Az elmúlt években az uniós pályázatoknak köszönhetően egyre több kis és középvállalkozás fordul pályázatíró cégekhez, sokan azonban máig maguk próbálják megírni a tendereiket - nyilatkozta a Piac és Profitnak Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének (PÁTOSZ) elnöke. A Metodus Kft. ügyfeleinek mára már a felét adják a kis és középvállalkozások, a növekedés azóta dinamikus, amióta megjelentek az uniós pályázatok - erősítette meg az elnök által elmondottakat Dervalics Ákos, a cég ügyvezető igazgatója.
Természetesen nem mindenki fordul a szakemberekhez, Maróczi Imre elmondása szerint a kkv-k egy része pár év tapasztalat alapján "megtanult könyvelni és pályázatot írni is", így önállóan végzik ezt a feladatot. Ez azonban nem a legjobb megoldás a PÁTOSZ elnöke szerint: "ha egy vállalkozás úgy dönt, hogy indul egy adott tenderen, akkor mindenképpen érdemes pályázatírót alkalmaznia, mivel biztos pályázat nincs, viszont a nyerési esélyeket jó eséllyel lehet növelni." Véleménye szerint a kkv-k jellemzően néhány millió forintra pályáznak, amibe "bőven belefér a pályázatírók által kért száz-háromszázezer forintos munkabér".
Saját pályázatírót jellemzően a nagyobb cégek alkalmaznak, néha azonban egy kisebb vállalkozás is költ erre. Ezt a módszert csak abban az esetben ajánlja Maróczi Imre, ha a vállalkozás képes rendszeresen fejleszteni, hiszen évi egy-két projektnél nem térül meg a belefektetett költség. (Várhatóan mintegy 500 milliárd forint kifizetése történik meg 2008-ban az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (I. NFT) keretében.)
Átláthatóbb, jobban strukturált rendszer
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiírt pályázati rendszer kedvezőbb lehetőségeket nyújt, mint a korábbiak, hiszen jelentős egyszerűsítéseket vezettek be - közölte a PÁTOSZ vezér. Példaként említette, hogy amíg régebben szinte minden pályázatnak saját eljárásrendje volt, mára ezeket egységesítették. (A főbb módosítások a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján olvashatóak.)
Ugyancsak könnyítettek a dokumentáción, hiszen mára már nem kell minden anyagot az induláskor benyújtani: a bankgarancia esetén például elég egy igérvényt, ami tartalmazza, hogy ha megnyerik a tendert, akkor megkapják a támogatást.
Örömének adott hangot Illés Tünde, a FÓKUSZ-2 Kft vezetője is, aki szerint "az új kiírások átláthatóak, jól kezelhetőek", így az előző évekhez képest kedvezőbbek a feltételek. Ugyancsak előny, hogy az elmúlt évhez hasonlóan komplexen is lehet pályázni, tehát egy pályázattal akár több típusú támogatást is elnyerhetünk. (Lezárult a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) első időszaka. Az Irányító Hatóságok 2004-től összesen több mint harmincezer projektről döntöttek, húszezernek ítéltek meg támogatást, 720 milliárd forint értékben.)
Dervalics Ákos is üdvözölte az NFT-hez képest megváltozott pályázati rendszert, amely "jobb, strukturáltabb", mint elődje volt. Továbbra is igaz azonban, hogy azok az ágazatok, vállalatok tudnak könnyebben pályázati forráshoz jutni, ahol magasabb a megtermelt hozzáadott érték - állítja a cégvezető. Nekik ugyanis könnyebb teljesíteni a mindenkire egyformán kötelező feltételeket, de "ha van egy épkézláb fejlesztési elképzelés, illetve üzleti terv", akkor odafigyeléssel a kicsiknek is van esélyük megnyerni az adott pályázatot. (Az Új Magyarország Fejlesztési Terv új gazdaságfejlesztési pályázatainál a pályázóknak a korábbinál alacsonyabb árbevétel-növekedést kell produkálniuk az elnyert támogatásból finanszírozott beruházás által.)
Mit keresnek?
A középvállalkozások főleg gépi beruházásokra, továbbképzésekre, illetve informatikai fejlesztésre szeretnének támogatást kapni - közölte Illés Tünde. Ritka esetben előfordul, hogy ingatlanvásárlásra szeretnének pályázni az ügyfeleik, ám ez "igen nehézkes", így csak kevesen próbálkoznak ezzel.
A Metodus Kft. partnerei Dervalics Ákos elmondása szerint leginkább a gazdaság-, technológia-, informatikai-, illetve a humánerőforrás fejlesztéssel foglalkozó tenderek iránt érdeklődnek. Itt egyfajta ciklikusság is felfedezhető a cégvezető szerint, hiszen azok a kkv-k, amelyek kinőtték jelenlegi határaikat általában pályázati források felhasználásával is igyekeznek bővülésüket finanszírozni - és így fognak tenni akkor is, amikor legközelebb a fejlesztés gondolatával foglalkoznak. (Bajnai Gordon szerint az uniós támogatások igénybevételében azok a korábbi uniós tagállamok voltak a legsikeresebbek, amelyek stabil makrogazdasággal, nyitott gazdasággal rendelkeztek, központi intézményeik hatékonyan működtek, és az adott országban alacsony szintet ért el a korrupció.)
Ami hátráltatja a pénzhez jutást
Problémát okoz viszont Illés Tünde szerint, hogy az EU politikája miatt főleg az elmaradott térségekbe ömlik a pénz, aki nem oda tartozik, annak sokkal nehezebb támogatáshoz jutnia. Ezt az eltolódást a hazai pályázatok billenthetik valamennyire helyre, hiszen nemsokára megjelennek pl. a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkahelyteremtő, illetve a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal kisebb volumenű kutatás-fejlesztési pályázatai, amelyen a pest megyei és a nyugat-dunántúli vállalkozások is indulhatnak. (A cél az lenne, hogy az uniós források legyenek a meghatározóak, ehhez csak kiegészítő jelleggel csatlakoznának a magyarországi tenderek - hangsúlyozta Szaló Péter, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára a Piac és Profit által megrendezett E-Magyarország konferencián. A lényeg, hogy a támogatások egymás erősítsék, ne párhuzamos fejlesztéseket hajtsanak végre. )
Jelentős megkötöttséget jelent az a szabályozás is, amelynek értelmében csak az pályázhat, akinek az árbevétele nem csökkent a megelőző év árbevételétől számított öt százaléknál jobban - állítja Illés Tünde. Szerinte a jelenlegi gazdasági helyzetben ez a kizáró ok, nem a legjobb megoldás, hiszen sok cég akár önhibáján kívül is elkönyvelhetett ekkora veszteséget.
Maróczi Imre pedig a Gyakran Ismételt Kérdések rendszerén változtatna: szerinte hibás módszer az, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján közzétett válaszoknak nincs jogi érvényességük, így csak egyfajta orientációként szolgálnak. (Kovács István Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettese szerint a pályázati rendszer sikeresen működik.)
Pályázatíró nélkül is van remény
Természetesen nem mindenkinek van pénze pályázatíró céget fogadni, nekik a következő jó tanácsokat adta Illés Tünde: mára már minden pályázatnál közzétették a pontozásokat, azaz, hogy a pályázaton belül milyen mutatóra mennyi pont adható, így érdemes előre kiszámolni, hogy a tervünkkel mennyi pontot érnénk el. Ha a végeredmény a megadott minimum pontszámot sem éri el, akkor érdemes átgondolni, hogy pénzt öljünk-e egyáltalán a pályázat kidolgozásába. A nyilvános pontrendszert a PÁTOSZ elnöke is üdvözölte, hiszen korábban mindig csak pár "bennfentes" pályázó tudta mire mennyi pont jár, ennek kiküszöbölésével viszont végre "esélyegyenlőség alakulhatott ki".
Egy másik tipp: szinte valamennyi pályázatnál lehetőség van a mellékleteket később pótolni, ami megkönnyíti a pályázat formai megfelelését. Ám Illés Tünde szerint ezt "nem illik", ha módunk van rá, akkor egyből jutassuk el az összes dokumentumot.
Abban mindhárom megkérdezett szakember egyetértett, hogy a legnagyobb problémát a vállalkozások figyelmetlensége okozza, hiszen nem olvassák el alaposan a pályázati útmutatót, márpedig "minden leírt sort komolyan kell venni."
