Kultúra nélkül nincs stratégia
Itt jön be a képbe egy szó, amit ritkán használunk gazdasági kontextusban: kultúra. Pénzügyi kultúra, stratégiai kultúra, döntési kultúra. A Polgári Szemle adatai szerint azok a cégek, amelyek jobban kezelik a pénzüket, nemcsak túlélnek, hanem előrelátóak is. És nemcsak kérnek, hanem használni is tudják a támogatást.
A COVID-válság ezt megmutatta: a bajban sok kkv jobban figyelt a pénzre, és ezzel együtt elkezdett stratégiát is használni. Az MDPI kutatása szerint a stratégiai tervezési index 2 év alatt 3,08-ról 3,62-re nőtt (egy 6 fokozatú skálán). Na ez még nem forradalom – de tendencia.
A nem tervező vállalkozás nemcsak magát veszélyezteti – hanem a gazdaság egészét
A magyar kkv-k a GDP közel felét adják, és a munkahelyek 70 százalékát. Ha ők nem látnak előre, az egész gazdaság vakon vezet. Márpedig jelenleg a legtöbbjük nem tervez – mert senki nem tanította meg őket rá, és nincs idejük, pénzük vagy ösztönzőjük, hogy megtegyék.
Ideje felismerni: a stratégia nem luxus. Hanem túlélési eszköz
Egy prémium szegmensben dolgozó üzleti tanácsadó egyszer úgy fogalmazott:
„Ahol nincs stratégia, ott nincs értékesítés – csak árverseny.”
A magyar kkv-szektor akkor tud kitörni, ha nemcsak pénzt adunk neki – hanem kapacitást is a gondolkodásra. Mert nem az a kérdés, hogy van-e jövőjük. Hanem az, hogy kinek lesz terve hozzá.
