A forint gyötrelmes kimúlása

Közgazdász szakírónk szerint az euró-ra történő átállás kapcsán kulcsfontosságú a forint – euró átváltási árfolyam , tehát az az árfolyam, amellyel az átállás pillanatában a magyar forintot „eladjuk” euróért. Sajnos, nagy a veszély, hogy egy újabb spekulációs hullám - kihasználva a nagyfokú külföldi eladósodást - a forint leértékelődésére spekulál. A forint jelenlegi gyengülése már jelzi ennek a reális lehetőségét. Egy ilyen spekulációs támadást már sokkal nehezebb lenne kivédeni, és bizonyára együtt járna a hazai kamatláb drámai emelésével, annak minden pusztító következményével együtt, beleértve egy új inflációs hullámot is. S ha az euróövezethez csatlakozásunk nagyon hátrányos árfolyamon történik meg, annak súlyos következményei lesznek a hazai gazdaságra.

Hamarabb hazahozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az euró-t útjára indító Maastrichti Szerződés már 1992-ben kifejezte azt az óhajt, hogy hosszabb távon az euró legyen a hivatalos pénznem az Európai Unió minden tagállamában. Ez érthető, hiszen az EU-tagállamok között jelenleg az euró a legfontosabb kohéziós erő, mint gazdasági mint pedig társadalmi tekintetben. Előbb-utóbb Anglia is kénytelen lesz feladni az angol fontot, Svédország már most aktívan latolgatja a csatlakozást. E tekintetben fontos új fejlemény, hogy az euró-zóna tagállamai már kifejezték azt a törekvésüket is, hogy saját gazdaságpolitikájukat is mind szorosabban összehangolják, adott esetben Anglia kihagyásával.

A tíz új tagállam számára az euró átvétele nem kötelező de nyilvánvaló, hogy az euró-zóna gazdasági súlyához képest szinte töredéknyi , és a külfölddel szemben súlyosan eladósodott országoknak mint gazdasági egységeknek semmi esélyük sincs egy stabilan megbízható saját fizetőeszköz fenntartására az euró és a dollár által dominált világgazdasági színtéren. Ez a megállapítás a magyar forintra is vonatkozik.

A forintnak tehát mennie kell, de a magyar gazdaság – és a magyar népjólét – szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy ez a lépés mikor és hogyan történik.

Nézzük először az időpont kérdését.

Minthogy a magyar gazdaság - a kormányzati szektor és az üzleti szféra - a külföld felé súlyosan eladósodott, és a fizetési mérlegben ijesztően növekszik a pénzpolitika részéről nem kontrollálható, külföldre irányuló fizetési kötelezettségek súlya ( profit repatriálás, EU – tagsági díj, stb. ), ezért a forint nemzetközi pozíciója erősen bizonytalan. Sokat mondó, hogy a forint 2002 évi felértékelődését az akkori viszonylag magasabb kamatláb okozta, ami pedig egy fizetőeszköz erejének vagy védelmének igen kockázatos - és kétélű – eszköze. Éppen ezért a forint további felértékelődésére számító külföldi spekulációt igen könnyű volt elhárítani - a kamatláb csökkentésével.

De mi a helyzet akkor, ha egy újabb spekulációs hullám - kihasználva a nagyfokú külföldi eladósodást - most már a forint leértékelődésére spekulálna ? A forint jelenlegi gyengülése már jelzi ennek a reális lehetőségét. Egy ilyen spekulációs támadást már sokkal nehezebb lenne kivédeni, és bizonyára együtt járna a hazai kamatláb drámai emelésével, annak minden pusztító következményével együtt, beleértve egy új inflációs hullámot is.

Tehát a magyar forint egy erősen sebezhető valuta, ezért az EU – tagságot követően jól felfogott magyar érdek lenne egy mielőbbi csatlakozás az euró-hoz, a várhatóan kötelező két évi próbaidő után.

Ehhez azonban, mint tudjuk, a jelenleginél sokkal jobban meg kell felelni a maastrichti kritériumoknak, függetlenül attól, hogy Brüsszelben ezeket a kritériumokat már eddig is meglehetősen rugalmasan kezelték az euró-zóna kialakulása kapcsán. Ám egy várhatóan rugalmas brüsszeli elbírálás ellenére is jelenleg nincs sok kilátás, hogy Magyarország záros határidőn belül lényegesen javítani tudná a kérdéses monetáris és fiskálpolitikai mutatókat. Ennek oka: a magyar közéletben még dominál a politikai okokból motivált fiskálpolitikai túlköltekezés - szöges ellentétben a maastrichti kritériumokkal. Ha például az euró-hoz való csatlakozásra még a 2006-ban esedékes parlamenti választásokkal egy időben kerülne sor, aminek a lehetőségét a rugalmas brüsszeli politika egyáltalán nem zárja ki, akkor a pártok számára gyakorlatilag már 2006-ban megszűnne az a lehetőség, hogy egymást túllicitálva igyekezzenek megnyerni a választást.

