Tőzsdeguruk nyomában

Minden kisbefektető, aki a tőzsdén próbál szerencsét, és nem indexalapokba fektet, a nagy guruk húzásait igyekszik ellesni. Megnéztük, mely részvényekben lát fantáziát most Soros, Buffett és más tőzsdeguruk.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az IMF 2017-ben 3,4 százalékos világgazdasági növekedéssel számol, a banki kamatkörnyezet továbbra is alacsony. Úgy tartják, még a legokosabb befektető is legfeljebb évi 5 százalékos hozamra számíthat a tőzsdén a Trump-éra alatt. Bár az S&P 500 index 2016-ban 9,5 százalékkal emelkedett, ebbe belejátszott az is, hogy Donald Trump megválasztása meglódította a részvényárfolyamokat az év utolsó két hónapjában. Elemzők szerint azonban hamarosan nagy lesz a volatilitás, ahogy fokozatosan kiderül, az új amerikai elnök mit vált valóra és mit nem az ígéreteiből.

Kép: Fotolia

Egyre többen állítják, az amerikai részvények túlértékeltek. A konzervatívabb becslések szerint 50 százalékkal, de egyes közgazdászok – például Andrew Smithers és James Dale Davidson – szerint 80 százalékkal túlárazottak az értékpapírok. Jeff Gundlach, a DoubleLine Capital vezetője is úgy látja, bár az amerikai részvények felfelé íveltek, valójában a cégek nyereségességének növekedése lassult, következésképp árfolyamzuhanások várhatók. Ha ez igaz, a korrekció drasztikus lesz. Utoljára 1999-ben estek 50 százalékkal az amerikai részvényárfolyamok, azt megelőzően 1929-ben 89 százalékkal.

Vannak, akik az éves osztalékra spekulálnak mint biztos és rendszeres bevételi forrásra. Ők hosszú távon kitartanak egy-egy részvény mellett. Az amerikai részvénypiac legnagyobb éves osztalékot fizető cégei átlagosan az árfolyam 2,5 százalékával megegyező összeget fizetnek a részvényeseknek évente. A 3,5 százalékos osztalékhozam már egészen kiugró. Persze vannak kivételek. A Nasdaqon legutóbb az Oxford Lane Capital Corp. fizetett 22,16 százalékos osztalékot, a Flex Shares Trust 20,32 százalékot.

Amikor a részvényárak általában magasak, csökken az osztalékhozamok vonzereje. Megéri az osztalék mértékéhez és a cég növekedési kilátásaihoz képest alulárazott értékpapírokat keresni. A részvényértékelés egyik legáltalánosabb mutatószáma az árfolyam/nyereség hányados (P/E – price/earnings). Minél kisebb ez a szám, annál olcsóbb a részvény. De még a mérvadónak számító befektetési guruk is eltérően nyilatkoznak időnként egy-egy divatos részvényről. Carl Icahn 2016 elején eladta az Apple-részesedését – kétmilliárd dollár árfolyamnyereséget realizált három év alatt –, mert kockázati tényezőnek ítélte, hogy a kínai kormány nehezítette az Apple-termékek terítését a kínai piacon. A két hedge fund-király, David Tepper (Appaloosa Management) és Leon Cooperman (Omega Advisors) 2016 elejére szintén túladtak Apple-részvényeiken. Warren Buffett (Berkshire Hathaway) viszont tavaly két lépésben 1,45 milliárd dolláros részvénypakettet szerzett az Apple-ben. Icahn egyébként azt mondta, hogy a cég részvénye 240 dollárt is megérne, s ha a kínai veszély megoldódna, újra venne belőle. Buffett valószínűleg egyetért vele, mert ő általában akkor vásárol, ha egy részvény alulértékelt, amikor pedig felmegy az árfolyama, túlad rajta, de legalább tíz évre vásárol minden értékpapírt.

Rémálom-szcenáriók

2017-ben az európai részvények vásárlását nem ajánlják az elemzők. A strukturális bajok sokrétűek: Spanyolország a csőd szélén áll, a munkanélküliség 18,9 százalék, Franciaország recesszióban, nem tudja javítani versenyképességét a német cégekkel szemben, a Deutsche Bank hitelállománya a tőkéjének a 40-szerese, az olasz bankok hitelállományának 17 százaléka bebukott kölcsön. Választások lesznek Hollandiában és Németországban, de a legnagyobb félelmek a francia elnökválasztást övezik, mivel ma a francia lakosság 61 százalékának negatív a véleménye az EU-ról. Januárban Marine Le Pen vezette a közvélemény-kutatásokat 26 százalékkal, mint a legesélyesebb jelölt az áprilisi elnökválasztásra. Kampányának fő pontja, hogy népszavazást írna ki a Frexitről.

Franciaország kilépését valószínűleg nem élné túl az EU, a tőzsdék sokkot kapnának, nagy kilengések jellemeznék az árfolyamokat. Az európai bankszektor hitelezési hajlandósága éppúgy befagyna, mint 2008-ban. Az euró megszűntével a versenyképtelen valuták gyorsan veszítenének értékükből, míg az erős gazdaságok fizetőeszköze – például Németországé – erősödne. A bajlódó gazdaságokban a cégek és a polgárok elveszítenék pénzük vásárlóerejét, infláció és további elszegényedés következne. Nemzetállamok sora mulasztaná el adósságállományán a kamatfizetést. Beköszöntene a globális likviditási válság és a recesszió.

Amerikában az év közepén körvonalazódhat Trump gazdaságélénkítő csomagja – amelyben nagy szerepet szán az infrastrukturális fejlesztéseknek –, hatásai pedig az év vége előtt mutatkoznak meg. David Einhorn, a Greenlight Capital hedge fund elnöke mégis óva intett a Caterpillar-részvények vásárlásától, mert a vállalat építkezéseken használt gépei a cég üzleti profiljának csak kis részét teszik ki.

Elemzők úgy látják, Trump az állami finanszírozású építkezéseknek köszönhetően növeli majd a foglalkoztatottságot, de ezzel együtt inflációt gerjeszt, ami csökkenteni fogja a nagyvállalatok nyereségeit, és ez recesszióhoz vezethet. A beígért kereskedelmi protekcionizmussal és a fiskális stimulussal az alacsony(abb) kapitalizációjú vállalatok, a Russell 2000 index résztvevői járnak jól (habár európai mércével ezek is nagy cégek).

Irány a tőzsde kkv-k: most van rá egymilliárd
Egymilliárd forintos keretösszeggel megjelent a "Kkv-szektor hatékonyságának növelése elsősorban tőzsdei bevezetést szolgáló intézkedések biztosítása révén" című kiemelt pályázati felhívás a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében.
A guruk választásai

Jeff Gundlach szerint megfontolandó, hogy indiai és japán részvényekbe fektessünk. Peter Boockvar, a Lindsey Group és a Bookmark Advisors amerikai befektető- és tanácsadó cégek vezető elemzője azt javasolja, aranyba és ezüstbe fektessük pénzünket, mert a mai helyzet az 1987-es tőzsdekrach előtti pillanatokat idézi. Ő is ajánlja az indiai részvényeket (bár azok nem olyan olcsók) és a dél-koreai vállalatok értékpapírjait is.

A 80 éves aktivista befektető, Carl Icahn, aki mindig igyekszik beleszólni az igazgatótanács döntéseibe, 2016-ban részesedést vett az Allergan botoxgyártóban, az AIG biztosítóban és a Xeroxban, amelyet a nyomására két részre daraboltak.

David Einhorn, aki 1996 óta átlagosan évi 16,1 százalékos hozamot produkált klienseinek, 2015-ben pedig 8,4 százalékot, a következő részvényeket ajánlja: Apple, General Motors, Dillard’s (kereskedelem), Chemours (vegyipar), AMERCO (biztosító), DSW (divat).

Warren Buffett a 132 milliárd dolláros portfóliójú Berkshire Hathaway élén 2015-ben a Kinder Morgan olajipari vállalatba fektetett, 2016-ban az Apple-be, a Liberty Globalba, valamint ennek latin-amerikai érdekeltségébe, a Liberty LLAC-be és az olajfinomításban érdekelt Philipps 66-ba. Négy légitársaságban is részesedést szerzett (American Airlines, Delta Airlines, United Continental Holdings, Southwest Airlines), holott korábban többször is bizonygatta, hogy nem érdemes a légi közlekedésbe beszállni, mert nagyok a fix költségek, és kicsi a profitráta. Most azonban az egész iparágra fogadott valószínűleg a kőolaj alacsony ára és az üzemanyag-takarékos repülőgépek terjedése miatt.

Buffett növelte részesedését a Visában, a Wells Fargóban (a bankon belüli szabálytalanságokból eredő botrány előtt) és az agrárgépekkel foglalkozó Deere-ben.

Soros György, akinek 173 cégben 4,7 milliárd dollár értékű részesedése van, tavaly főleg médiavállalatokban látott fantáziát (Liberty Broadband, Rovi/Tivo, Activision Blizzard, Comcast), de befektetett egy abszolút hozamú aranyipari alapba is (SPDR Gold Trust ETF), egy argentin bankba (Groupo Supervielle), egy kiberbiztonsági cégbe (CyberArk Software), valamint a Nucor Corp. acélipari vállalatba és a hardvergyártó Applied Materials-ba.

Még Trump se tudja tönkretenni a jó hangulatot
Atomfegyver ide, Trump program oda – úgy látszik, a részvénypiacokat semmi nem tudja megingatni. Ez látszik legalábbis a tőzsdék folyamatos emelkedésén, miközben a várható árfolyamingadozások sem adnak okot túlzott izgalomra. Jó hír ez a befektetőknek, hiszen a jegybanki szigorítások miatt a kötvénypiacokon amúgy sem sok babér terem a következő hónapokban.
Lítiuméhség

A Föld legkeresettebb nyersanyagának ára folyamatosan emelkedik. Az elektromos autók korszerű akkumulátoraihoz nélkülözhetetlen lítiumot – hívják fehér olajnak is – a sós vizekből nyerik ki, és csak Argentína rendelkezik belőle új lelőhelyekkel.

A Google önvezető autók gyártását tervezi, a Faraday Future előállt egy nagy sebességű típussal januárban. A Tesla Model 3-ra több mint 400 ezer előrendelés érkezett, a cég évente félmillió kocsit akar piacra dobni. Összehasonlításképpen: 2015-ben összesen 50 ezer járművet gyártott. Elon Musk übergigagyárat épít a Powerwall akkuk előállítására, s nem tagadja, hogy a teljes globális lítium-ion-kitermelést lekötné. És ez csak egy vállalat igénye.

A Goldman Sachs kalkulációja szerint az elektromos autógyártás egyszázalékos bővülése már 70 ezer tonnával növelné a lítiumkeresletet, és 2025-re a lítium ára megháromszorozódhat. Tőzsdei szárnyalásra számíthatnak tehát a lítiummal foglalkozó bányaipari cégek (például Lithium X), hacsak a brit Faradium startup által fejlesztett – és állításuk szerint olcsóbban előállítható – nátrium-ionos akku nem terjed el rohamosan a következő tíz évben. Nátriumból sokkal több található a Földön.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo