A térségi szereplők eddig nem dolgoztak együtt, nem kommunikáltak egymással ezért is tartották fontosnak a Hortobágyi Fejlesztési Tanács létrehozását - nyilatkozta a Piac és Profitnak Oláh Lajos országgyűlési képviselő, a szerveződés kezdeményezője. Márpedig szükség van arra, hogy a térség szereplői, így az önkormányzatok, a Nemzeti Park, a vállalkozók, a civil szervezetek, illetve a kormányzat összefogjon, hiszen így várhatóan több uniós forrásra tudnak sikeresen pályázni. (A politikának a tervezés során lehet szerepe, ám a pénzek felhasználása helyben kell történjen, a felzárkózást csak ezzel a módszerrel lehet megvalósítani, állította már három éve Kolber István.)
Az alakuló ülésen ennek megfelelően az Ujhelyi István, ÖTM államtitkár, Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter; Oláh Lajos országgyűlési képviselő, az MSZP Hajdú-Bihar megyei elnöke; Makay Zsolt, az MDF Hajdú-Bihar megyei elnöke; Gadus István, az SZDSZ Hajdú-Bihar megyei elnöke; Titi Éva, Hortobágy község polgármestere; Tóth József, egyéni országgyűlési képviselő és Polgár város polgármestere; Sándor István, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója; Puskás Nándor, a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. vezérigazgatója és Nagy János, a DEAC (Debreceni Egyetem Agrárcentrum) elnöke vett részt.
A lehetőség a fejlődésre a brüsszeli pénzcsapnak köszönhetően most tehát megvan, a kérdés, hogy mennyire tudják ezt kihasználni az érdekeltek. A Hortobágyi Fejlesztési Tanács legfőbb feladata ennek megfelelően a pályázati pénzek koordinációja lenne, az, hogy ne mindenki ugyanarra pályázzon, hanem egymás segítő támogatásokat nyerjenek el - magyarázta a parlamenti képviselő. Véleménye szerint az együttműködésnek köszönhetően nagyobb lobbyerővel tudnak fellépni, ami a tenderek elnyerésének egyik kulcspontja lehet.
Hogy még inkább nyitva álljon a fejlődés kapuja, a képviselő egy hete levelet írt Fodor Gábor környezetvédelmi és Bajnai Gordon területfejlesztési miniszternek, hogy az ország egyik fő értékének számító Nemzeti Park előnyt élvezhessen a pályáztatás során. Bár válasz még nem érkezett, Oláh Lajos bízik benne, hogy a tárcavezetők is belátják ennek fontosság, és pozitívan bírálják el az ötletet.
Milliárdok a fejlődésre
Az ülésen elhangzott, hogy az elmúlt két évben, a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) első szakaszában Hortobágy sikeresen pályázott 755 millió forint turisztikai fejlesztési forrásra, Hortobágy település pedig 260 millió forintot fordíthatott infrastrukturális fejlesztésekre. (Ennek megfelelően korábban is voltak már nagyszabású fejlesztések a Hortobágyon.)
Ujhelyi István tájékoztatása szerint az elkövetkező hét évben az észak-alföldi régióban 56,5 milliárd forint turisztikai fejlesztési forrás áll rendelkezésre, ebből 3,18 milliárdot természeti és környezeti értékekre alapozott turisztikai fejlesztésre fordíthatnak, ami mindenekelőtt a Hortobágy fejlesztését jelenti. További előny, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemelten támogatja az ökoturisztikai, környezeti, természeti kincsekre épülő fejlesztéseket.
Idegenforgalmi háromszöget alakítanának ki
Arról, hogy pontosan milyen irányba indul el a Hortobágy még nincs döntés, jelenleg több elképzelés is napirenden van - közölte Oláh Lajos. Példaként említette, hogy a biogazdálkodás a helyi adottságok miatt adná magát, ráadásul egy olyan speciális márkanév, mint a Hortobágy még jelentős előnyt is jelenthet a piaci versenyben. (Október elején verőfényes napsütésben, több mint félezer érdeklődő előtt tartották meg az idei magyar szürkebika-árverést és tenyész szemlét a hortobágyi Pusztai Állatparkban.)
A terület fő vonzereje mindezek ellenére valószínűleg a turizmus maradna, ám önmagában a Hortobágy nem elegendő a turisták odavonzására, ennek a problémának a megoldására a parlamenti képviselő egy idegenforgalmi háromszöget képzelne el. Ennek egyik eleme kulturális központként Debrecen lenne, a rekreációt Hajdúszoboszló képviselné, míg a Hortobágy a természeti értékeit adná a szerveződéshez.
"Így elképzelhetővé válna, hogy valaki elmegy a szoboszlói termálfürdőkbe, utána megnézi mondjuk a Da Vinci kiállítást Debrecenben, majd mintegy levezetésképpen a ménesben és a szürkegulyákban gyönyörködik" - mesélte elképzeléseit Oláh Lajos. Véleménye szerint ezzel már a külföldi vendégeknek is egy versenyképes szolgáltatást tudnának nyújtani, márpedig ez nélkülözhetetlen a térség jövője szempontjából.
