Tegnap ismertették a Magyar Európai Üzleti Tanács (angol rövidítéssel HEBC) 10. éves jelentését a magyar gazdaságról, üzleti környezetről. Az ABB, AkzoNobel, BT, Electrabel, Electrolux, Ericsson, MOL, Nestlé, OMV, Philips, SAP, SKF és Suez Environnement alkotta tömörülés összegzésében külön megemlítik, hogy minden válalkozás, de különösen a kis- és középvállalkozások (kkv) helyzetének egyik meghatározója a lakossági vásárlóerő csökkenése, az emberek jövőbe vetett bizalmának megingása, amely a piaci kereslet visszaesését és a vásárlói szokások változását eredményezi.
A verseny fokozódik
Az emberek visszafogják kiadásaikat, megpróbálnak takarékosabban élni, amely természetesen visszahat mind a cégek növekedésére és kilátásaira, mind a gazdaság fejlődésére. Az árrések csökkennek, a verseny fokozódik. A multinacionális cégek némileg könnyebben kezelik a kihívásokat (a kkv-khoz képest), alkalmazkodnak az új helyzethez, erősítik kutatás-fejlesztésüket, új termékekkel/szolgáltatásokkal új igényt generálnak.
Nehezebb helyzetben a kkv-k vannak. Az HEBC véleménye szerint a kormányzatnak jobban kell fókuszálnia a kkv-kra, hogy megfelelő körülményeket biztosítsanak számukra, megkönnyítsék a cégalapítást, a forrásokhoz jutást, a működést. Egy egészséges kkv-szektor a gazdaság gerincét jelenti, hozzájárulva az ország versenyképességének növekedéséhez.
Tőkehiány és körbetartozás
A kkv-k helyzetét tovább nehezíti a tőkehiány, illetve a körbetartozás, amely különösen az építőiparban jelentős. A körbetartozás végiggyűrűzik a piaci folyamatokon, érinti azok minden szereplőjét, bizonytalanná és kockázatossá téve a működést. Az építőiparban a profit elérése érdekében egyre inkább tapasztalható tendencia, hogy olcsóbb anyagok és technológiák kerülnek felhasználásra. A végeredmény a minőség romlása. Így sok területen távolodunk az európai színvonaltól.
Vannak kísérletek kormányzati oldalról a körbetartozások felszámolására - mint például a fordított áfa -, jelentős előrelépés azonban nem történt. Az állami beruházások csökkenése szintén a kkv-k mozgásterének szűkülését jelenti. Bár a multinacionális cégek szigorú kiválasztási rendszer keretében alkalmazzák beszállítóikat, mégis előnyös a kkv-k számára az a korrekt, megbízható, hosszú távú és tervezhető kapcsolat, amely ennek mentén kialakul. A kkv-k szorosan kapcsolódnak a multinacionális vállalatokhoz, de az ellenkezője is igaz, a multinacionális cégeket legjobban a beszállítóik tudják egy adott országhoz kötni.
Beszállítói kör
A kkv-k működésére pozitívan hat a multinacionális vállalatok kultúrája. Beszállítóként nemcsak a szigorú követelményeknek való megfelelés készteti őket fejlődésre, de közvetett hatások is érvényesülnek. Kialakul a kkv-k üzletpolitikája, küldetése, jövőképe, céges arculata, brandje. További értéket jelent az az országkultúra, amelyet egy-egy multinacionális cég közvetít leányvállalatain keresztül.
Kevés az a kkv, amelyik kihull a multinacionális cég rostáján, de megerősödik más vonalon. Inkább az ellenkezője igaz. Az a hazai kkv, amelyik megfelel a nagyvállalatok elvárásainak, sikerrel próbálkozhat a nemzetközi piacokon. A multinacionális cégek java része tradicionális cég, az évtizedek alatt volt lehetőség, hogy kialakuljanak azok az értékek, amelyek szintén a vállalati kultúra részét képezik; mint például nyitottság, érdeklődés, elfogadás, a másik megértése, az egyén fontossága, a cél, hogy a dolgozó jól érezze magát. Azoktól a hazai vállalkozásoktól, amelyek alig 5-10 éves múltra tekintenek vissza, még nem várható el, hogy hasonló szinten tartsanak, de folyamatos tanulással ez is megvalósítható.
