Több százezer forintot hagynak az államnál a cégek

Akár évi 342 ezer forintnyi közterhet takaríthat meg az a vállalkozás, amelyik kisgyermekes szülőt foglalkoztat. Az NGM számításai szerint azonban a munkáltatók mintegy 60 ezer érintett szülő után nem veszik igénybe az adókedvezményt.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Kép: Pixabay

„2016 első négy hónapjában majd 38 ezer kismama és kispapa alkalmazását segítette a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében igénybe vehető adókedvezmény. Azonban számításaink szerint ez mindössze a jogosultak 40 százaléka. Vagyis 60 ezer kisgyermekes munkavállalót alkalmaznak úgy, hogy jogosan járó adókedvezményt a vállalkozó nem veszi igénybe” – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Annak a vállalkozásnak ugyanis, amelyik anyasági ellátásban (gyes, gyed, gyet) részesülő vagy részesült kismamát alkalmaz, jelentős összegű adókedvezmény jár: A foglalkoztatás első két évében 28 500 forintot, a foglalkoztatás harmadik évében 14 500 forintot spórolhat havonta. Három- vagy többgyermekes munkavállalónál a kedvezmény öt évig vehető igénybe. Az első három évben 28 500 forinttal az utolsó két évben 14 500 forinttal kevesebb közterhet fizet a munkáltató az államkasszába.

A kedvezmény igénybevétele egyszerű. Mindössze egy igazolás kell hozzá, amelyet a munkavállaló kérelmére az ellátást folyósító szerv állít ki. Tekintettel arra, hogy az ellátás folyósításának megszűnését követő 45. hónapig (háromgyermekeseknél akár 5 évig) jár a kedvezmény, így nemcsak az újonnan felvett, hanem a már hónapok vagy évek óta foglalkoztatott kisgyermekes dolgozó után is igénybe lehet venni a kedvezményt. A vállalkozó a gyakorlatban az úgynevezett havi adó- és járulékbevallásban (a ’08-as bevallásban) tudja érvényesíteni a közteher-kedvezményt.

Kérje vissza, ha már befizette!
Sok hazai kis- és mikrovállalkozást bizonytalanítottak el az elmúlt évek innovációsjárulék-fizetést érintő törvényváltozásai. A járulékfizetési kötelezettség megállapításához ugyanis nem elég a foglalkoztatotti létszámot és mérlegfőösszeget ismerni, de azt is tudni kell, hogy ezeket a cégeket 2015 eleje óta ismét önállóan, azaz kapcsolódó és partnervállalkozásaik nélkül kell vizsgálni – mutat rá a MAZARS legfrissebb jelentése. Bár 2016-tól szűkült az innovációsjárulék-fizetésre kötelezettek köre, erről sok vállalkozás egyszerűen nem vett tudomást, és feleslegesen fizetett.

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét”

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét” 

A Fidesz eddigi állításával ellentétben nem békepárti.
A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért

A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért 

Az európai átlagár felett kapják az áramot a magyar vállalkozók.
A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat

A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat 

Budapesten is elkelne még néhány metró.
A lengyeleknek sikerült a repülőrajt

A lengyeleknek sikerült a repülőrajt 

A nyomában sem vagyunk a lengyeleknek.
Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből 

Amikor kitiltanak a munkahelyedről, kicsit vicces.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo