Magyarországon választottbíróságot - az erről szóló 1994. évi LXXI. törvény alapján - a felek szerződésben köthetnek ki (jelölhetnek meg) meghatározott jogviszonyukból keletkező vitájuk eldöntésére, mellőzve (kizárva) ezzel a rendes bíróságokat. Ebben a választottbírósági szerződésben a felek akár eseti, akár állandó választottbíróságot kijelölhetnek. Az ilyen kikötés nem csak a devizaalapú szerződések jellemzője, nem pénzügyi szolgáltatók is alkalmaznak ilyet szerződéseikben - írta honlapján a legfelsőbb bírói fórum.
A kúriai eljárás előzménye, hogy a bíróságok ellentétes joggyakorlatot folytattak a fogyasztói szerződésekben foglalt választottbírósági kikötésekkel kapcsolatban. Egyes alsóbb fokú döntések szerint a polgári törvénykönyv kizárja az ilyen kikötés tisztességtelenségének vizsgálatát. Van azonban olyan határozat, amely szerint az ilyen kikötés tisztességtelen, ezért semmis - tekintettel arra, hogy választottbírósági eljárásban költségkedvezmény nem adható. A harmadik álláspont szerint viszont nem minősül tisztességtelennek választottbíróság kikötése ilyen esetekben.
A Kúria öttagú jogegységi tanácsa október 15-én fogadott el polgári jogegységi határozatot, amelyben az áll, hogy a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelen. Az egyes ügyekben eljáró bíróságok e kikötés tisztességtelenségét hivatalból kötelesek észlelni, de a semmisségét csak akkor állapíthatják meg, ha a fogyasztó, a bíróság felhívására, arra hivatkozik - áll a határozatban.
A határozat indoklásában a jogegységi tanács egyebek mellett arra hivatkozik, hogy a választottbírósági kikötés tisztességtelenségét az eljárás kizárólagossága alapozza meg, vagyis az, hogy a rendes bírói utat kizárja és ezáltal a fogyasztó igényérvényesítési lehetőségeit korlátozza. Fogyasztói szerződésben - amelyben a szolgáltató és a szolgáltatás igénybe vevő (például energiaszolgáltató vállalat és ügyfele vagy bank és adósa) a két szerződő fél - választottbírósági eljárást érvényesen tehát csak egyedi megtárgyalás (külön megállapodás) alapján lehet kikötni, vagyis általános szerződési feltételben nem - derül ki az indoklásból.
