A vállalkozások elindításának elsődleges oka a hosszú távú profitcélú működés. Azonban változás érzékelhető a piacon; a tisztán anyagi előnnyel járó termelés, illetve a non-profit szervezetek mellett megjelent egy harmadik típusú szervezeti forma, a társadalmi vállalkozás. Ez mintegy az előző két kategória előre mutató, pozitív összemosódásaként úgy kíván tevékenykedni, hogy működésével egy bizonyos társadalmi kihívásra, hiányra kíván megoldást találni, illetve a helyzeten javítani – mindezt sikeres üzleti működés mellett.

Egységes megfogalmazást nehéz találni, hiszen a célterület is (ti. milyen társadalmi célt kívánnak támogatni), valamint a működési terület történelmi-szociális háttere is alapvetően meghatározza a szervezet jellegét és működését. Ilyen célterület lehet a fenntarthatóság, a környezetvédelem, a foglalkoztatás bővítése vagy a szociális ellátások minőségének javítása. Az alapvető működési elvekről itt olvashat részletesebben.

Kép: Pixabay

Azonban az mindenképp megállapítható e szervezetekről, hogy két nagy kategóriába sorolhatók: egyrészt azok az eredetileg civil, illetve nonprofit szervezetek, amelyek részint fenntartásuk érdekében építik ki az üzleti lábat, másrészt pedig azon vállalkozások, amelyek alapvetően üzleti célt szolgálnak, viszont olyan működéssel, amely társadalmi haszonnal is jár – hívta fel a figyelmet a Széchenyi Tőkealapkezelő blogjának legfrissebb bejegyzése.

A társadalmi vállalkozás nem újszerű gondolat, és habár már az 1950-es években megjelent a fogalom, igazán az ezredforduló környékén kezdtek elterjedni az ilyen jellegű vállalkozások; először az Egyesült Államokban, majd más angolszász területen (elsősorban Anglia, Ausztrália vagy Kanada), mára azonban már széles körben és globális szinten működnek társadalmi cégek. Ide sorolhatjuk többek között az Indiegogo közösségi adománygyűjtő oldalt, a Hole In The Wall programot, amely súlyosan beteg gyerekek élményalapú gyógyítását segíti elő nyári táborok keretében (a Bátor Tábor ennek a „kistestvére”) vagy a számtalan redizájn művészt, akik a fenntarthatóság jegyében készítik termékeiket, és egyre jelentősebb piacuk kezd kialakulni.

A fenti példákon is látszik, hogy igen változatos területen, méretben és működési formában valósulhat meg a társadalmi vállalkozás koncepciója. Azonban abban a legtöbben egyetértenek, hogy a működéshez elengedhetetlen a résztvevők elhivatottsága, újító készsége, társadalmi ügyek iránti érzékenysége, valamint bizonyos üzleti gondolkodásmód. Az újító szemléletmód, illetve kreativitás nem csupán az ötlethez, elgondoláshoz szükséges, de az elmélet gyakorlatba való átültetéséhez és megvalósításához is. A profitorientált működés miatt a sikernek itt is egyik kulcstényezője, hogy olyan területen, olyan módszerrel nyújtsanak megoldási lehetőséget, ami újnak számít, amire más szereplő még nem kínál megoldást.

Akármilyen ötlet vagy cél ösztönözte is a kezdeményezést, a gazdasági formát a cég tudatosan választotta, így a profit – ha nem is döntő szerepű, de jelentősége van, így mindenképpen üzleti szemlélettel is kell közelíteni a megvalósításhoz. Példának okáért üzleti tervet kell készíteni, fel kell mérni a piacot, a versenytársakat, meghatározni a profitszerzési lehetőségeket, megtalálni a piaci rést és a növekedés motorját. Mekkora versennyel és milyen hátráltató tényezőkkel kell számolni? Mi a vállalkozás erőssége, mire kell építeni a brandjét? Ezeket és ezekhez hasonló üzleti kérdéseket itt is végig kell járni.

Viszont társadalmi vállalkozásként a működési cél komoly előnyt jelenthet, habár bizonyos kockázatokkal is kell számolni. A társadalmilag hasznos cél, a jótékonykodás sok esetben bevonzza az érdeklődőket, és egy jól megválasztott célterület, illetve megoldási koncepció aranyat érhet. Egy olyan projektet, amely ráadásként még jó ügyet is szolgál, sokan (pl. angyalok, de akár intézményi befektetők is) szívesebben támogatnak; egyrészt a kettő-az-egyben lehetőségért, másrészt a befektető vagy támogató jobb megítéléséért.  Az sem elhanyagolható pozitívum, hogy a társadalmi ügyek mellé lehet állítani olyan embereket, akik akár önkéntes munkát is jelenthetnek a vállalkozásnak, ami a munka költséghatékonyságát is növelheti.