Március 14-én hirdetett legutóbb eredményt a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt., a pályázaton 127-en nyertek. Ők március 24-étől írhatják alá a koncessziós szerződést trafikok üzemeltetésére. Az ND Zrt. márciusban a negyedik pályázat eredményeit hirdette ki. A nyertesek akkor kezdhetik meg a működésüket, ha a koncessziós szerződés aláírását követően megkapják a vámhatósági engedélyt is.
Elenyésző számban fordul csak elő, hogy győztes pályázó végül nem köti meg a koncessziós szerződést, ennek oka általában az, hogy nem sikerül határidőre beszereznie az aláíráshoz szükséges valamennyi dokumentumot, engedélyt – mondta Légrádi Petra, az ND Zrt. kommunikációs vezetője. Hozzátette, hogy nem jellemző ugyan, de az is előfordul, hogy a trafikosok visszaadnak koncessziós jogot, az új értékesítési rendszer működése azonban folyamatos. Jelenleg mintegy 5800 koncessziós joggal rendelkező trafik működik az országban, az ideiglenesen kijelöltekkel együtt több mint 6300 helyen árulnak dohányterméket.
A legutóbbi pályázatot figyelembe véve több mint 800 koncesszió vár még gazdára az országban. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ennyi településen nem lehet cigarettához jutni. Ahol nincs élő koncessziós szerződés, ott a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. ideiglenesen kijelöl üzleteket a zavartalan dohánytermék-ellátás érdekében. Ez az intézkedés túlnyomórészt aprófalvakat és kistelepüléseket érint.
A trafiktörvény szerint ahol a dohányboltok működési joga nem rendes megszűnéssel szűnik meg, ott a megszűnéstől számított 45 napon belül új pályázatot kell kiírni. Az ND Zrt. tehát folyamatosan írja ki a pályázatokat. Az érdeklődés hiánya elsősorban a törvényi szabályozás visszásságaiból fakad. A trafiktörvényben ugyanis a koncessziót elnyerő pályázóra szigorú szabályok vonatkoznak a nemzeti dohánybolt kialakítására, felszerelésére és üzemeltetésére nézve. Maga a koncessziós díj sem olcsó mulatság, hiszen évi nettó százezer forintot (a kétezer lakos alatti kistelepüléseken) nem könnyű kigazdálkodni a várható alacsony forgalomból. Így még a megemelt árrés és az egyéb kereskedelmi lehetőségek mellett sem túl csábító az ilyen községekben trafikot nyitni.
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt (trafiktörvényt) 2012. szeptemberben fogadták el, majd az eredeti törvényt decemberben már módosították, e szerint lottót és sorsjegyet is árulhatnak a dohányboltok. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. január 16-án javasolta, hogy a trafikokban a dohánytermékek, dohányterméket kiegészítő termékek és szerencsejáték-termékek mellett hírlap, ásványvíz, égetett szesz, kávé, energiaital és üdítő is kerülhessen a polcokra. Az erről szóló előterjesztést már elfogadta a parlament.
Régiós összevetésben is a legszigorúbb és a legkevésbé rugalmas a magyar trafiktörvény, azaz a dohányáruk forgalmának kiskereskedelmi szabályozása. A magyar jogszabály sokban hasonlít az osztrák példára, de jóval kevésbé rugalmasabb annál, például a dohányforgalmazó automaták engedélyezésében.
