A kormány deklarált célja, hogy csökkenjen a hazai energiaigény, ezzel összefüggésben pedig növekedjen a megújuló energiák hasznosítása - jelentette ki Rajnai Attila, az Energia Központ Kht. vezetője, amikor a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) induló pályázatait mutatták be a sajtó képviselőinek. Erre azért is van szükség, mert itthon az energiapazarlás a legjóindulatúbb becslések szerint is másfélszer akkora, mint az unió fejlett országaiban - amin segíthetne a lakossági program is, de az nem volt túl népszerű az idén. Ennek megfelelően továbbra is szeretnék elérni az EU által korábban kitűzött célt, miszerint 2020-ra a megújuló energiák már húsz százalékos arányt érjenek el Magyarországon. A Piac és Profit kérdésére válaszolva Rajnai Attila elmondta, hogy ez az arány jelenleg mindössze 3,6 százalékos, ám a most induló többmilliárdos pályázati csomagnak köszönhetően reményeik szerint növekedni fog az elkövetkező években.
1-500 millió forint
2007-2008-ban három pályázaton keresztül összesen 24 milliárd forint jut energiagazdálkodási célokra, ezen belül 13,3 milliárd forint áll majd rendelkezésre a hő és/vagy villamosenergiát megújuló forrásokból előállító projekteknek (KEOP 4.1.1.). A program során mind a kisebb, mind a nagyobb beruházásokat támogatják, így a támogatás mértéke a nagyvállalatoknál 100-800 millió, míg a többi kedvezményezettnél 1-500 millió forint lehet. Ez utóbbiak körébe a kkv-k is beletartoznak, ők akár tíz-ötven százalékos támogatást is kaphatnak. Kérdésünkre válaszolva Rajnai Attila elmondta, hogy bár hivatalosan nincs benne a pályázati csomagban, de a hátrányos helyzetben lévő vállalkozások várhatóan nagyobb támogatásban bízhatnak, mint a gazdagabb környezetben élő társaik.
Ezen kívül 8,8 milliárd forint jut majd az energetikai hatékonyság fokozására (KEOP 5.1.1.), melynek célja, hogy a középületek, vállalkozások üzemi, és irodaépületei, valamint a távhőszolgáltatók vissza nem térítendő támogatás formájában javítsanak energiahatékonyságukon. Ebben a konstrukcióban főleg a kis és közepes méretű projekteket támogatják, 1-500 millió forint értékben. A érdeklődök körét a költségvetési szervek, távhőszolgáltatók és a kkv-k alkotják.
A harmadik pályázati lehetőség célja a központi és helyi költségvetési szervek, alapítványok és egyházak épületeiben az elektromos, világítási és fűtési rendszerek korszerűsítése, minőségivé tétele. Erre a célra úgynevezett "harmadik feles finanszírozás" keretében 1,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A konstrukció lényege, hogy nem közvetlenül az intézmény, hanem a beruházást végző vállalkozás a kedvezményezett, akinek az intézmény tartósbérleti szerződés keretében törleszt.
Fontos tudnivaló, hogy ezekkel a tenderekkel csak a pályázati program első része zajlik le, a második kör novemberben indul. Ugyancsak lényeges, hogy az uniós fejlesztési politika miatt a közép-magyarországi régióba bejegyzett vállalkozások nem indulhatnak ezeken a pályázatokon, számukra várhatóan októberben indul tükörprogram.
#page#
Melyik energiát használjuk?
Mindhárom pályázat kiemelt szempontja, hogy általuk csökkenjen az üvegházhatású anyagok levegőbe bocsátása. A megújuló energiák (biomassza, geoterminális, víz, nap, szél energia) közül például a biomassza ennek nem mindig felel meg, amire a Magyar Természetvédők Szövetsége hétvégén fel is hívta a figyelmet. Ezzel kapcsolatban Energia Központ Kht helyszínen lévő munkatársa a Piac és Profitnak elmondta, hogy a biomassza tényleg nem a leghatékonyabb formája a megújuló energiáknak, de ez az út még folyamatosan változik, fejlődik. Példaként említette, hogy "a bioüzemanyagoknál a jövőben várhatóan javulni fog a termelési hatásfok, a kérdés az: megvárjuk amíg kitökéletesítik és akkor kezdjük használni, vagy belevágunk és már a fejlesztésben is részt veszünk. Mindig csak várni nem lehet" - zárta mondandóját a szakember.
