A KIOP hazánk EU csatlakozásának évében indult, a Nemzeti Fejlesztési Terv öt Operatív Programjának egyikeként felelős volt hazánk környezetvédelmi, energetikai és infrastruktúra fejlesztéseiért. A program célja a környezetvédelem és a környezetbarát közlekedési infrastruktúra erősítése volt. Fő fejlesztési területet jelentett a vízminőség javítása, az állati, építési-bontási és egészségügyi hulladék kezelése, környezeti kármentesítés, természetvédelem, a levegőszennyezés és zajterhelés csökkentése és az árvízvédelem.
Bár a szerződések nagy részét lekötötték és a kifizetésekkel is egész jól állnak, még számos teendő van, amíg sikerül teljesen lezárni a KIOP-ot - hangoztatta egy, a témában tartott konferencián Grónay Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezető-helyettese. Az előírások szerint ugyanis december 31-ig kell megvalósítani a kifizetéseket - az állami támogatások esetén a határidő 2009.04.30 -, míg a záródokumentumokat 2010. március végéig várják a hatóságok.
Ez idáig a pénzek 82-87 százaléka jutott el a projektgazdákhoz, ráadásul a forráskeretnél magasabb összeget sikerült lekötni - emelte ki a főosztályvezető-helyettes. Az év végéig még 37 millió eurót kell még kifizetni, elmondása szerint többek közt a környezetbarát közlekedési infrastruktúra, és az állati hulladék területén vannak lemaradások, míg a természet és árvízvédelmi beruházásoknál már majdnem száz százalékos a kifizetési ráta.
A KIOP keretében 52 környezetvédelmi célú projekt kapott támogatást, amelyek az egész országot lefedik - jelentette ki Boros Norbert, a KvVM FI főosztályvezetője. Előadásában ő is megerősítette, hogy a kifizetések terén jól áll a program, és bár néha szigorúnak tűnik a hatóság, mert túl sok dokumentációt kér be, erre szükség van: hiszen az EU minden anyagot részletesen ellenőriz. Ennek megfelelően a kedvezményezettek "állandó ellenőrzésekre számíthatnak" Boros Norbert szerint.
Gondok az indikátorok használatával
Bár az indikátoroknak kulcsszerep jut az ilyen jellegű projektek elszámolásánál, állandó problémát okozott a nem megfelelő használatuk - állította Grónay Andrea. Elmondása szerint előfordult, hogy nem megfelelően meghatározott kiindulási érték, vagy tervezési hiányosságok miatt rosszul állapították meg az indikátorokat. "Szerencsére az Európai Bizottság egyelőre elnéző, ez egy jó lecke volt a KEOP előtt" - tette hozzá a főosztályvezető-helyettes.
Ugyancsak gondot okoz, hogy Grónay Andrea állítása szerint "vannak indikátorok, amelyek fölöslegesek, nem az a célt szolgálják, mint maga az Operatív Program", amivel egyetértett Pető Bálint az Ernst & Young szakértője. Szerinte az indikátoroknak nagyobb figyelmet kellene szentelni a nyomon követés során, de szigorítana is: ha bizonyos feltételeknek nem felel meg a pályázó, akkor ne lehessen támogatni az adott tendert. Pető Bálint előadásában kitért arra a problémára is, hogy a biztos nyerés érdekében sokan túlvállalták magukat, nem nézték, hogy valóban teljesíthető célokat adnak-e be.
Problémák a közbeszerzéseknél is
A közbeszerzési dokumentumoknak igen nagy szerepe volt a KIOP pályázatainál, mégis elmondható, hogy az 55 vizsgált közül, csak 9 felelt meg maradéktalanul minden elvárásnak - jelentette ki Dr. Diószegi Ágnes, a KSZI-Consult Kft. igazgatója. Elmondása szerint 32 tendernél javasoltak apróbb kiegészítéseket, 7-et átdolgozásra küldtek, míg ugyancsak 7-et teljesen át kellett gyúrni. A tapasztalatok szerint jó közbeszerzési dokumentumok többek közt akkor készültek, ha kötelező volt részletes kiviteli tervet készíteni - tette hozzá Diószegi Ágnes.
Rendezetlen volt a dokumentáció, nem lehetett tudni, hogy mi volt az utolsó változtatás, nem volt megfelelő a visszajelzés, de gyakran a létfontosságú anyagok is hiányoztak - sorolta a problémákat az igazgató. Előfordult, hogy rossz formai nyomtatványt használtak az érintettek, nem mellékelték a közreműködő szervezet ajánlásait, nem a megfelelő fogalmakat használták, de megesett az is, hogy a különböző dokumentumokban nem egyeztek a műszaki tartalmak. (Szeptemberben elindultak a Környezet és Energia Operatív Program pályázatai, melyekkel hazánk energiagazdálkodásán javítana a kormány.)
Előre kell tervezni
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a siker egyik, ha nem a legfontosabb eleme, hogy a vállaltok elegendő figyelmet fordítsanak az előkészítésre - közölte Reiniger Róbert, a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. környezetvédelmi tanácsadással foglalkozó igazgatója. Elmondása szerint a külső szakértők bevonása akár 5-8 százalékkal is növelheti a költségeket, ám megéri befektetni, mert a pályázati periódus végén "ennél jóval magasabb összegből lehet sokkal szerényebb eredményeket elérni".
Ugyanígy számít, hogy ne spóroljanak a cégek a mérnök kiválasztásánál: a jól megfizetett szakember ugyanis kevésbé hajlandó zsebbe dolgozni, kihagyni valamit a projektből, ami miatt az az utóellenőrzések során akár meg is bukhat.
Legalább ennyire fontos, hogy a szerződésekbe minden módosítást átvezessenek, ne később derüljön ki, hogy egy beruházás egy részének nincs fedezete - emelte ki Reiniger Róbert. Éppen ezért a sikerhez a projekt valamennyi dokumentációjának, így többek közt a megvalósíthatósági tanulmánynak, költség-haszon elemzésnek, tervdokumentációknak "precíznek és alaposnak" kell lennie. (A KEOP-ban 160 milliárd forint van árvízvédelemre. Ez és a tavalyi árvíz tapasztalatai miatt szükséges törvényt módosítani.)
