„Magyarországon a kis- és középvállalkozások jelentőségét jól mutatja, hogy a vállalati foglalkoztatás 71 és a hozzáadott érték 47 százalékát adják a szektor képviselői” – hangzott el Mata Erikától. „Export tekintetében azonban egyelőre csak 20% a hazai kkv-k részesedése, és azon belül is jelentős a koncentráció: 100 cégből összesen 6 szállít külpiacra” – fűzte hozzá Szabó István. Az exportban rejlő potenciál ellenére, sokan mégsem lépnek ezen a területen.
Sok kkv várja, hogy kívülről megtalálják őket, pedig tudatosan felépített stratégiával és kezdeményezéssel komoly eredményeket lehet elérni.A kerekasztal-beszélgetést ifj. Almási Sándor nyitotta meg az Almási Kft.-től, aki néhány évvel ezelőtt csatlakozott a családi tulajdonban lévő vállalkozás vezetéséhez. A fém-alkatrészek gyártásával foglalkozó, mezőkövesdi vállalkozást id. Almási Sándor alapított, történetük pedig a kilencvenes évek elejére nyúlik vissza. Az elmúlt évtizedek fejlődése kiválóan példázzák a magyar tulajdonban lévő kis- és középvállalkozások növekedési pályáját: a kezdetben még a családi házban működő vállalkozásból mára egy több ezer négyzetméteres, európai színvonalú, magas technológiai fejlettségű, automatizált gépparkkal felszerelt üzemcsarnokban zajlik a gyártás.
Mata Erika, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője szerint számos hazai kkv-ban rejlik hasonló fejlődési potenciál. Természetesen, ezek a lehetőségek egyúttal kihívások és feladatok elé is állítják a cégeket. Hozzátette, hogy a bank vállalati portfóliójának 80 százalékát a hazai kkv-k alkotják, és az elmúlt években jelentős növekedés mutatkozott az exportcélú finanszírozások számában és volumenében egyaránt. Véleménye szerint, finanszírozás tekintetében tehát számos jó lehetőség áll a már jelenleg is exportáló, valamint a külpiacra történő kilépést most tervező vállalkozások rendelkezésére is. A több mint három évtizedes kkv-finanszírozói tapasztalatuk alapján azonban kiemelte, hogy a külpiaci versenyképességhez és stabil piaci jelenléthez elengedhetetlen, hogy a kedvező forráslehetőségekből megvalósított infrastrukturális beruházások mellett a piacismeret és a megfelelő hozzáadott értéket biztosító, innovatív fejlesztések is a stratégia szerves részét képezzék.
Kohut Balázs nagykövet szerint, bár az internet alapú kommunikáció jelentősen
Szabó István, az EXIM üzleti vezérigazgató-helyettese azt emelte ki, hogy bár Magyarországon a kkv szektor növekszik a legnagyobb mértékben, az export piac lehetőségeit még mindig kevesen próbálják kiaknázni. Az elsődleges okok között szintén az innováció szükségességét emelte ki, ami elengedhetetlen a versenyképesség megteremtéséhez és fenntartásához, így fontos, hogy elsősorban ennek a fejlesztését tűzzék ki célul a kkv-k. Ehhez kíván segítséget nyújtani az EXIM, amely vagy kereskedelmi bankokon, vagy közvetlenül nyújt finanszírozási segítséget. Szabó István szerint mindemellett fontos, hogy a cégvezetők eggyel „tovább tudjanak lépni” az üzleti gondolkodásban. Az elmúlt 30 évben a kkv-vezetők felépítették a vállalkozásukat, stabilizálták a cégüket, innen számukra a következő mérföldkő a nemzetközi piac meghódítása lehet, ehhez azonban kockázatvállalásra és kezdeményezőkészségre van szükség.
