A lap ismertette a budapesti tanácskozás menetét és a Nabucco vezetékről szóló elképzeléseket, majd rámutatott: az orosz-ukrán gázválság, amely a Nabuccóban résztvevő országok mindegyikét érintette, kényelmes ürügyül szolgált a terv körüli szenvedélyek felkorbácsolásához. Megállapította: nem kétséges, hogy kedden Budapesten ellentétben a pénzügyi kötelezettség-vállalásokkal, a vezeték építését támogató nyilatkozatokban nem lesz hiány. Idézte Philippe Maystadtot, az EBRD elnökét, aki Budapesten azt mondta: a bank elvben készen áll a projekt támogatására, amennyiben az megvalósítható, vagyis a jelenleginél többet kell tudni róla.

A Gazprom és Kína elvehetik a partnereket

A Trud című újság arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok által támogatott Nabucco építése először 2002-ben került szóba, de azóta a projekt számos alapvető paramétere megváltozott. Először is az iráni gáz esetleges vásárlása már nem számít politikailag elfogadhatónak. Üzbegisztán, Türkmenisztán és Azerbajdzsán elvben hajlandó gázt adni a vezetékhez, de jelenleg minden földgázt a Gazpromnak ad el, hosszabb távlatokban pedig Kína lesz a legfőbb felhasználójuk, ezért nincs mit adniuk a Nabuccónak. Türkmenisztán szerződést kötött a Gazprommal évi 80 milliárd köbméter szállításáról, idén elkezdődik a Kaszpi-tenger melléki vezeték építése, s Kína lekötött évi 30 milliárd köbmétert és hozzálátott a szükséges vezeték építésének előkészítéséhez.

A lap emellett rámutatott: mindemellett a tranzit problémája akkor is fennállna, ha netán sikerülne elérni, hogy az egész közép-ázsiai térség gáza a Nabuccóba kerüljön. Az augusztusi orosz-grúz konfliktus nyomán az eredeti tervek szerint Grúzián áthaladó nyomvonal már nem tűnik elég biztonságosnak az európai szakértők számára. A fő probléma azonban Törökország, amely már jelezte: csak akkor megy bele a vezeték építésébe, ha felújítják az ország EU-csatlakozásáról szóló tárgyalásokat.

Végül a Trud megállapította: a Nabucco és a Gazprom tervezte Déli Áramlat gázvezeték műszaki tekintetben sok szempontból összehasonlítható: mindkettő nagyjából évi 30 milliárd köbméter szállítására lesz alkalmas, a Déli Áramlat a tervek szerint 2013-ban, a Nabucco 2014-ben indulna be, és mindkettő az európai felhasználókat - s ezen belül különösen a balkáni államokat - szolgálja. Az orosz vezeték azonban egyelőre jóval költségesebbnek ígérkezik, mivel jelentős szakaszát a Fekete-tengeren, kétezer méteres mélységben tervezik lefektetni.

Az ukrajnai Donyeck-medence Novosti.dn.ua című internetes újságjában Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikus úgy nyilatkozott: Oroszország példátlan veszteségeket vállal a Nabucco elleni harccal, s Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök küzdelme az új vezeték ellen túllépett a józan ész határán. Nyemcov emlékeztetett arra, hogy Putyin, valamint Dmitrij Medvegyev államfő és Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója folyton Üzbegisztánban és Türkmenisztánban igyekezett rábírni az utóbbi időben a közép-ázsiai vezéreket, hogy minden gázukat adják el a Gazpromnak. Nyemcov szerint ez oda vezetett, hogy a közép-ázsiai politikusok ezer köbméterenként 340 dollárra verték fel a gáz árát, s ehhez az orosz-közép-ázsiai határon számított árhoz még hozzá kell tenni a szállítás költségeit - vagyis ezer köbméterenként 30-40 dollárt - s így a gáz az orosz-ukrán határon már aranyárban van.

Szerinte Putyin kormányfő azért ment el idáig, mert azt akarta, hogy a Nabuccóhoz ne legyen gáz, és térdre kényszerítette a Gazpromot. A monopólium erősen ráfizetéses áron veszi a sok közép-ázsiai gázt, s ezt csak a belföldi piacon tudja értékesíteni - amely esetben jelentősen megemelkedik a gáz ára az orosz felhasználók számára -, vagy külföldön, mely esetben jelentősen ráfizet. Az ellenzéki politikus szerint az orosz vezetés harca a Nabucco ellen "a gazdasági szempontok figyelmen kívül hagyásáról, hozzá nem értésről és inkompetenciáról tanúskodik".

Nyemcov szerint azonban a Nabucco mindezek ellenére megépül. Elsősorban azért, mert Türkmenisztánban újabb lelőhelyeket találtak, amelyek állítólag hatalmas tartalékokat rejtenek, de azért is, mert az új amerikai kormányzat alatt megváltozik az Egyesült Államok Iránnal szembeni politikája, nem is szólva arról, hogy kőolajat eddig is vettek Irántól az amerikaiak is, és szó sem esett az ország fundamentalista voltáról. Vagyis a szintén hatalmas gáztartalékokkal bíró Irán az európai gázellátás legfontosabb alternatív forrása. S ezt figyelembe véve a Nabucco-projekt nem csupán realista, hanem megvalósítható is. Vagyis majd még kiderül, hogy Iránnal, vagy nélküle, de a Nabucco meg fog jelenni a gázpiacon Oroszország komoly versenytársaként - mondta Borisz Nyemcov.

Gyurcsány bizakodik

"A Nabucco-csúcs legnagyobb eredménye, hogy kimozdult a projekt a több éve tartó holtpontról" - mondta Gyurcsány Ferenc. A kormányfő szerint a közép-kelet-európai országoknak sikerül megszerezniük a 200-300 millió eurós uniós támogatást a projekt első szakaszához. A találkozón a résztvevők elfogadták a Budapest Nyilatkozatot is.

 Gyurcsány Ferenc közölte, arra törekednek, hogy az unió a Nabucco-projektet a legfontosabb programjai között szerepeltetve azt finanszírozza is, legalább az induláshoz elegendő pénzzel. Dolgoznak azon, hogy létrehozzák a Nabucco-program magas szintű politikai vezetését - tette hozzá. A magyar miniszterelnök fontosnak nevezte, hogy a visegrádi négyek (V4) közös stratégiát alakítsanak ki, hiszen az északi- és a déli gázvezetékek között egy észak-dél irányú összeköttetést is meg kell teremteni. Gyurcsány Ferenc javasolja Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek, a V4 soros elnökének, hogy a visegrádi országok márciusban vitassák meg ezt a kérdést.