Greenpeace-aktivisták európai eseménysorozattal hívták fel a figyelmet arra: most dől el, az Európai Unió mennyire veszi komolyan a párizsi klímaegyezményben vállalt célkitűzéseket. Az Európai Parlamentben már hónapok óta zajlanak az egyeztetések, szavazások; az energiaminiszterek pedig idén decemberben szavaznak majd az új, 2030-ig szóló energiaszabályozási csomagról. Az aktivisták nekik üzentek: a szennyező fosszilis és a veszélyes atomenergia helyett válasszák a tiszta és biztonságos megújulókat.

A megújulók forradalma már világszerte zajlik, amiből Európa különböző térségei is kiveszik a részüket, Skandináviától Németországon át szomszédainkig és a Balkán-félszigetig. Romániában az energiafogyasztás negyedét már megújuló forrásokból fedezik; ugyanez a szám Horvátországban a 30 százalékot közelíti, Ausztria pedig meg is haladta azt 33 százalékkal. Magyarország azonban a maga 14,5 százalékával lemarad a megújuló energiák használatában.

Kép:Fotolia

Németországban az éves napsütéses órák száma jóval alacsonyabb, mint Magyarországon. Mégis Németországban telepítették a legnagyobb napelem-kapacitást Európában,  miközben Magyarország lemaradása óriási: a napenergia aránya a villamosenergia-termelésben még a fél százalékot sem érte el 2015-ben.

Habár itthon 2016 végén rekordmennyiségű, 2428 engedélykérelmet nyújtottak be naperőművekre, ezek jórészt nagybefektetőket és vállalatokat takarnak. Pedig a megújuló energiaforrások felhasználásával a magyar családok is megtermelhetnék a számukra szükséges energiát. Azonban a kezdeti befektetés, a magas áfa, az árra rakódó magas termékdíj, a hiteligénylés bonyolultsága, a hosszadalmas engedélyezés és egyéb bizonytalanságok elrettentik a lakosokat.

Mindezek miatt friss petícióban követeljük a kormánytól, tegye itthon is könnyebben elérhetővé és olcsóbbá a napenergiát a háztartások számára:

• csökkentsék a napelemek és napelemes rendszerek áfáját 27 százalékról a kedvezményes 5 százalékra;
• csökkentsék a napelemeket sújtó, indokolatlanul magas környezetvédelmi termékdíjat, és vonják vissza a háztartási erőművekre vonatkozó elosztói teljesítménydíjat;
• kedvezményes hitelekkel támogassák a lakosság beruházásait;
• biztosítsanak gyors, egyszerű ügyintézést, lakossági tanácsadást az energetikai beruházásokra.

A napelemes rendszerek az utóbbi évtizedben 75 százalékkal lettek olcsóbbak, miközben hatékonyságuk is egyre javul. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint a csökkenő árak miatt lehetséges, hogy az évszázad közepére napenergiából állítjuk majd elő a legtöbb áramot a világon. A termelőkapacitások döbbenetes ívben emelkednek: tavaly 50 százalékkal több napelemet telepítettek világszerte, mint 2015-ben. A világ napenergia-kapacitása (a többi megújuló energiaforrás nélkül!) már idén túlszárnyalhatja az atomerőművekét.

„Magyarország sem maradhat ki a megújulók forradalmából: a magyar emberek számára is elérhetővé kell tenni a hatékony és tiszta energiaellátás eszközeit. Ráadásul a megújuló energiák hatékony magyarországi terjesztésével hazánk is komoly szerepet tudna vállalni az éghajlati válság elkerülésében. A fosszilis és nukleáris energia a múlté. Ideje, hogy itthon is felszabadítsuk végre a megújuló energiákat!” – nyilatkozta Bozsó Brigitta, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.