Következtetés: az euró bevezetése valószínűleg hosszabb évekre kitolódik, közben azonban – éppen az ingatag helyzet ismeretében - spekulatív támadások sorozata várható a forint ellen, ami súlyos leértékelődést okozhat. Valószínű, hogy éppen egy ilyen pénzpiaci nyomás fogja kikényszeríteni az euró bevezetését, a hazai politika elodázó kísérletei ellenére.

A második kérdés, hogy ideális körülményeket feltételezve milyen monetáris paraméterek biztosítanák a magyar gazdaság számára a maximálisan elvárható előnyöket, cserében a forint feladásáért ?

Nos, az euró-ra történő átállás kapcsán kulcsfontosságú a forint – euró átváltási árfolyam , tehát az az árfolyam, amellyel az átállás pillanatában a magyar forintot „eladjuk” euróért. Vagy - ami ugyanaz - hogy hány forintért fogunk eurót venni az átállás pillanatában? Könnyű belátni ennek az átváltási árfolyamnak az óriási fontosságát. Ha például az átállást megelőzően a forint erősnek bizonyulna, akkor annak feladásával a csere kapcsán több euróhoz jutna az ország, mint ellenkező esetben. Ha pedig több euróhoz jutnánk, ez azt jelentené, hogy az euró által képviselt összeurópai gazdagság egészéből nagyobb rész kerülne a birtokunkba, mint egy rossz átváltási árfolyam, azaz egy gyenge forint cseréje kapcsán.

Ha pedig - egy alacsony átváltási árfolyam miatt - a cserét követően az ország saját euró készlete viszonylag kicsire sikeredne, akkor ennek számos és elkerülhetetlen negatív következménye lenne. Nevezetesen: a kamatláb emelkedése, a fizetési mérleg további romlása és egy még nehezebben kezelhető költségvetési deficit. Mindez persze csökkentené az életszínvonalat. Minthogy a csatlakozással az önálló magyar monetáris politika megszűnik, ezért a továbbiakban a fiskálpoltikának kell vállalnia a gazdasági hozzáidomulás minden terhét. Ez a gyakorlatban az un. szociális jóléti állam teljes felszámolását is jelentheti. További szempont, hogy a forint elértéktelenedése az ország összértékeinek a devalválását is jelenti. És ebbe bele kell érteni nem csak a termőföldeket és az egyéb ingatlanokat, hanem a szellemi értékeket és a munkaerő értékét is, azaz a munkabéreket.

Sajnos, a hazai gazdaságban döntő szerepet játszó tényezők a gyenge forint irányába sodorják a forintot. Ugyanígy hat a külföldi eladósodás, ezért egy igazi csodára lenne szükség ahhoz, hogy végül is egy erős forinttal a kézben lépjünk be az euró- zónába.

Valószínű, hogy az országban működő nagyvállalatok már ma is döntően euró-ban tartják követeléseiket, hogy elkerüljék a majdani átállásból eredő forint veszteségeket.

Végül az átállás megtárgyalandó feltételei között nem lebecsülendő szerepet játszik, hogy az ország mekkora haladékot fog kapni ( kiharcolni ), hogy teljes mértékben felzárkózzék a maastrichti követelményekhez. Az ugyanis már most nyilvánvaló, hogy néhány kritériumot illetően, például a költségvetési deficit ügyében, komoly halasztást kell kérni. Egy erőltetett és gyorsított felzárkózás csak újabb terheket jelentene a magyar lakosság, a magyar adófizetők számára.

Dr. Plenter János

Véleményvezér

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten 

Kitoloncolják őket, ha mégis jönnének.
Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre

Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre 

Szijjártó Péter szerint szabad a szerelem Magyarországon.
Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda

Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda 

Pokorni Zoltán annak idején kéz levágást ígért azoknak, akik lopnak.
Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással

Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással 

Orosz-magyar közös titkosszolgálati akció?
A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat

A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat 

Gyanús körülmények a kárpátaljai templom felgyújtási kísérlete körül.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo