Vajon összehasonlíthatjuk az ÖNYP és a nyugdíjbiztosítás TKM értékeit?

2020 márciusától már nem csak a különböző nyugdíjbiztosítások TKM-értékét, hanem az önkéntes nyugdíjpénztárak díjait is könnyen összehasonlíhatjuk. Valljuk be, ez relatíve nagy könnyebbséget jelent, hiszen azok számára is támpontot nyújthat, akik nem annyira jártasak a pénzügyekben.

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Lantos Tamás, a Nyugdíj Másképpen üzleti igazgatója

De miért is történik mindez?

A Magyar Nemzeti Bank nem titkolt célja, hogy minél inkább kihegyezze a különböző pénzintézetek (sőt, a különböző pénzügyi szektorok) közötti versenyt, amivel mi, fogyasztók is jobban járunk. Ugyanis minél könnyebben összehasonlíthatók a TKM-ek, annál egyszerűbb eligazodni a különböző pénzügyi termékek között.

Mindez persze szép és jó, azonban sajnos korántsem ilyen egyszerű.

Ugyanis érdemes fenntartással kezelni a mutatók által prezentált számokat, mert a laikusokat könnyen tévútra vezethetik.

A TKM mutatóra érdemes csak arányszámként tekinteni

Mint azt tudjuk, a teljes költség mutató - nevéhez híven - az összes költséget takarja, amit az ügyfél az adott termékben közvetlenül vagy akár közvetve a tartam során megfizet. Mivel maga a TKM tulajdonképpen a költségekből adódó hozamveszteséget fejezi ki, ennek a tartam alatti átlagos, évesített százalékos mértékét mutatja meg. 

Azonban a dolgot árnyalja, hogy a TKM minden esetben egy átlag példával számol - vagyis nem az adott személyre és szerződésre szabottan mutatja meg a pontos számot, hanem egy átlagos mértékű befizetés mellett, néhány minta életkorú ügyfél esetén, a hozzá tartozó minta tartamra közöl csak értékeket.

Picit tovább nehezíti a dolgot az is, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítások esetén is némiképp más és más metodikát alkalmaznak, így még ezek a minta tartamok sem mindig feleltethetőek meg egymásnak. 

Ez a gyakorlatban egészen pontosan azt jelenti, hogy az ÖNYP-k esetében 35-, 45-, és 55 éves fiktív karakterrel számolnak, akik havi szinten 25 ezer forintot fizetnek, 30-, 20-, és 10 éves intervallumban. 

Ugyanezek a fiktív személyek a nyugdíjbiztosításnál 45-, 50-, és 55 éves ügyfelek, akik 20-, 15-, és 10 éves időtartamban fizetnek be 25 ezer forintot. (Tehát mindkét esetben annak megfelelően, hogy végsősoron a most is hatályos, 65 éves nyugdíjkorhatár jöjjön ki eredményként.)

Azonban van egy kis bökkenő, amit a figyelmesebbek már minden bizonnyal kiszúrtak: mégpedig az, hogy a két különböző konstrukcióban - bár átfedéssel - de más intervallumok vannak megadva. Így vannak olyan időtartamok, ahol nem érhető el mindkét terméktípusra TKM érték.

Hiszen az ÖNYP-k esetében csak a fent említett 10-, 20-, és 30 éves időtartamban, míg a nyugdíjbiztosításoknál 10-, 15-, és 20 éves időtartamban számítanak TKM-et. Így a 15 éves és a 30 éves időtávra - ahol hiányzik vagy az egyik vagy másik érték - a TKM alapján terméktípusok közötti összehasonlítást végezni egész egyszerűen lehetetlen.

Tehát a bökkenő az, hogy az eltérések miatt ezekre az időtávokra csak az adott terméktípuson belül megtalálható módozatokat hasonlíthatjuk össze. 

Vagyis, természetesen jól alkalmazható a 15 éves TKM érték, ha különböző nyugdíjbiztosítási szerződéseket szeretnénk egymással összehasonlítani. Éppígy jó a 30 éves TKM érték, ha az egyik önkéntes nyugdíjpénztári megoldást szeretnénk összehasonlítani egy másikkal.

Azonban ezek az időtávok csak erre nyújtanak lehetőséget. Nem biztosítják az “átjárást” a terméktípusok között.

Van ugyanakkor közös halmaz a két esetben, ahol ugyanúgy számolunk teljes költség mutatót, ez pedig a 10 éves, illetve a  20 éves időtartam, így ezekre az időtávokra valamennyire reális képet adhat a TKM a két terméktípus közötti összehasonlításban is.

Fontos azonban itt is újra kifejteni, hogy a TKM csupán egy átlagos befizetés alapján egy mintatartamra számolt összeg. Amennyiben nem pont 45 évesek vagy 50 évesek vagyunk a szerződéskötéskor, illetve nem pont havi 25 ezer forintot fizetünk, úgy a ránk érvényes “effektív” költségek magasabbak vagy alacsonyabbak is lehetnek.

Mivel a terméktípusok közötti összevetésre alkalmas leghosszabb TKM mutató a 20 éves érték, így a 45 évnél fiatalabb ügyfelek esetén már különösen nehézzé válik a választás.

A nyugdíjbiztosítások 10-15-20 éves mutatójából jól kitűnik, hogy TKM értékek a tartam növekedésével együtt meglehetősen meredeken csökkennek. Ennek oka, hogy a legtöbb biztosítás költségszerkezete fejnehéz: a tartam elején nagyobb költségelvonásokat alkalmaznak, amelyet a tartam későbbi szakaszában - gyakran progresszív, folyamatosan növekvő - hűségbónuszokkal kompenzálnak.

Vagyis a nyugdíjbiztosítások esetén a költségvisszaosztások (hűségbónuszok) hatása csak 20 éves tartamig tudja “megmutatni” magát a TKM értékekben. Az e feletti tartamra (pont ott, ahol sok termék a leginkább költséghatékony) például 30 évre már nem közölnek értéket, így már azok komoly hatása sem látható. Különösen fontos tehát, hogy semmiképpen se vessük össze például egy 28 éves tartam esetén a nyugdíjbiztosítás 20 éves, valamint az önkéntes pénztár 30 éves TKM értékeit, mert ez a metodika nem ad reális képet.

Ezért sem érdemes csak a TKM alapján döntést hozni

A fent említetteken túl érdemes szót ejteni arról is, hogy a TKM csupán a költségeket mutatja meg, a várható hozamokat nem. Pedig egy hosszú távú befektetés során talán mondanunk sem kell, hogy mennyire fontos ennek mértéke.

Ez egyébként a nyugdíjbiztosítások esetében egy klasszikus, garantált termék esetén a többlethozam-jóváírásokkal együtt körülbelül 1-4% közötti értéknek felel meg.

Egy közepes kockázatú befektetés esetén már jóval nagyobb, akár 7-9%-os hozam is elérhető, igaz ehhez az kell, hogy a portfólióban nagyobb mértékben legyenek különböző részvények. Magas kockázat mellett pedig már jóval magasabb, akár 9-15%-os hozamot is realizálhatunk, itt azonban már magasabb kockázatvállalási hajlandósággal kell rendelkeznünk.

Természetesen nemcsak a költségek, de az egyes biztosítók eszközalapjai is nagymértékben szórnak.

Hasonló számokat találhatunk a nyugdíjpénztárak kiegyensúlyozott és növekedési kockázatú befektetési stratégiát követő portfólióit szemlélve is. Igaz - ott mivel általában csak 4-5 fix csomag közül választhatunk egyet - már kevésbé lehet személyre szabni a befektetés összetételét. Ennek ellenére a hozamok itt is jelentős eltéréseket mutatnak pénztárról pénztárra.

Mindkét terméktípusnál az adja a nehézségét, hogy rengeteg konstrukció közül választhatunk, és a bőség zavarában igen könnyű elveszni. Ráadásul nemcsak a költségek mutatnak nagy szórást, de a jövedelmezőség tekintetében is komoly historikus különbségek vannak.

Végső soron volt-e értelme bevezetni az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozó TKM-et?

A rövid, és egyértelmű válaszom természetesen az, hogy igen. Ez ugyanis egy nagyon nagy előrelépés a konstrukciók minél nagyobb átláthatósága felé, főleg ha figyelembe vesszük, hogy hol tartottunk még 8-10 évvel ezelőtt.

Természetesen nagyon üdvözölnénk, ha 15 és 30 évre is összevethetőek lennének a különböző terméktípusok konstrukciói.

Ugyanakkor érdemes megjegyezni, amit már többször is kiemeltünk; maga a teljes költség mutató még nem mutat teljesen egységes, reális képet egy-egy adott pénzügyi termékről, hanem jóval több perspektívából is meg kell vizsgálni.

Ezt laikusként szinte lehetetlen, feltétlenül szükséges hozzá pénzügyi végzettség, vagy legalábbis magasfokú pénzügyi affinitás, és érdeklődés a szakma iránt: nem is beszélve az erre szánt időről.

A Nyugdíj Másképpen vonatkozó oldala az alábbi linken érhető el.

Véleményvezér

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.
Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat

Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat 

Nem tetszik a spanyoloknak, hogy azt sem lehet tudni, ki fia borja akarja megvenni egyik legnagyobb járműgyártójukat.
Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében

Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében 

Kettészakított társadalom, gyenge demokratikus intézményrendszer.
Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz

Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz 

Nem olcsó a repülés Amerikába.
Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében

Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében 

A régiós versenytársak elhúztak a csúcstechnológiákban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo