Az Európai Unió 10 új tagállama december elejéig közel 100 százalékban felhasználta a 2004-ben a strukturális alapokból rá eső támogatási keretet, így valószínűnek tűnik, hogy egyetlen eurótól sem esnek el az n+2-es szabály miatt - közölte pénteken Danuta Hübner regionális politikáért felelős biztos. Hübner hozzátette, hogy december 31-ig még van idő a tagállamoknak a pénzügyi igények benyújtására. Ahhoz, hogy az új tagállamok forrásfelhasználása száz százalékos legyen, a strukturális alapok második célterületébe sorolt Prágának és Pozsonynak kell még eljuttatnia Brüsszelbe a fizetési igénylést.
Az idei év vége az első időpont, amikor reális képet lehet kapni az új tagállamok pénzfelhasználó (más szóval abszorpciós) képességéről. Év végén jár le ugyanis az a két éves határidő (n+2-es szabály), amit a 2004-ben odaítélt (pénzügyi kötelezettségvállalás formájában) források felhasználására kapnak az Unió tagállamai. A 2005-ös és a 2006-os keretet legkésőbb 2007-ig, illetve 2008-ig kell elkölteni, ezért mostanáig csak felületes képet kaphattunk az egyes országok teljesítményéről. Ami a 2004 és 2006 között rendelkezésre álló strukturális támogatások felhasználását illeti, Magyarország néhány héttel ezelőtt körülbelül 50 százalékos szinten állt, ami Szlovénia után a legjobb volt az új tagállamok között. Egy, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (a szociális alap mellett a másik strukturális alap) felhasználásáról készült friss bizottsági kimutatás szerint Magyarországnak 2006. december 8-i állás szerint több mint 282 millió eurót utalt át a Bizottság. Hazánk egyébként 2,83 milliárd euró felzárkóztatási támogatást kaphat az EU-tól 2004 és 2006 között, ebből 1,64 milliárd eurót strukturális alapok, 1,1 milliárdot pedig kohéziós támogatás formájában. 2007 és 2013 között ennek az összegnek a nyolcszorosa áll majd a rendelkezésünkre.
Brüsszel további 2 milliárd, az EU-25-ök által benyújtott eurókifizetési igénylést bírál el az év hátralevő részében, ami ha meglesz, 100 százalékos kifizetési rátát jelent majd 2006-ban - mutatott rá a Bizottság.
Magyarország az elsők között nyújtotta be a napokban az Európai Bizottságnak a Nemzeti Stratégiai Referenciakeretet (NSRK), más néven a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT 2.) végleges változatát. Hazánkon kívül Ausztria, Lettország, Dánia, Málta és Lengyelország is benyújtotta a dokumentumot. Brüsszel Lettországtól, Dániától és Ausztriától eddig 12 operatív programot is megkapott már. A magyar operatív programokat még decemberben kívánja benyújtani a kormány. A Bizottság az uniós szinten összesen 330 operatív program javáról 2007 közepéig ígéri a döntés meghozatalát, ám a programok elindításával nem kell megvárni a jóváhagyást.
Egyszerűbb szabályok, de szigorúbb pénzügyi ellenőrzés
Az Európai Bizottság pénteken elfogadta a 2007 és 2013 közötti kohéziós (felzárkóztatási) politika végrehajtási szabályait, megteremtve ezzel a következő hétéves időszak kohéziós politikájának teljes szabályozó keretét. Danuta Hübner biztos szerint az új szabályok négy elven alapulnak: az eddigieknél egyszerűbbek, jobban decentralizáltak, nagyobb felelősséget adva a tagállamoknak és a régióknak, jobban figyelembe veszik az arányosság elvét, és az átláthatóságot is, amennyiben a jövőben a tagállamoknak kötelezően nyilvánosságra kell hozniuk, hogy ki és mennyi pénzt kap az uniós fejlesztési alapokból. #page#
Az új szabályok közül a legfontosabbak:
Az egyszerűsítés jegyében az eddigi 9 bizottsági rendeletet 2007-től egyetlen végrehajtási rendelet váltja fel. Egységes szabályrendszer lesz érvényes a strukturális és a kohéziós alapokra (tájékoztatási követelmények, könyvvizsgálás, euró használata stb.).
Az operatív programok többségénél közösségi helyett nemzeti szinten rögzítik majd a jogosultság szabályait. Jelenleg két különböző jogosultsági szabály létezik: egy, a közösség büdzséből társfinanszírozott projektek, egy pedig a kizárólag nemzeti forrásból finanszírozott projektek esetében. A lépés az egyszerűsítést és a decentralizációt egyaránt szolgálja.
Az arányosság elvét is erősítik különösen a könyvvizsgálat, az auditálás terén. Bizonyos operatív programok esetében, ahol a közkiadások teljes összege nem éri el a 750 millió eurót és a közösségi társfinanszírozási ráta a teljes közkiadás 40 százaléka alatt marad, bizonyos pénzügyi ellenőrzéseket a nemzeti hatóságok hajthatnak majd végre a nemzeti szabályok alapján.
Ugyancsak a pénzügyi ellenőrzés szigorításának irányába mutat az a rendelkezés, miszerint a jövőben a Bizottság ezentúl semmilyen kiadást nem fog visszatéríteni mielőtt egy független testület nem biztosítja arról, hogy a tagállamok által létrehozott működtetési és ellenőrzési rendszerek szabályszerűen és megfelelően működnek.
Először vezetik majd be a kiadások kötelező "pántlikázásának" (earmarking) eljárását, aminek eredményeképpen a Bizottságnak először lesz pontos rálátása arra, hogy az alapok hogyan oszlanak meg az egyes politikai területek között. A régi 15 EU-tagállamnak például előírták, hogy a strukturális alap első célterületénél a támogatások 60, a második célterületnél pedig a 75 százalékát az úgynevezett lisszaboni - növekedési és munkahelyteremtési - célokra fordítsák. Bár a tíz új tagállammal szemben nem támasztottak ilyen követelményt, Hübner biztos szerint az ő esetükben is látványosan növekszik a lisszaboni célokra, így például az innováció javítására fordított pénzek aránya.
Először lesz kötelező mindenkinek kizárólag elektronikus úton eljuttatnia a dokumentumokat Brüsszelbe. Hübner emlékeztetett rá, hogy 2007-től az uniós büdzsé 48 százalékát elektronikus úton bonyolítják majd.
A nagyobb átláthatóság érdekében a tagállamoknak egy listán közzé kell majd tenniük a közösségi támogatások kedvezményezettjeinek nevét, illetve a támogatások összegét.
Először lesz támogatható a lakás- és házfelújítás, ami elsősorban az új tagállamok panelházait érinti majd.
