A kkv-knak versenyhátrányt hozhat a járulékcsökkentés

Kedvezőnek tartják az adószakértők a munkaadói járulék csökkentését, ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a kis cégeknél a tehercsökkentés nem ellensúlyozza a minimálbér emeléséből fakadó többletterheket, akik ezért versenyhátrányba kerülnek.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A kormány kedden megállapodott a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek, 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Ugyanezen a napon fogadta el a parlament a második 2017-es adócsomagot, ám a minimálbér tárgyalások miatt egy harmadik csomag is a képviselők elé kerül. A járulék és társasági adó csökkentésről (egységesen 9 százalékra) szóló csomagot csütörtökön terjesztik a parlament elé.

Kép:Fotolia

 

A múlt héten a munkaadók még visszautasították a kormány javaslatát mivel a társasági adó csökkentését nem találták megfelelő kompenzációnak a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséért. A munkáltatók álláspontja érthető, hiszen a társasági adó csökkentése elsősorban a nagyvállalkozásoknak kedvez, hiszen az 500 millió forintos adóalap felett az adó mértéke 19 százalék, így esetükben a mérséklés jelentős. A kisebb vállalatoknak azonban, amelyek eddig 10 százalékkal adóztak, az 1 százalékpontos csökkentés nem jelent érzékelhető tehermérséklést, számukra a piaci hatások változása ennél dominánsabb az eredményre.

Kevés a hatása a járulékcsökkentésnek

Hegedüs Sándor, az RSM Hungary Zrt. adóüzletág vezetője pozitívumként értékelte, hogy a kormányzat a munkaadók érvelését meghallgatva 5 százalékponttal csökkenti a szociális hozzájárulási adót 2017-ben a múlt héten javasolt 4 százalékpont helyett. Hozzátette ugyanakkor, hogy a minimálbér-emeléssel több mint 10,5 százalékkal, a garantált bérminimum esetében pedig több mint 20 százalékkal fognak növekedni a munkáltatók személyi jellegű ráfordításai, ami nagymértékben befolyásolja a vállalkozások jövedelmezőségét. Ezzel szemben a társasági adó (tao) 1 százalékpontos csökkentése a kis- és közepes vállalkozásoknál - 10-ről 9 százalékra 500 millió forint alatti adóalapnál - nem fog igazi hatást kiváltani.

Legalább 8,8 százalékos átlagos béremelkedés szükséges, hogy az 5 százalékpontos járulékcsökkentéssel ne járjon rosszul a költségvetés
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a szociális hozzájárulási adó és a tao csökkentése a jelenleg 16 százalékos kiva kisvállalati adónem versenyképességét csökkentheti, így kérdésként merül fel ennek esetleges módosítása is. (A kata és a kiva is alakul jövőre - ld. keretes írásunkat.) A szakember szerint legalább 8,8 százalékos átlagos béremelkedés szükséges jövőre ahhoz, hogy az 5 százalékpontos járulékcsökkentéssel ne járjon rosszul a költségvetés. Azt is megjegyezte, hogy a kormány nagy szerepet vállal a bérfelzárkóztatásban, ugyanakkor a környező országok bérszínvonalához, munkaerőpiaci helyzetéhez mérve ez bizonyos mértékig kényszer, de mindenképpen pozitív irány. „A közép-európai adóversenyben még a hosszú távú adócsökkentési terv megvalósulásával is hátrányban maradunk. A most 48,25 százalékos adóék, amely kiemelkedően magas mind a régióban, mind Európában, 2022-re 41,4 százalékra fog csökkenni, de a környező országokhoz képest még mindig magas lesz, a lengyelek, csehek, szlovákok továbbra is versenyképesebbek lesznek – mondta a szakember.
Még jobban megéri majd a kata és a kiva
Komoly könnyítéseket vezetnek be jövő január elsejétől a kisvállalkozások tételes adózásában és a kisvállalatok adójában. A módosítások hatására még többen vehetik majd igénybe ezeket az adónemeket.
Az építőiparban gond lehet, versenyhátrányba kerülhetnek a magyar kkv-k

Szmicsek Sándor, a Mazars könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég adópartnere kedvezőnek tartja ugyan a jövő évi 5 százalékpontos, illetve a 2018-as 2 százalékpontos járulékcsökkentést, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a kis cégeknél a tehercsökkentés nem ellensúlyozza a minimálbér emeléséből fakadó többletterheket. Magyarországon nagyon magasak a bérre rakódó munkaadói terhek, ami jelentős versenyhátrányt okoz a környező országokhoz képest. A járulékok csökkentése javítja a versenyképességet, főként a nagyobb cégek esetében - mondta a szakértő.

Az adóék a környező országokhoz képest még mindig magas lesz
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az intézkedések hátrányosak lehetnek azoknál a kis- és középvállalkozásoknál (kkv), amelyek jellemzően minimálbért, illetve garantált bérminimumot fizetnek dolgozóiknak. Ezeket ugyanis nem kompenzálja a munkaadói járulékok 5, illetve 2 százalékpontos csökkentése, mert ennél nagyobb mértékben nő mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum. Ezek a kkv-k versenyhátrányba kerülnek, illetve áremelésre kényszerülnek.

„Lesznek olyan ágazatok, például az építőipar, ahol jelentős problémákat is okozhatnak a változások” – mondta a szakértő, aki szerint a társasági adó jövő évi csökkentése szintén a nagy nyereséggel működő vállalatoknak kedvez. Az intézkedés ráadásul a szakképzett munkaerő hiányát nem fogja igazán enyhíteni; képzett dolgozókat többnyire nem minimálbéren, illetve garantált bérminimumon fizetnek.

Lesznek olyan ágazatok, ahol jelentős problémákat is okozhatnak a változások
Pankucsi Zoltán, a Deloitte Zrt. adó- és jogi tanácsadási igazgatója szerint a gazdaság számára jó hír, hogy gyorsan megszületett a megállapodás a bérekről és az adócsökkentésekről. A döntés alapján egyértelmű, hogy mind a munkaadók, mind a kormányzat tenni kívánnak a munkaerő-elvándorlás ellen, és abban érdekeltek, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű munkavállaló álljon rendelkezésre a hazai termelő és szolgáltató szférában. A kormány jelentős és érezhető segítséget nyújt a munkaadók számára a vállalt béremelés végrehajtásához a társasági adó és az élőmunka közterheinek csökkentésével.
Brutálisan nőhetnek a bérek jövőre
  • Jövőre a járulékcsökkentési és béremelési megegyezés megvalósulásával a bruttó bérek éves átlagos növekedése akár kétszámjegyű is lehet. A KSH kedden kiadott szeptemberi bérstatisztikai adatait kommentálva Oszlay András, a Takarékbank elemzője azt is megjegyezte, hogy az éves átlagos infláció 2 százalékra emelkedhet. Az idén is legalább 7 százalékot elérő reálbér-növekedési ütem várható, ezzel a háztartások fogyasztásának bővülése továbbra is meghatározóan járul hozzá a gazdasági növekedéshez - tette hozzá.
  • Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az egyre jelentősebb munkaerőhiány javítja a munkavállalók alkupozícióját, így további dinamikus béremelkedésre lehet számítani. Az első kilenchavi 6,1 százalék után a bruttó bérek átlagos növekedése az év végére elérheti a 6,4 százalékot. Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkaerő iránti kereslet éves összevetésben bővül, de az utóbbi három hónapban enyhe lecsúszás figyelhető meg, azaz havi alapon némileg mérséklődik a foglalkoztatás.
  • Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is azt állapította meg, hogy a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése is abba az irányba mutat, hogy jövőre még tovább gyorsulhat az idei év végén látott béremelkedési tempó, miközben munkaerőpiac még feszesebbé válhat, az átlagos munkanélküliségi ráta 5 százalék alá csökkenhet 2017-ben.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo