Huszonhárom évesen, végzett főiskolai hallgatóként három éve dolgozom és nagyrészt ennek köszönhetően sikerült - a már szigorított konstrukcióban - 5 millió forintnyi államilag támogatott, és ezen felül 3,8 millió forintnyi piaci kamatozású hitelt felvennem az idén. A kezdőtőkét szüleim 10 év alatt összespórolt pénze tette ki, a hitel havi részleteit - 15 évig 106 ezer forintot - magam fizetem. Első lakásként vásárolt, 9,8 millió forint összértékű ingatlanomért - hiába vagyok fiatal, dolgozom, képeztem magam és nekem még a tankönyv sem volt ingyen - most 430 ezer forintnyi illetéket kell fizetnem, mert az állam a fiataloknak (35 éves korig) már csak 8 millió forintig ad 50 százalékos illetékfizetési kedvezményt használt lakás vásárlása esetén.
Persze adott a lehetőség, vegyek új ingatlant, illetékmentesen (a most készülő törvények szerint jövőre ez a lehetőség is csak 15 millió forintig lesz adott), és az új építésű lakásomhoz vegyek 2-2,5 millió forintért garázst is, mert az kötelező. Garázst, amibe a 26 éves - negyedévenként majd' 30 ezer forintnyi biztosítási díjat, súlyadót és egyéb jól kitalált adónemeket vonzó - autóm beáll. És persze fizethetem majd utána a közösköltséget is.
Vagy egy másik lehetőség: vettem volna 8 millió forint alatt használtlakást. Ám sajnos a fővárosban, ahol élek, ebből az összegből javarészt csak életveszélyes környéken kaphatnék egy földszinti garzont, ahol a szomszédok sem biztos, hogy pozitív hatással lennének a jövőmre. Harmadik lehetőségként most az illeték részletfizetésére választhatok banki kamatozású konstrukciót, melynek igénylésére illetékbélyeget kell vennem, és ekkor is maximum 1 évre kérhetem a részletfizetési lehetőséget.
Adózom a jövedelmem után, az autóm után, fizetem a magasabb kamatokat is, parkolok, eszem, iszom, és sajnos dohányzom is. Tehát fizetem a cigi, a benzin jövedéki terheit is. Mert nem csalok és - biztos bennem van a hiba -, mert nem szüleim, vagy netán későbbi feleségem hozományára számolok, hanem szeretném magam megalapozni a jövőm. De így, hogyan?
