúbb elvárásoknak.
(Jelenleg az épületekhez kapcsolódik a teljes hazai széndioxid-kibocsátás egyharmada.) A legnagyobb gond az 1960-as években épült családi házakkal van, mivel akkoriban az energiahatékonyság nem volt szempont az építkezések során - közölte a szakember.
Bár a helyzet kétségtelenül jobb az új építésű házaknál, szakértőnk ebben az esetben sem elégedett maximálisan: „a követelmények továbbra sem elég szigorúak, így bár a piacon elérhető lenne egy, a mostani szabályozásnál hatékonyabb technológia, az építtetők leggyakrabban éppen csak teljesítik a normákat". Éppen ezért Király Zsuzsanna a szigorúbb szabályozásban látná a megoldást, ám ez véleménye szerint - néhány éven belül - csak EU-s nyomásra valósulhat meg.
Az igény megvan
A lakosságnak mindenesetre szüksége van az ilyen típusú ösztönzésre, hiszen saját magától nehezen szánja el magát a felújításra - emelte ki a projektvezető. Példaként említette, hogy gyakran már az gondot okoz, hogy a számlákat kifizessük, így ilyen körülmények között nehéz elvárni az önálló - támogatások nélküli - cselekvést. Pedig a lakosságban megvan az igény az újításra, amit jól bizonyít a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) pénzeit egy hónap alatt szétkapkodták, de ugyancsak hamar elfogyott a Panelprogramra szánt összeg is.
A lakosság szándékát támasztja alá egy idei felmérés is, amelyet Knauf Insulation Kft. és az Energia Klub készített. Eszerint az ingatlanjaikat az elmúlt 3 évben nem szigetelő tulajdonosok 46%-a a következendő 5 éven belül tervez ilyen munkálatokat. A több, mint 500 család megkérdezésével elkészült kutatásból kiderül, hogy az új, téglaépítésű lakások 72%-a, a felújított téglaépítésű lakások 68%-a, a panellakások 57%-a, az újépítésű családi- és ikerházak 53%-a, a felújított családi- és ikerházaknak pedig 52%-a nem szigetelt, vagyis pazarolja a télen fűtésre, nyáron pedig hűtésre felhasznált energiát.
Az otthonaikat szigetelni tervező ingatlantulajdonosok 63%-a homlokzat, 43%-a tető, 19%-a padló utólagos szigetelésével, 14%-a pedig a nyílászárók cseréjével tervezi csökkenteni a családi kassza forintjainak „elpárolgását". Az otthonok energiahatékonysági fejlesztése során az ingatlantulajdonosok elsősorban a szigetelőanyag minőségét (81%) és árát (55%) tartják szem előtt, de egyre többen (48%) vannak azok, akik környezet-, illetve természetbarát szigetelőanyagot választanak.
