Gőzerővel zajlik Magyarországon is az ENSZ által tavaly szeptember végén elfogadott 17 globális fenntartható fejlődési céllal kapcsolatos tájékoztató és előkészítő munka, többek közt számos rendezvénnyel, valamint az oktatási intézményekkel és a hazai vállalatokkal történő kapcsolatépítéssel is támogatja a célok megvalósulását a Magyar ENSZ Társaság (MENSZT) – mondta Simai Mihály, a társaság elnöke az ENSZ megalakulásának 71. évfordulója alkalmából.

A „születésnapját” hétfőn ünneplő ­­­­­­globális szervezet egy évvel ezelőtt, 2015. szeptember végén határozta meg azt az összesen 17, többségében 2030-ra elérendő fenntartható fejlődési célt, amelyek megvalósulásával jobbá tehető a világ az akkor már 8,5 milliárdnyi rajta élő ember számára. A fontosabb célkitűzések között megtaláljuk többek közt a mélyszegénység megszüntetését, az igazságtalanság és az egyenlőtlenségek elleni harcot, illetve a klímaváltozás problematikájának a megoldását is.

Itt találja dr. Faragó Tibor részletes írását a fenntartható fejlődési célokról.

Kép: ENSZ

Lehetőség is

A célok eléréséhez egyes becslések szerint mintegy 3000 milliárd dollárra van szükség, a finanszírozás előteremtésében, illetve a végrehajtásában a közfinanszírozás és kormányzati segélyek központi szerepet játszanak majd világszerte, ugyanakkor a magánszférából származó támogatások, adóreformok által beszedett többlet és az illegális pénzáramlások és korrupció csökkentése révén felszabadított források szintén elengedhetetlenek a sikerhez. „A fenntartható fejlődési célok esetében történt meg talán először az ENSZ történetében, hogy a vállalatoknak, a nemzetközi szakmai szövetségeknek és kamaráknak ilyen jelentős szerepet szántak a program kidolgozásában, illetve a megvalósításában. Ez mindenképpen érthető, hiszen a meghatározott problémakörök mindegyike globálisan érinti az üzleti életet, kapcsolódik hozzá” – emeli ki Simai Mihály.

A vállalatok kezdik belátni: a túlélés feltétele, hogy reagáljanak a világ problémáira, és a maguk módján részt vegyenek azok megoldásában. Korántsem öncélú jótékonyságról van tehát szó, így a felelős üzleti működés szép lassan a helyére kerül: a céges stratégiák középpontjába. Kolonc helyett iránytűvé válik.

A vállalatoknak több szempontból is komoly szerepük lehet a fenntarthatósági célok megvalósulásának elősegítésében: egyrészt például olyan eszközök, technológiák elterjesztése által, amelyek segítik a tömegek információhoz való jutását, vagy növelik a termelés hatékonyságát, vagy a munkához jutást segítő, a megfelelő szakértelem kifejlesztését támogató képzések, illetve a technológiai fejlődést erősítő tudományos kutatómunkák indításával.

„A tudásintenzív ágazatokban tevékenykedő magyarországi cégek, illetve az azokban dolgozó magasan képzett munkaerő számára is jó lehetőséget jelentene, ha a vállalatok aktívabb szerepet vállalnának az ENSZ által meghatározott célkitűzések megvalósításában” – véli Simai Mihály. Véleménye szerint különösen fontos a nagy nemzetközi társaságok hálózatainak aktív részvétele, amelyeknek számos nálunk működő vállalat is része. A célok elérése és a feladatok  végrehajtása az egyes államokban feltételezi az adott ország állami szerveinek, tudományos életének, magánvállalkozásainak és a civil társadalom szervezeteinek együttműködését.

Élelmiszeripar, mezőgazdaság lehet az élharcos

Az új technológiák elterjesztésének, ezek használatának többek közt a mezőgazdaság és élelmiszergyártás fejlesztésében lehet rendkívül nagy a szerepe. A világszerte megtermelt élelmiszer nagy részét elpazarolják, egyes szakértők szerint az éhínség globális megoldására nem is lenne szükség új gyártókapacitás létrehozására, hanem csupán a jelenleg megtermelt mennyiség megfelelőbb újraelosztására. A technológiáknak, digitális megoldásoknak az egészségügy globális problémáinak megoldásában is kiemelt lehet a szerepük, például a világméretű járványok elleni küzdelemben.