A Magyarországon működő vállalatok 89 százaléka mikrovállalkozás, 4,2 százalék kisvállalkozás, így a hazai gazdaság szempontjából kiemelt figyelmet érdemel, hogy ezek a cégek mennyire képesek továbbfejlődni - közölte Mészáros György, a Magyar Lízingszövetség elnöke. Elmondása szerint a magyar kkv-k gazdasághoz hozzáadott értéke elmarad a fejlett országokban mértekhez, ami elszomorító adat, ha azt nézzük, hogy ők foglalkoztatják a lakosság 70 százalékát.

A hazai kisvállalatok ráadásul nem hitelképesek, a statisztikák szerint mintegy nyolcvan százalékuk gazdálkodik hitel nélkül. Az arány főleg akkor elkeserítő, ha azt nézzük, hogy a fejlett országokban a kiscégek mindössze 15-20 százaléka küzd ezzel a problémával. Mészáros György szerint a "torzulás" főleg a mikrovállalkozások miatt alakult ki, akik jellemzően tőkehiánnyal küzdenek. Ezek után nem meglepő, hogy a vállalati hitelek GDP-hez viszonyított 26 százalékos aránya is jóval elmarad az EU15-ök 44,7 százalékos statisztikájától.

Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy lízinggel is be lehessen szerezni a szükséges eszközt, mivel így jóval többen jutnának hozzá a várva várt géphez - emelte ki a szakember. Legalább ilyen fontos, hogy javuljon a magyarországi pénzügyi kultúra, tudatosabbak legyenek az ügyfelek, hiszen a felkészültebb cégeknek köszönhetően csökken a pénzügyi kockázat, így alacsonyabbak lehetnek az árak és nem utolsósorban nő az ügyfelek elégedettsége. A tudatosabb hozzáállást a Magyar Lízingszövetség is igyekszik terjeszteni, aminek érdekében road show-t indítanak, ahol az érdeklődők mindent megtudhatnak a lízingelés lehetőségeiről, előnyeiről és hátrányairól is.

Miért lízing?

Óvatos becslések szerint is több ezer, jellemzően kezdő, vagy kisméretű vállalkozást hoz versenyhátrányba a jogalkotó, mivel évek óta nem teszi lehetővé a kis- és középvállalkozások uniós társfinanszírozásánál a lízing alkalmazását - jelentett ki Lévai Gábor, a Lízingszövetség főtitkára. Márpedig az EU egy lízingbarát környezetet alakított ki, így nem csoda, hogy az új gépbeszerzések harminc százalékát lízingelik az uniós cégek. Nem így Magyarországon, ahol továbbra is inkább hitellel dolgoznak a cégek.

Hogy a helyzet változzon, a Szövetség már két éve szeretné elérni, hogy az uniós pályázatoknál megfelelő kondíciók mellett legyen elérhető a lízing. A hitellel szembeni előny ugyanis könnyen megfogható: a lízingnél maga az eszköz az ügylet fedezete, ami rendszerint kitermeli a saját díját. További előny, hogy a lízing társfinanszírozásnál az eszköz tulajdonosa a futamidő végéig a lízingcég marad, így az nem idegeníthető el, szemben a hitelre, vagy készpénzre vásárolt eszközökkel. A támogatási szerződésben pedig az is kiköthető, hogy ha meghiúsul a lízingszerződés, a lízingcég először a támogatást folyósítóval számol el, és csak utána az ügyféllel.

Ezen kívül nincs szükség közjegyzői díjra, így már az indulásnál mintegy százezer forintot spórolhatnak a cégek. Ez országos szinten is jelentős kedvezmény, hiszen az elmúlt két évben mintegy egymilliárd forintot fizettek a pályázatokon nyertes cégek a közjegyzőknek. Mivel egy adminisztrációs folyamat kimarad, ezért az egész rendszer felgyorsul, ráadásul, mivel maga a lízingelt eszköz a fedezet, nincs szükség külön biztosítékra sem - sorolta az előnyöket Lévai Gábor.

Minden második elutasított nyerne

Gondok vannak a szabályozással is, hiszen a kezdeti időszakban egy fordítási hiba gátolta a lízing terjedését, majd a nem életszerű jogalkotás - közölte Lévai Gábor. Példaként említette, hogy maximum két évre köthető az ilyen jellegű szerződés, ami véleménye szerint nem életszerű, hiszen az eszközök hasznos élettartama általában öt év.

Ugyancsak gond, hogy bár a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szeptemberben megjelent rendelete ugyan egyenrangúvá tette a hitelt és a lízinget, ám egy "fatális hiba" is bekerült, aminek köszönhetően az a gyakorlatban használhatatlan. A probléma, hogy csak forint alapú hitelekre lehet igénybe venni, maximált kamat mellett, amely alatta van a jelenlegi refinanszírozási szintnek.

Márpedig a kicsiknek szükségük van a támogatásra, hiszen az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében eddig összesen mintegy 6 ezer 500 vállalkozást ítéltek támogathatónak, akik közül 4187-el kötöttek támogatási szerződést, ami az összes kis- és középvállalkozás kevesebb mint egy százaléka. Minden tízedik pályázót hitelképesség hiányában utasítanak el, márpedig a lízinggel minden második elutasított cég hozzájuthatna a kért eszközhöz - állítja a Lízingszövetség.