Mert hát a múlt héten kimondatott: a kormány abba a leendő épületegyüttesbe költözik, amelyiknek helyéül a Nyugati Pályaudvar mögötti - részben TriGránit tulajdonú - területet jelülték ki, azt a barna zónát, amelyet a WestEndbet is megvalósító Demján Sándor teljesen át akart és akar alakítani.
A kérdés már csak az, hogy Demján Sándor - aki 6 évvel ezelőtt személyesen mutatta be az éppen elkészült WestEndben annak folytatását a valóban végig lefedett pályaudvarral, fákkal, szökőkutakkal, műtermészettel és persze orrvérzésig kereskedelemmel, s a telekszomszéd Fővárosi Állatkert falánál meghúzott projekthatárral - most mit kezd a majomházzal? Azzal a fontos építménnyel, amelyiknek szerencsés esetben a környezetvédelmi tárca lesz a falszomszédja, kevésbé szerencsés esetben az oktatás minisztériuma, amelyik óránként küld majd át egy-két tanfelügyelőt, hogy segítsen megnevelni az állandóan zajongó, ugráló, banánt zabáló osztályt. Nagyon régen, akkor, amikor még a Blaha Lujza téren állt a Népszabadság székháza benne 120-150 pökhendi, minden és mindenki felett álló újságíróval, járt az a - mondjuk így - tréfás találós kérdés: ha beeresztenének egy oroszlánt, hány nap múlva tűnik fel a főszerkesztőnek, hogy valaki eszi az újságíróit? Meglehet, a Fidesz le fogja porolni ezt az általa egyre jobban szeretett időkből származó viccet, s csavar rajta egy keveset: ha az állatkertből átsétál egy oroszlán a kormányt zabálni, Gyurcsánynak mikor tűnik fel, hogy szinte már nincs kivel kormányoznia?
Ezért ügyesebbek Szlovákiában a népek, ott már a hatalomba jutás előtt kicsinálják egymást a politikai ellenfelek. És nekünk, itt, magyaroknak fel sem tűnik a lényeg. Pedig a Dunaszerdahelyen dolgozó, a helyhatósági választásokra készülő politikus tanárember - kollégájával egyetemben - betért egy kávéra valahová, ahol egészen véletlen néhány apró többletkellék is akadt a színvonalas szolgáltatáshoz, a vendég komfortérzete jobbításához. Az egyik ilyen kellék nem volt más, mint a helyi kurva néni - lehet, hogy egykoron a tanár bácsi zabolázatlan diákja -, a másik kellék pedig egy, például kávéfőző készüléknek álcázott videokamera volt, kávéfőző kisasszonynak álcázott operatőrrel. Teljesen véletlenül, szinte megmagyarázhatatlan körülmények között a múlt héten bejárta a szlovák - és persze a magyar - nyilvánosságot egy kedves kis portréfilm a kurva néniről, aki dunaszerdahelyi magányában tanáremberekkel ütötte el az időt, s azok a fránya pedagógusok hagyták őt vacogni anyaszült meztelenül, pedig egyikük sem tanít anatómiát a suliban. Mi az ami nem tűnik fel nekünk itt, Magyarországon? Nem, nem a kurva néni magányosságára gondolunk, hanem arra, hogy nyomban két tanárembernek is futja kurva nénis kocsmázásra odaát, Dunaszerdahelyen. Talán a 2002-es Medgyessy kormányzat miatt van ez így, mert ha már egyszer elkezdtek osztogatni a leköszönt Fidesz-kormányzat legnagyobb megelégedésére, akkor már mindegy lett volna, hogy mennyivel viszik padlóra az államháztartást, az 50 százalékos helyett nyugodtan lehetett volna 100 százalékos a bérfejlesztés. S bizony akkor egyetlen férfiember sem szepegett volna a magyar középiskolai tantestületekben azért, mert az alacsony béreik miatt a magyarországi kurva nénik magányán továbbra sem tudnak segíteni a jóravaló tanáremberek.
#page#
A mások zsebének tüzetes ellenőrzése és az ott található apró begyűjtése más terepeken is igaz mifelénk, nem is kell átlépni az országhatárt Dunaszerdahely közelében. Akadémikusokat például - kivált, ha egy életen át kutattak a százszámra keletkezett tanítványaik társaságában - szívesen fektet kétvállra az Amerikából gyakorta hazakiabáló doki: kitömi őket pénzzel az állam, ahelyett, hogy hagyná éhen dögleni valamennyit. Nos, a múlt héten megszületett a kompromisszum, senkit sem nyiffantanak ki csak azért, mert akadémikusok, alapkutatásokat végeznek és még pénzt is kapnak megszolgált eredményeikért, mégis kinyiffannak. Mindössze annyit kell tenniük, hogy besétálnak az Akadémia épületébe. Azaz: csak besétálnának, mert a Miniszterelnöki Hivatal a bekiabálós amerikai doki legnagyobb örömére, jégre viszi a magyar tudomány nagy öregjeit. Szó szerint. A múlt héten döntöttek ugyanis: a Kossuth Lajos Műveleti Terület helyett a Magyar Tudományos Akadémia előtti teret önkik fel vízzel, hogy látszólag gyerekek korcsolyázhassanak ott, de a valóságban nyakát törje a magyar tudomány.
A szellemi élet megtisztítása tehát téli művelet, de nincs tél. Már negyedik hete annak kéne lennie, de a november teljesen olyan volt, mint az október. Ha 1917-et írtunk volna, akkor még rendben is lenne: november 7-ét okkal nevezték a nagy októberi szocialista forradalomnak. Bizonyosan a mai idők komcsijai avatkoztak be megint a dolgok - az időjárás - menetébe, különben hogyan máshogyan sikeredett átszerkeszteni az időjárást novemberben is októberire? Az időjárásért felelős egyébként is a szocialista-szabaddemokrata kormány Miniszterelnöki Hivatala, a múlt hét óta már papírja is van róla. Az ombudsman aláírásával és pecsétjével jutott el a kormányhoz az irat, praktikusan le is mondatják a kancelláriaminisztert, az augusztus 20-án történtekért az tárcájának kell elvinni a balhét. Jó lenne, ha Szivásy miniszter összegyűjtené ezeket a botrányokat, mert az azért nem megy, hogy hónapról-hónapra külön elemeztesse a tárca és az időjárás egymásra hatását. Nem elég, hogy orkán csapott le Budapestre augusztusban, de a novembert is elfuserálta a kormány, kikeltek azok a növényi kezdemények, amelyeket tavaszra vártunk, majd még a németeknek exportáltunk a novemberi tavaszból és lett vagy húsz fok a Rajna partján, s a Havasokban sem aludni mentek a medvék, hanem kocsmázni és útközben kukás edényeket döntögetni, helyi ifjú szüzeket brummogva ijesztgetni. Bár lehet, hogy ez utóbbira más két lábon járók vállalkoztak, de ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem voltak hajlandók a helyi önkormányzat emberei.
Megnyugtató, hogy az év hónapjainak nagyipari kavarásából egy keveset átvállal az ellenzék, s úgy, mint tavaly, bizonyosan az idén is december elején a segédletével állítják fel azokat a kereszteket a főváros közterein, amelyeket a tan szerint sokkal inkább tavasszal lenne indokolt. Mégis, a maholnap keresztet állítókra az vesse az első keresztet, akinek az ekkorka - pár hónapnyi - tévedésért a szomszédba kell mennie. Egyébként pedig világos, ha a Miniszterelnöki Hivatal kommunistái az időjárás büntetendő felelősei, akkor a 2007-es húsvéti havazást is ők rendelik majd meg: a tavaszi zimankóban tehát állítsanak ők, a kommunisták keresztet, a nyájnak ugyanis teljesen mindegy. Hiszen a nyáj magától nem jön rá arra sem, hogy az, ami esik, zuhog, ömlik a nyakába, az például nem más, mint eső. De az engedelmes nyáj azonnal kinyitja az esernyőjét, ha a kormány felszólítja rá, meg arra, hogy nép, mars haza, különben tökig ázol. A nyáj, ha nem szólnak neki, hogy esik az eső, meg itt az orkán, akkor bizony nem tudja, hogy esik az eső, meg itt az orkán, még akkor sem, ha a víztől meg a széltől az orráig sem lát. Marad ott, ahol van, mert Szilvásy kancelláriaminiszter nem szólt neki, hogy amitől nem lát, az az eső meg a szélvihar, amúgy meg mars haza.
A nyáj azért nyáj, mert nem felnőtt emberek gyülekezete, de ezt nem tudja minden kancelláriaminiszter. Sebaj, Szilvásy úr, a decemberi húsvéti kereszt alatt ezt is meg lehet tanulni. Vagy mégsem? Igen nagy kár, hogy a Kossuth térre, a Miniszterelnöki Hivatal elé ezúttal keresztet sem állíthatnak, a műveleti területen ezen a télen semmilyen műveletre nem kerülhet sor. Annyira nem, hogy még a telet is kivezénylik onnan.
