Erdei Tamás, az MTI-nek adott interjúban távozásával kapcsolatban elmondta, hogy a tulajdonossal együtt úgy ítélték meg, hogy a szükséges stabilizációs lépéseket közösen megtették, az anyabank a tőkeemeléssel kifejezte hosszú távú elkötelezettségét, s a válság miatt - ahogy minden banknál - indokolt egy új stratégiai irány megfogalmazása. Hozzátette: "úgy ítéltem meg, hogy ez a megfelelő idő, hiszen egy fejezet lezárult, most újból el kell kezdeni az építkezést, ez pedig jobb, ha már egy új vezetés feladata".
Erdei Tamás elmondta, hogy sikerként élte meg az MKB Bank vezetőjeként eltöltött közel két évtizedet. Az, hogy veszteséget kellett tavaly, s kell majd az idén is jelentenünk, nagyon sok külső körülménynek a következménye. A bank helyzete pedig stabilizálódott, megképezte a válságból adódó nagyobb kockázatok, a végtörlesztés, s egyéb kormányzati intézkedések miatt szükségessé vált céltartalékokat.
Több bank is veszteséges lehet 2011-ben
A távozó elnök-vezérigazgató hozzátette: az MKB korábban kezdte meg a tisztulási folyamatot, mint a versenytársai; 2011-ben az előzetes adatok szerint már nem csak az MKB fog veszteséget kimutatni. "Valószínűsíthető, hogy a veszteségek terén más bankok 2011-es teljesítményükkel megelőzik az MKB-t. A távozó elnök-vezérigazgató úgy véli, hogy az MKB nem is olyan sokára ott lesz az élmezőnyben, mégpedig nemcsak a nagysága, hanem a profittermelő képessége alapján is, melyhez persze a piac pozitív irányú elmozdulására is szükség van, de 2013-től a kilátások remélhetőleg javulnak.
A 2008 szeptemberi sokkról szólva Erdei Tamás elmondta: soha nem gondolta, hogy ilyen mértékű pénzügyi válság következhet be, hogy a bankok olyannyira nem bíznak majd egymásban, hogy ezzel egymás hitelezését is ellehetetlenítik. A végtörlesztéssel kapcsolatban Erdei Tamás elmondta: a kormányzat szándéka volt, hogy amilyen gyorsan lehet, csökkentse a devizahitel-állományt, mert emiatt óriási az ország kitettsége. Ehhez a végtörlesztés bevezetése jó eszköz volt, mert sokan - az adósok átlagosan mintegy 20, az MKB esetében több mint 30 százaléka - visszafizették devizaalapú hiteleiket. Ha azonban azt tekintjük, hogy mekkora veszteséget okozott ez az intézkedés a krízis miatt egyébként sem túl jó helyzetben lévő bankrendszernek, akkor nagyon veszélyes lépésnek tekinthető - emelte ki a szakember. A veszteség miatt csökken ugyanis a bankok tőkéje, ami a hitelezési aktivitás mérséklődéséhez vezet. Ráadásul a megmaradó portfólió minősége relatíve romlik. Ennek a veszteségnek középtávon be kell majd árazódnia a banki termékek árába, amit az összes ügyfélnek el kell majd szenvednie - mutatott rá.
Nem bankválság, nem likviditási válság, hanem bizalmi válság van
Erdei Tamás szerint a hitelezés bővítésének kulcskérdése a bizalom, nem bankválság, nem hitelezési és nem likviditási válság van, hanem bizalmi deficit. Magyarországon kevés vállalkozó látja optimistán a jövőt, a kelleténél változékonyabb a környezet, ebből adódóan nincs is komoly hiteligény. A vállalkozók félnek közép- vagy hosszú távú beruházásokba kezdeni, mert bizonytalan a piac, bizonytalan a szabályozási keretrendszer, ezért mindenki jelentősen visszafogja aktivitását. A bizalom visszaszerzéséhez stabil, átgondolt, hosszú távú gazdasági, monetáris és fiskális politikára van szükség.
A nemzetközi bizalmat is vissza kell szerezni, mert amíg nem épül vissza, Magyarország a refinanszírozás szempontjából nagyon sérülékeny, gyenge az árfolyam, magas kamatot kell fizetni az állampapírok után. Hansúlyozta, hogy hiába rendkívül olcsó Magyarország a környező országokhoz képest, a befektetők nem jönnek, nélkülük pedig nehéz gazdasági növekedést elérni, munkahelyeket teremteni. (Simor András jegybankelnök szerint is a bizalom visszaszerzése a kulcskérdés.)
Megnőhet az állami szerepvállalás a bankrendszerben
Erdei Tamás szerint az európai bankrendszer át fog alakulni, mert a szigorú európai szabályozás miatt várhatóan jelentősen csökken a kereskedelmi bankok profittermelő képessége. Megnövekszik ugyanakkor a tőkeigény, aminek teljesítését az alacsony profitabilitás nehezíti. Ennek következtében az állami szektor lényegesen nagyobb tulajdonosi szerepet vállal majd az egyes bankrendszerekben. A globális szereplők közül sokan végiggondolják majd, hogy megvan-e a tőkeerejük, tudásuk ahhoz, hogy ezeket a "birodalmakat" fenntartsák. A magyar piacon emellett túl sok szereplő van: míg például Belgiumban, Hollandiában két-három nagy játékos, a magyar piacon nyolc-kilenc nagy univerzális bank működik - mutatott rá.
A távozó bankvezér az MKB esetleges értékesítésére vonatkozó kérdésre elmondta: az anyabank állami támogatásban részesült, amit el kell fogadnia Brüsszelnek, erről három éve folynak a tárgyalások. Az eddig lezárult esetekben az érintett bankoktól általában megkövetelte az Európai Unió, hogy az állami segítségért cserébe fogják vissza az aktivitásukat, adjanak el leánycégeket, vonuljanak ki bizonyos piacokról annak érdekében, hogy a támogatást meghatározott időn belül vissza tudják fizetni. Hogy milyen megállapodás születik Brüsszel és a BayernLB között, egyelőre nem tudni. A tulajdonosnak az eredménytől függetlenül az az érdeke, hogy egészségesen tartsa az MKB-t, megadja a szükséges finanszírozást, bár "a tőke most olyan kincs, amelyet mindenki kiskanállal mér".
Nincs realitása annak, hogy az állam tulajdonrészt szerez az MKB-ban
Arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a magyar állam tulajdont szerez az MKB-ban, úgy vélekedett, ennek nincs realitása, mert az állam nincs abban a helyzetben, hogy nagyon komoly befektetéseket hajtson végre. Bankot venni ma ugyan viszonylag olcsó, de működtetni, finanszírozni is kell. Az MNB azon javaslatát, amely lehetővé tenné a jelzáloglevelek kibocsátását a kereskedelmi bankok számára is, Erdei Tamás támogatja. Kifejtette, ebben nagyon megosztott a piac, hiszen akiknek van erre a célra specializált jelzálog-hitelintézetük, nem érdekük, hogy univerzális kibocsátási lehetőség legyen. Előbb vagy utóbb ezt a szabályt be kell vezetni, mert elképzelhetetlen közép- és hosszú távú hitelezést végezni hasonló lejáratú források bevonása nélkül, erre pedig a jelzáloglevél a legjobb intézmény. Hogy erre ez-e a legjobb időpont, azzal lehet vitatkozni, de fel kell készülni rá, mert előbb utóbb feléled a jelzálog-finanszírozás.