Egy másik mód a hazánkban is egyre népszerűbb a hőszivattyú, amely a földben lévő víz energiájának hasznosításával jelentősen csökkentheti az ingatlanjaink hőkiadását - közölte a Piac és Profit érdeklődésére Ádám Béla, a zöldenergiák hasznosításával és beépítésével foglalkozó Hidro-GeoDrilling Kft. ügyvezetője. Elmondta, hogy Európában már nagy divatja van ennek a hűtés-fűtési technikának, jó példa erre, hogy például Svédországban az új építési ingatlanok hetven százaléka, azaz mintegy százezer épület készül ilyen módszerrel. Ugyancsak beszédes adat, hogy amíg Németországban évente huszonötezer, Ausztriában és Svájcban évi tíz-tizenkétezer új ingatlan energiagazdálkodását látják el hőszivattyúkkal, addig hazánkban a becsült adatok szerint mindössze négy-ötszáz ilyen épület található. Ennek oka nagyrészt abban keresendő, hogy az idei évig csak a lakosság számára voltak elérhetőek az ilyen jellegű pályázatok, így például panelházak tenderezhettek erre a célra.
A szakember szerint megéri beruházni, mert bár annak mértéke elérheti a kétszázmillió forintot, ez az összeg támogatás nélkül is megtérülhet tíz év alatt. Ez úgy lehetséges, hogy a hőszivattyúnak köszönhetően a gázzal fűtött házaknál mintegy harminc-negyven, míg a távhő esetében akár hetven százalékkal is kevesebbet kell költenünk az ingatlan hőkarbantartására - mindez persze a jelenlegi energiaárak mellett értendő.
#page#
Hőszolgáltató önkormányzatok
Még jobb helyzetben vannak az önkormányzatok, hiszen sok helyhatóságnak van termálkútja, vagy legalábbis a környéken található egy, aminek a hőfokát könnyen fel lehet használni erre a célra. Ádám Béla szerint, az ilyen helyzetben lévő önkormányzatoknak mindenképpen ki kellene használniuk a lehetőséget, hiszen az ilyen módon nyert zöld energia még olcsóbb, ráadásul az alapok már megvannak. Jó példa erre a Harkányi Gyógyfürdő, amely tulajdonképpen távfűtőműként is funkcionál, hiszen a hőpiacon értékesíti az úgymond fölös energiáit - magyarázta a szakember.
Nehézségek azért itt is vannak, hiszen ha egy már meglévő épületet akarunk átalakítani, akkor a legjobb, ha van egy nagyobb kiterjedésű szabad földterület, ahová a földszondákat - melyek az energiát hozzák - el tudjuk helyezni. Ha nincs ilyen, akkor a szondákat a tetőbe építve maximum a levegőből nyerhetünk el energiát, ám ez nem teljes megoldás ilyenkor kell egy kiegészítő elem, például egy napkollektor. "Bár a hőszivattyú nagyon hasznosan tud energiát termelni, hiszen egy egységből úgymond hármat csinál, de mivel villamosenergiával működik, ezért sajnos a széndioxidot termelés szempontjából nem az igazi megoldás" - ezt már Rajnai Attila közölte a Piac és Profit érdeklődésére.
Bár olyan hatástanulmányt a kormányzat nem készített, hogy a jövőben összesen mennyi pénzből, mekkora megtakarítást érhetünk el a zöld energiáknak köszönhetően, ám a tendereztetésnél kiemelt figyelmet kap az, "hogy milyen finanszírozás mellett, mekkora a megtérülési idő" - közölte érdeklődésünkre Rajnai Attila. Elmondta, hogy mivel az első pályázati ciklusnak két év múlva lesz vége, akkor fogják összesíteni az adatokat, így ilyen jellegű számadásokkal leghamarabb akkor találkozhatunk.
