A statisztikák alapján a kkv-szektor a hazai hitelpiac motorja. Az év második negyedévében a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint folytatódott a vállalati hitelezés bővülése: az elmúlt 12 hónapban 750 milliárd forinttal emelkedett a hitelállomány, az elmúlt negyedévben pedig 240 milliárddal. A 750 milliárd forint bővülés 12,1 százalékos növekedésnek felel meg. Ezen belül a kkv-hitelezés 16 százalékkal emelkedett.
A szektoron belül a legnagyobb mértékű növekedést a mikrovállalkozások produkálták, 22 százalékot – de itt nem árt tudni, hogy a legkisebb cégek jellemzően egymillió forint alatti, rövid lejáratú hiteleket vesznek fel, vagyis értékben nem ez a szegmens adja a kihelyezett hitelállomány nagyját. Az elmúlt 12 hónapban kötött új hitelszerződések teljes volumene közel 3900 milliárd forint volt, amely mintegy 20 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.
De mi is kell ehhez az intenzív bővüléshez?
A kedvező makrogazdasági adatok mellett a 0,9 százalékos jegybanki alapkamat is kedvez a hitelezésnek. Bár az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elkezdte lassú kamatemelési ciklusát, ez egyelőre nem gyűrűzött be a magyarországi piacra. Hozzá kell tenni azonban, hogy középtávon már számítani kell a hitelkamatok emelkedésére is. A Növekedési Hitelprogram kivezetése után a Piaci Hitelprogram (PHP) fenn tudta tartani a hitelezés bővülésének lendületét.
Ehhez persze az is kellett, hogy a bankok is egyre kedvezőbb feltételeket nyújtsanak. A második negyedévben főként a kamatfelárakon faragtak a pénzintézetek, de a kockázatos hitelekre számolt prémium is érezhetően csökkent. A várakozások szerint a harmadik negyedévben a kamatfelárak további csökkenése mellett dominánsan megjelenik majd az enyhítések között a hosszabb futamidő és a felvehető hitel összegének emelése is.
A hitelkereslet növekedése elsősorban nem attól függ, hogy a bankok milyen enyhítéseket vezetnek be, ez voltaképpen már csak folyomány. A kereslet élénkülése a vállalkozások jövőbe vetett bizalmán múlik. Az üzleti bizalom rég nem látott magasságokban van, a vállalkozások felismerték, hogy a továbblépéshez hitelre van szükségük, és ezt most igénybe is tudják venni. Ez a nyitottság hajtja igazán a hitelezést, és ez indított be komoly versenyt az új ügyfelekért, új ügyfélszegmensekért.
Bár a vállalkozások számára a digitális fejlesztések különösen fontossá váltak, és az ilyen típusú beruházásokra terveznek a legtöbben hitelt felvenni – főként a mikrovállalkozói kör – a legnagyobb beruházások és beruházási hitelek egyértelműen az építőiparhoz kapcsolódnak. A lakásépítések mellett az irodafejlesztések is jelentősek a szektorban. Szintén klasszikus hitelfelvevő az agrárszektor, de a rövid távú hiteleknél a feldolgozóipari és a kereskedelmi cégek is jelentős szereppel bírnak.
A lakásépítési boom persze nemcsak a vállalati oldalon mutatkozik meg, a lakosság számára is komoly motivációt jelent a korszerűsítésre a kedvező hitel. És a nulla százalékos hitelnél nehezen lehet kedvezőbbet kitalálni. A lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelprogram ilyen. A legfeljebb ötmillió forint összegű hitelt az MFB pontokon lehet igényelni, a hitel feltételei január óta különösen kedvezőek. A digitális fejlesztés és az egyszerűsítés itt is egyre fontosabb, és ezeket a hiteleknél már lehetséges az előzetes online hitelbírálat is. Különösen jó hír, hogy a korábbi 49 oldalas dokumentációt sikerült 13 oldalra szűkíteni.
